Tamás Dénes

A magyar labdarúgás – az MLSZ megalakulása, illetve az első bajnokság kiírása óta eltelt – éppen egy futballcsapatnyi évtizedben rengeteg sikert élt meg. A legnagyobb sikerek, a világbajnoki ezüstérmek, a kontinensbajnoki remeklések, az olimpiai győzelmek krónikája a Királyok, Hercegek, Grófok című könyv, amely a szigorú futballtörténelmi tények mellett – helyenként dokumentarista, helyenként szubjektív eszköztárral – bemutatja a főszereplőket, a társadalmi közeget, felelevenít még soha nem tárgyalt, mégis jellemző történeteket. Rávilágít, hogyan lett rövid idő alatt Közép-Európa egyik vezető labdarúgónemzete már az amatőr korszakban a magyar, s boncolgat egy olyan érdekes kérdést is: aranycsapatról, vagy aranygenerációról ildomosabb-e beszélni. A rendkívül igényes, albumszerű könyvet közel háromszáz kuriózumszámba menő illusztráció teszi még értékesebbé. Az MLSZ gondozásában megjelent kötetet a sporttárgyú könyveket tekintve a legsikeresebb és legolvasottabb szerzők közé tartozó Dénes Tamás, Hegyi Iván és Lakat T. Károly írták.

A "Válogatott gyűjtemény" című 336 oldalas képekkel gazdagon illusztrált kiadvány a magyar labdarúgó válogatott - amely éppen idén 110 esztendeje játszotta első hivatalos mérkőzését- történetének legemlékezetesebb, legérdekesebb meccseinek történetét dolgozza fel.

Dénes Tamás, Hegyi Iván, Lakat T. Károly szerzőtrió harmadik közös könyve ezúttal a magyar labdarúgás legérdekesebb, legemlékezetesebb bajnoki és hazai kupamérkőzéseit dolgozza fel. Illetve annál lényegesen mélyebbet merít: a pályán történt események taglalása mellett bepillantást enged a kulisszák mögé, s már-már történelmi alapossággal összegzi különböző korok és korszakok sajátosságait. Nincs olyan nagy sztár a magyar labdarúgás 112 éves történetében, aki ne szerepelne ebben a könyvben, nincs olyan nagyon emlékezetes, sorsfordító 90 perc, amely kimaradt volna. Ezzel szemben kiderül például, hogy melyik volt az első bundameccs vagy a legnagyobb gólkülönbségű élvonalbeli bajnoki összecsapás. Elmesélik a szerzők a Hungária (MTK) önfeloszlatásának és az erdélyi klubok visszatérésének igaz történetét, mint ahogy az ötvenes évek különös históriáit is. Kiderül, hányszor nem volt elég egy szezonban száz gól sem a bajnoki cím elnyeréshez; melyik csapat lett úgy bajnok, hogy fél éven át nem játszott otthon; hogy hogyan bukta el kétszer is Verebes József MTK-ja az utolsó fordulóban a bajnoki címet; s hogy miért verték meg a Fradi szurkolói még a saját játékosaikat is. Megtudhatjuk, mit jelentett a szocialista kapitalizmus.# Negyven egyesület került fel a "szereplők" listájára. Ahogyan a szerzőhármastól megszokhattuk már, a trió ezúttal is egy különlegességet ajánlanak a "félidőre": ezúttal a magyar filmek és a futball kapcsolatát eleveníti fel. A repertoárban olyan klasszikusok szerepelnek, mint a Civil pályál, a Két félidő a pokolban és A Csodacsatár.

"44 év után válogatottunk ismét részt vett a labdarúgó-Európa-bajnokságon. Sőt nemcsak részt vett, hanem csoportelsőként került a legjobb tizenhat közé! Az egész országot lázba hozó sikerekig vezető utat járjuk végig: szerzőink visszatekintenek a magyarok korábbi Eb-szerepléseire, majd a selejtezőket veszik górcső alá. A könyv második felében naplószerű beszámolókat olvashatunk. Dénes Tamás Franciaországból, Lakat T. Károly pedig itthonról szemlélte az Eb történéseit. Írásaik révén ízelítőt kapunk a kinti hangulatból, és újraélhetjük azt az eufóriát, amit egy-egy mérkőzés után érzett az itthontól szurkoló közönség. A csapat teljesítménye mellett a torna minden fontosabb eseményére is kitér ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet." (a Kiadó)

Meggypiros mezben, a válogatott hivatalos szerelésében 2019 őszéig 1001 labdarúgó lépett pályára nemzetközi találkozón. Dlusztus Imre és Dénes Tamás könyve ezekről a futballistákról szól. Egyszerre lexikon, amely szócikkeken keresztül emlékezik meg az összes eddigi játékosról, és sportágtörténeti album, amely színes történeteket is közöl a 118 évről. A történelmünkről, a szenvedélyünkről, az életünkről. A hazai könyvkiadás és futballtörténelem egyedülálló vállalkozása nemzetközi szinten is kivételes összeállítás, a teljesség igényével, alapos kutatómunkával, eredeti forrásokat igénybe véve dolgozza fel 720 oldalban a magyar labdarúgó-válogatott lexikonját: - 1001 válogatott labdarúgónk életrajzi adatai, szakmai életútja, válogatott meccseinek statisztikája, elemzése. - 941 magyar válogatott mérkőzés jegyzőkönyve: helyszín, időpont, nézőszám, játékvezető, csapatok összeállítása, gólok, cserék, sárga lapok, kiállítások stb. - 1902-2019 a magyar labdarúgó-válogatott futballtörténeti kronológiája. -- Futballtörténeti írások egy-egy sorsfordító mérkőzés hátteréről, EB és VB szerepléseikről, eddig kevésbé ismert vagy nem publikált megvilágításban.

Előny vagy hátrány, ha valakinek az édesapja híres futballista volt? Vagy kár is ezen morfondírozni, hiszen a tehetségek sorsa eleve elrendeltetett? Ha ez így van, akkor a genetika, az apai példa vagy mi más magyarázza azt, hogy a kapus fiából (többnyire…) kapus lesz a futballpályán? Dénes Tamás és Lakat T. Károly – a magyar sportkönyvpiac talán két legsikeresebb és legelismertebb szerzője, mondhatni, már összeszokott párosként – ezúttal a hazai és nemzetközi futballistadinasztiák történetébe kalauzolja el olvasóit egy különleges könyvben, amelyre nyugodtan rányomhatjuk a pecsétet: ilyen még nem volt… Hiszen még soha nem dolgozták fel itthon az apák és a fiúk történetét, ami, valljuk be, kisebb csoda, ugyanis olyan kuriózumokat rejt, mint hogy a jelenlegi magyar válogatott alaptizenegyében egyszerre három olyan kulcsember is akad, akinek az édesapja élvonalbeli futballista volt. A könyvben megismerkedhetünk szinte az összes apa-fiú párossal, többek közt olyan klasszisok tűnnek fel, mint az Albertek, a Mészölyök, a Cruyffok és a Maldinik. De szerepet kapnak olyan élvonalbeli játékosok is, akiknek a gyermeke vagy az unokája az élet más területén lett, nemhogy „NB I-es”, de „válogatott” – mint Nagy Ervin és Kautzky József színészek vagy éppen Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Enyedi Ildikó filmrendező.