Rodney Castleden

Více než 150 velkých objevů je zde popsáno chronologicky, od příchodu prvních lidí do Severní Ameriky až po přistání prvního člověka na Měsíci, od Troje až po terakotovou armádu, od velkého třesku až po teorie rozpínání vesmíru či jeho možného smršťování, včetně: jmen vynálezců a prostředí z něhož vyšli, jak a kdy k objevům došlo, jak byly vynálezy či objevy oceňovány ve své době a později, jakým způsobem vynálezy a objevy změnily svět, v němž žijeme.

Kdokoli dostane privilegium vládnout národům, získá s mocí také velký počet odhodlaných nepřátel, kteří často neváhali a neváhají použít i toho nejkrajnějšího prostředku - atentátu. Ať už byl za ním mocenský spor, odboj proti tyranům, terorismus nebo pouhý čin vyšinutého jedince, pokaždé otřásl světem a změnil běh historických událostí. Jaké byly poslední chvíle třeba Václava III., Albrechta z Valdštejna, Mahátmy Gándhího nebo Martina Luthera Kinga?

V knize je popsáno na 175 konfliktů, seřazených v chronologickém pořadí s důrazem na jejich dobový význam. Některé konflikty nebyly jen bodem zvratu v probíhající válce, ale staly se historií samy o sobě. Příkladem budiž bitva u Hastingsu v roce 1066, po níž Normané získali celou Anglii. Tato kniha obsahuje podrobnosti o významných konfliktech od bitvy u Megidda v roce 1479 před naším letopočtem až po pád Bagdádu roku 2005.

A szerző könyvében igen érzékletesen tárja elénk a világtörténelem nagy konfliktusait az ókori világ összecsapásaitól az iraki háborúig. A kötetben mintegy százhetvenöt konfliktus leírását olvashatjuk, melyek megmutatják a konfliktusok nagyságrendjét, a kiváltó okokat, közvetlen hatásukat és azt, hogy milyen jelentős politikai, katonai és kulturális következményekkel járhat egy-egy összecsapás.

Felfedezések nélkül nem haladna előre az emberiség. A régi idők hajóskapitánya -mint Marco Polo, Magellán, Kolumbusz vagy Cook kapitány- vitorlása fedélzetén távcsövével a távoli horizontot fürkészte. A fehér köpenyes tudósok -mint Pasteur, Curie, Fleming- laboratóriumokban végzeték ... Folytatás ›› sokszor veszélyes kísérleteiket. Az egyik ember távoli földrészekre igyekezett, melyeket még soha senki nem ért el, a másik pedig belső titkokat kutatott. Mások pedig egyszerre kutatták a Föld méhét és a múltat. A felfedezések gyakran új találmányok megalkotásához vezettek. Az ipari fejlődés jelentős része kapcsolódik olyan felfedezésekhez, amelyeket laboratóriumokban végzett tudományos kísérletek indítottak el. Gondoljunk csak a hőmérő megalkotására vagy az első szintetikus festék, a mályva elkészítésére. A felfedező számára a felfedezés mindig izgalmas esemény. Ez az érzés vezérli a földrajztudósokat a geológusokat és a klímakutatókat, a fizikusokat, a csillagászokat, a kémikusokat egyaránt. S ez az izgalom mindannyinkra átterjed, akik csak szemlélődők vagyunk ebben a történetben, és csak azt érzékeljük, hogy az új információk kiegészítik a nagy egészről alkotott képet. A(z) Felfedezések, melyek megváltoztatták a világot Könyv szerzője Rodney Castleden.