János Arany

Arany János -ahogy egyik költőutódja, Orbán Ottó írja-: a „Megfontolt Nagymester” költeményei közül százat sorakoztat fel a jelen válogatás, mely valamennyi versszerető korosztály (különösen a diákok) igényeit és érdekeit figyelembe véve készült. Arany verses epikájának szemelvényeit tehát ne keressük benne - viszont szinte hiánytalanul olvasható itt a Petőfi Sándorral való verses levélváltás, a nagyszerű balladák köre, az "őszikék" gazdagságát hozó 1877-es év termése, valamint az önjellemzések sora. Számos verses életkép, stílusjáték, paródia és töredék is bekerült a gyűjteménybe. Sorozatunkban eddig csak Vörösmarty Mihály válogatott versei képviselték 19. századi poézisünket - most már az Arany-kötet is az érdeklődők rendelkezésére áll, akik száma generációk óta nem csökken.

12 oldalas színes lapozó Arany János verséből.

Kötelezők röviden című sorozatunk célja a kedvcsinálás, az ismeretek gyors felfrissítése és a klasszikus irodalom bemutatása. A hangoskönyveken keresztül megelevenednek a novellák, színpadi művek és kisregények, a XIX-XX. századi irodalom nagy klasszikusai. Sorozatunk nyolcadik darabján Arany János elbeszélő költeménye, a Toldi, illetve Albert Camus-tól a Pestis című mű hallgatható meg. Kiadványaink semmiféleképp nem helyettesítik a teljes művek ismeretét, mi több, az olvasást!

Arany János születésének 200. évfordulója előtti tisztelgésként a Helikon Zsebkönyvek sorozat 55. kötete az 1846-ban megjelent Toldi, az elbeszélő költemény, mely meghozta a költőnek az országos ismertséget."Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?Fuss, ha futhatsz, Miklós! pallos alatt fejed!Víz se mossa rólad le a gyilkos nevet!"

Arany Jánosnak 1856-ban jelent meg az első, reprezentatív gyűjteményes kötete, amely magában foglalta addig született lírai verseinek és számos epikus versének válogatott anyagát. A kétkötetes munka nemcsak a korszak legfontosabb szépirodalmi újdonsága volt, hanem Arany pályáján is mérföldkőnek számít: itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csupán bővített, de alapvetően nem módosított. Kiadásunk ezt az 1856-os kötetkompozíciót teszi újra hozzáférhetővé. Ez azért fontos, mert megismerhetjük Arany akkori önképét saját költészetéről, és így jobban érzékelhetővé válik ciklusszerkesztésének számos jellegzetessége is, a kihagyásoktól és kiemelésektől kezdve egészen a kötet belső dinamikájának a kialakításáig. Most, hogy születésének 200. évfordulóján lehetőség nyílik ennek a kiemelt jelentőségű kötetnek az újrakiadására, ráirányulhat a figyelem arra is, hogy milyen tudatos szerkesztői szándékok szerint építette életművét. A kötet nemcsak az eredeti verssorrendet és szövegállapotot reprodukálja, hanem Szilágyi Márton kísérőtanulmánya a Kisebb költemények megszületésének történetét is feldolgozza.

Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományába illeszkednek, ami miatt a mai napig töretlen a népszerűségük. Mivel Arany esetében nem lehetséges a műfaj körülhatárolása - ő maga is bizonytalanságban hagyta az utókort arról, mely verseit tekintette balladának -, a kötet válogatója, Szilágyi Márton irodalomtörténész arra törekedett, hogy - a démonikus világ megjelenítésének tendenciáit szem előtt tartva - Arany legismertebb balladáinak körét ritkábban közölt szövegekkel tágítsa.

Arany János már huszonnyolc éves, amikor egyáltalán jelentkezik az irodalmi életben, és harmincegy esztendős korában érkezik el a Toldi nagyon is indokolt sikere. S a művészi fejlődés ettől fogva is szakadatlan, művészete mind gazdagabbá válik. A kötetben három műve található: Toldi, Toldi estéje, Buda halála.

Arany János életművének kimagasló darabja a Toldi, mely 1982-ben Domján József (Budapest, 1907 - New York, 1992) fametszeteivel illusztrálva jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában. A költőóriás remekművét a harminc kép értékes képzőművészeti alkotássá emelte. A Munkácsy- és Kossuth-díjas alkotó népművészetben gyökerező formavilága ma is hat, a nemzeti örökség része. Domján élete felét emigrációban, a diaszpóra magyarjai között töltötte. 1956-os disszidálása után a hetvenes évekig "tiltott" művész lett Magyarországon, ekkor nyílhatott először kiállítása - a Nemzeti Galériában. Azóta több magyarországi gyűjteményben is megtalálhatók munkái, így a Magyar Nemzeti Galéria több mint 240 alkotását őrzi.

Arany János költői életművének (verseinek és elbeszélő költeményeinek) régóta nélkülözzük az irodalomtörténeti kutatás legújabb eredményeit is felhasználó, tudományos igényű, ugyanakkor széles körben is használható, népszerű kiadását. A félévszázaddal korábban készült, s már akkor is több ponton bírált kritikai kiadás óta napvilágot látott ugyan több, neves irodalomtörténészektől gondozott edíció, ám az életmű teljességét illetően, és a kronológiai kérdésekben, a szöveg pontosságában egyaránt számos alapvető kérdés megoldatlan maradt. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent ezen kiadás arra tesz kísérletet, hogy valamit törlesszen a magyar irodalomtörténet-írás és textológia Arany iránti adósságából: úgy törekszik a költő teljes életművének kiadására, hogy revízió alá veszi a kiadások öröklődő hibáit, helyesbíti a tévedéseket, s részletes szó-magyarázatokkal és keletkezéstörténeti kommentárokkal segíti az olvasót a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének felfedezésében. A kétkötetes kiadás ilyenformán egy új Arany-kép kialakításához is hozzájárulhat.

A „Klasszikusok kicsiknek” című sorozatról: A Scolar Kiadó kiemelt célja, hogy a szélesebb közönségnek szóló, sokszor külföldi gyermekkönyvek mellett lehetőséget biztosítson hazai alkotóknak is a megjelenésre. Egyik legkedvesebb, 2013-ban indított gyermekirodalmi sorozatunkban az értékőrzés jegyében klasszikus műveket jelentetünk meg többek közt Békés Rozi szemet gyönyörködtető illusztrációival. Az első két kötet (József Attila: Csoszogi, az öreg suszter, Móra Ferenc A didergő király) – melyek mindegyike a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelenhetett meg – folytatásául Petőfi Sándor gyönyörű versét választottuk, melyet barátja, Arany János akkor hároméves fiához írt, mikor Szalontára látogatott 1847 júniusában. Arany Lászlóból később elismert népmesegyűjtő és író lett (leghíresebb műve az 1873-ban A délibábok hőse című verses regény). E sort folytattuk egy gyönyörű karácsonyi verseskötettel, melyben József Attila, Ady Endre és Kosztolányi Dezső egy-egy, gyermekek számára is lélekközeli remekművével. Majd következtek az olyan örök kedvencek, mint A kis kakas gyémánt félkrajcárja (Arany László meséje) és a Kismalac meg a farkasok, Móricz Zsigmond verses meséje – utóbbiak Nagy Diána illusztrációival. „Klasszikusok kicsiknek” című, többszörös Szép Magyar Könyv-nyertes gyerekkönyvsorozatunkat Arany János Családi kör című költeményével bővítjük. A lélekmelengető alkotást ismét Békés Rozi művészi illusztrációi keltik életre.

"Tűzokádó gyanánt" - írja Petőfi. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával. Sőtér István felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés lehetőségére, de a "régi és új" küzdelmében az ősi erkölcs, a patriarchális otthonosságérzet, családszeretet és hőstisztelet mellett ott vannak a jellemző nemzeti hibák: a vétkes könnyelműség, az indulatból való cselekvés, a parlagiság.

A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan mure hirdetett pályázatot, melynek hose valamely, a nép ajkán élo történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendo múlva elkészült a muvel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a levelét, melyben tudatták vele, hogy o lett apályázat nyertese. Az elbeszélo költemény sikere az irodalom elso vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte, s még februárban megérkezett Petofi köszöntoverse és levele. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban.