Ildikó Boldizsár

A két mesegyűjtemény folytatása a nagysikerű Mesék férfiakról nőknek, illetve Mesék nőkről férfiaknak című köteteknek. Boldizsár Ildikó ezúttal olyan meséket válogatott a kötetekbe, amelyek az apákról és az anyákról mondanak el megrázó, olykor valósá ggal sokkoló történeteket. Persze nem csak a rossz apákról és rossz anyákról esik szó: a történetek között számos olyan akad, amely a gyermekét a síron túlról is segítő, gondos anyákról, és a fiait méltósággal, emberséggel felruházó apákról szól. Min den fiúnak, minden lánynak, minden apának és minden anyának megszívlelendő olvasmány!

Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a "felkészülést", hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk. A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját.

Minden kislány királylánynak születik. És a mesékből tudjuk, hogy a királylányok születésénél gyakorta bábáskodnak tündérek, akik megáldják az újszülöttet. A kisbabák a szívükben őrzik ezeket a jókívánságokat, ám ahogy telnek-múlnak az évek, lassanként megfeledkeznek róluk. Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin azonban emlékszik, és ebben a könyvben elmeséli nekünk, hogy milyen kincset rejt a kislányok szíve...

Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.

Krízishelyzetben mesét mondani óriási felelősség, mert sok múlik azon, hogy milyen folyamatokat indít el egy történet. Épp ezért a klinikai meseterápiában különös gonddal válogatott meseanyagra van szükség. Ennek kialakításában segít Boldizsár Ildikó új kötete, amelyben a személyiségfejlődés során bekövetkező válságokra és traumákra - nevezetesen kilenc rizikóhelyzetre - találhatunk mintegy ötvenkét mesét. A mesékhez írt rövid kommentárok, az úgynevezett "mesekalauzok" csupán gondolatébresztő és inspiráló segédeszközök a mesemondóknak, segítő szakembereknek és életválságban lévőknek, hiszen senki sem kerülheti meg azt az egyéni utat, amely a mesék értéséhez és a mesékből nyert tapasztalatok megvalósításához vezet. A könyvbe kizárólag azok a mesék kerültek, amelyekről biztonsággal állítható, hogy az adott életválságban képesek megnyitni a helyzetre vonatkozó archaikus kódokat, akár azért, hogy tükröt tartsanak, akár azért, hogy egy lehetséges fejlődési utat mutassanak, akár azért, hogy mintegy javítókulcsként működve korrekciós lehetőségként működjenek. A gyógyító folyamatok a jól megválasztott mese, a terapeuta-kliens kapcsolatának minősége és a mese kiváltotta változások mértékének megfelelően indulnak be. Az Életválságok meséi mindháromhoz segítséget nyújtanak. Boldizsár Ildikó 1963-ban született Dunaújvárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika-magyar-népművelés szakán végzett 1986-ban. Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993-1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik. 1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról - nőknek (2007), Mesék nőkről - férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010), Mesék testvérekről (2012),Mesekalauz úton lévőknek - Életfordulók meséi (2013), Mesék boldog öregekről (2014), Meseterápia a gyakorlatban (2014), Mesék az élet csodáiról(2015), Életválságok meséi (2016) Díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002, 2010), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006).

Mesét olvasni és hallgatni mindig jó de elalvás előtt a legjobb. Ilyenkor olyan történetre vágyunk, amely izgalmas és érdekes, mégsem túl rémisztő vagy erőszakos. Ebben a gyűjteményben éppen ilyen mesék találhatók. A szereplők hol párt keresnek, hol a szerencséjüket üldözik, de a leggyakrabban mégis segíteni próbálnak: visszavinni az égboltra a Napot és a Holdat, megmenteni egy száműzött királynőt, vagy éppen megszabadítani az átoktól a madárrá vált, cserfes nővéreket. A történeteket Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze javarészt magyar népmesékből, de található a gyűjteményben erdélyi szász, valamint skót népmese is. A kötet egyaránt szól fiúknak és lányoknak, kicsiknek és nagyoknak mindenkinek, aki szeretne egy szép esti mese után békés álomba merülni.

Egyiknek a szerelem, másiknak a pénz, harmadiknak a hírnév, negyediknek az elnyert barátság, ötödiknek az, ha jót tehet valakivel - a boldogság mindenkinek mást jelent, ám a boldogság keresése mindig hasonló: izgalmas, kalandos és tanulságos. Boldizsár Ildikó író-mesekutató ezúttal olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek hősei akkor is boldogok akarnak lenni, ha ehhez ezer akadályt kell legyőzniük: így kerülhettek egymás mellé európai és ázsiai népmesék, valamint híres írók klasszikus művei. Az örökké elégedetlen kis kanász, a nehéz sorsú mostohalány, a gyógyulásért bármire kész beteg király, az asszonyok szigetén rekedt királyfi vagy éppen a hiszékeny legény története mind-mind felejthetetlen esti mesék.

Valamikor azt gondoltam, hogy a hangoskönyv egyszeri alkotói folyamatban születik meg, s nincs írott változata. Némiképp csalódott voltam, amikor kiderült, hogy ez nem így van. Ennek a hangoskönyvnek viszont valóban nincs írott változata. Ültem a stúdióban, becsuktam a szemem, és meséltem fejből a történeteket, úgy, ahogy eszembe jutottak. A "Semmiből" haladtam a "Minden" felé, éppen úgy, ahogy az egy terápiás folyamatban történik. Mesés kalauznak szántam azoknak, akik az önteremtés vagy az öngyógyítás útját járják. Tartalom: 1. A lélekről 2. A Napról 3. Az egészségről 4. Az igazságról 5. A boldogságról 6. A halhatatlanságról

Mi a közös az önző óriás, a kilenc gyermekét egyedül nevelő csizmadia és a rút Csimbók herceg között? Az, hogy a szeretet, amelyet ők éreznek valaki iránt, vagy valaki más érez irántuk, képes megváltoztatni és jobbá, szebbé tenni az életüket. Boldizsár Ildikó író-mesekutató - az Esti mesék-sorozat záróköteteként - ezúttal olyan történetek válogatott össze, amelyek mind a szeretetről szólnak, ám nemcsak annak hatalmáról mesélnek, hanem azokról a nehézségekről is, amelyek a szeretettel legyőzhetők. Az esti mesék között akad európai, ázsiai, dél-amerikai is, sőt: Oscar Wilde és Jókai Móra egy-egy klasszikus meséjével is megismerkedhetünk ebben a gyönyörű, színes kötetben.

Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség...

Kós Károly élete valóban érdemes arra, hogy példaként álljon a gyerekek előtt. Nem csupán a budapesti Állatkert India ősi emlékeit idéző, szecessziós ízlésű bejárati kupoláját köszönhetjük neki, hanem századunk egyik legszebb magyar történelmi regényét, Az országépítőt, drámairodalmunk egyik legkimagaslóbb kompozícióját, a Budai Nagy Antalt is. Ám az építészeten és irodalmon kívül mesteri fokon értett a festő- és grafikusművészethez, művészettörténethez, néprajztudományhoz, vezetett könyvkiadót, szerkesztett nagy hatású folyóiratot, sőt országgyűlési képviselő is volt, Erdély lelkének és társadalmi valóságának legjobb értője. Példás családapa, családja jóllétéért és boldogságáért mindent elkövető, felelős családfő volt, aki szívén viselte országa-nemzete sorsát is. "Kalotaszegi ezermester" - így emlegették őt mindenütt, s ez a kis életrajzi kötet méltó emléket állít neki, a fiúnak, aki nem csak álmodozott, hanem minden tervét valóra is váltotta. Kilencvennégy év állt rendelkezésére mindehhez, s a fél íves könyvecske ezt a kilencvennégy esztendőt mutatja be gyerekek számára is érthető nyelven, izgalmas és érdekes epizódokat válogatva az "országépítő" életrajzából.

Békében és szótlanul él egymás mellett a kút és a tölgyfa. A kút inni ad az állatoknak és a vándoroknak, a tölgyfa árnyékában pedig mindnyájan megpihenhetnek. De egy napon a kút vize apadni kezd, ami a mező lakóit és a tölgyfát is veszélybe sodorja: a kút és a tölgyfa így beszélgetni kezd, hogy együtt megtalálják a megoldást. Boldizsár Ildikó meséje a belső erőforrások megtalálásáról szól. A költői szépségű történetet Rofusz Kinga rajzai teszik teljessé.

Gonosz boszorkány, vasorrú bába, vénséges banya, ugye ilyesmik jutnak eszedbe a boszorkányokról? A mi boszorkányunk, Amália, szépséges szép, ért az állatok és a növények nyelvén, csöppet sem gonosz, legfeljebb néha szomorú. És ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a napról, felhőkről, virágokról és madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán. Tartalom: 1. Amália 2. Amália és az esők 3. A szomorú boszorkány 4. Fekete Világkerülő Ember

Kőrösi Csoma Sándor a gyerekkora óta készült rá, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Álma beteljesítésére sok-sok nélkülözéssel, tizenhárom nyelv megtanulásával és a teste edzésével készült fel. Amikor elindult Magyarországról, maga sem tudta, mit talál majd útja végén. Vajon eléri a célját? Vajon jól gondolja, hogy keletről származnak a magyarok? Vajon talál ott valakit, aki a magyarhoz hasonló nyelvet beszél? Hosszú, kalandos kutatóútján nem találta meg azt, amit keresett, ellenben eljutott a Himalája fennsíkján, a „világ tetején” élő tibetiekhez. Elszántságát az a remény táplálta, hogy életét olyan tudományoknak szentelheti, amelyek a későbbiek során hasznára válhatnak majd a tudós világnak, sőt az egész emberiségnek.

Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét, hogyan játszott az esővel a Páfrányos Tisztáson vagy épp a Mélyvizű Tó partján, s miről álmodott fűtakarója alatt. Ki volt Emília és a Világ-Síró- Asszony, mire vágyott a Csillagnéző Fiú, miért rikkantott kilencet a Fekete Vízimadár, és mi történt a Nap és a Hold első találkozásakor? Játék, szerelem, álmok - Boldizsár Ildikó gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló meséinek költői szépségét Szegedi Katalin rajzai teszik teljessé.