János Géczi

Mellémesélésre vállalkozik könyvében a szerző, s erre oka van. Firenze, Róma, Rovinj, Korfu, Padova, Balaton - ezek a helyszínei a kékszemű Cholnokyak családtörténetének, amely, meglehet, nem is az övék. A veszprémiek históriája helyére könnyen odaáll egy-egy újabb, s hogy kié, arról az olvasónak lehet egyes-egyedül elképzelése.

Szétesik - helyreáll. Két egészen különleges szellem találkozik ebben a könyvben. Géczi János József Attila-díjas író, a máig legendás Vadnarancsok szerzője most a Vad Fruttik énekesének élettörténetét rakja újra, építi fel - darabokból, emléktöredékekből, szorongások és tripek elképesztően izgalmas sorozatából. A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon - de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével.

Irodalmi szociográfia Géczi János tollából. Négy élettörténet-rekonstrukció, négy fiatal sorsa, négy kudarcos élet. A Vadnarancsok egy igazi könyvlegenda. A 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart. Az akkor legszabadabb irodalmi folyóirat (Mozgó Világ) lapszámát az állampárt visszarendelte a piacról, bezúzatta, részben a benne megjelent Vadnarancsok-részlet miatt. A társadalom mélyrétegeiben marginalizálódottak, például drogosok, prostituáltak, nimfomániások, melegek és sajátos vallási csoportokba tartozók mozogtak.Géczi felkereste a kiszolgáltatottakat, beszélgetett velük, igyekezett megérteni, és megmutatni, mit látnak saját életükből ezek a kiúttalan figurák. Más volt még a társadalmi környezet, más a közösség ingerküszöbe, de a kirekesztés mintázatai pontosan ugyanazok, mint ma. Géczi János úttörő munkája élő, aktuális mű, amely a szereplők élettörténetén túl a nyugati típusú közösségek tűréshatárairól, deviancia-fogalmáról és könyörtelen gyűlölködéséről is nagyon pontos képet fest.