Pál Gyulai

Buck Duane, texasi fiatalember, apja heves vérmérsékletét és gyors kezét örökölte. Egy napon nem tud uralkodni indulatán, és párbajban lelövi régi haragosát. Ettől kezdve bujdosnia kell és a törvényen kívüliek között keres menedéket. Itt – néhány banditavezér legyőzése után – egyre nagyobb hírnévre tesz szert. Sikerült-e megőriznie a becsületét a gazfickók között? Visszatérhet- e, és milyen áron a becsületes emberek közé? Duane sorsát egy gyönyörű lány szerelme és egy kemény rendőrkapitány belévetett bizalma döntően befolyásolja…

Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. ? Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költo, író, prózaíró, egyetemi tanár, mukritikus.

Gyulai Pál 1857-es kisregénye a magyar realista epika egyik első nagy teljesítménye. Haladás és nemzet ügye 1849 után szembekerült egymással. Idegen polgárság foglalta el a gazdasági kulcspozíciókat, miközben a nemzeti függetlenség és az alkotmányos államrendszer hívének tekinthető, számában megfogyatkozott köznemesség jobb híján tétlenségbe, úgynevezett passzív ellenállásba húzódott vissza, s az idegen elnyomás megszűnését a nagypolitikai erőviszonyok kedvező alakulásától várta. A köznemesség kitartását a régi értékek mellett és otthontalanság-érzetét saját portáján nagy beleéléssel és együttérzéssel, de e magatartás anakronizmusát sem hallgatva el mutatta be Gyulai Pál kitűnő kisregénye.

A Művészet és erkölcs valaha nyitóbeszédként hangzott el a Kisfaludy Társaság közülésén, 1887-ben. Mindössze húsz percet kap a rizikós tárgyra felkért szónok. Gyulai Pál sommásan, műveltségtől duzzadó, biztos ítéletű kijelentő mondatokban ad válaszokat. Könnyen olvasható, de mélyen fundamentált sorok, fejezetek. Olyan közvetlen és friss, hogy szinte posztnak olvasható. Minden hétköznapi politizálási utalást kerülve, az is kiviláglik a Művészet és erkölcs világos beszédmódjából, hogy a mindenkori hatalomnak - múltban, jelenben és jövőben - nem célszerű alkotástechnikai és tartalomelvárási feltételrendszereket preferálni. A Művészet és erkölcs újraközlésének okszerűségét Kerekes Pál bevezető tanulmánya kísérli meg igazolni. Címe: E-bookra fordítható irodalmi útmutatások? Bevezető Gyulai Pál könyvetikai fejtegetéseihez. Néhány kiemelt mondat az írásból: ,,Bizonyára a költészet és erkölcs között nincs ellenkezés, sőt egy bizonyos pontig egymás szövetségesei, de soha sem rabszolgái." ,,Az ész komoly törekvése nevetségessé válhat s a szív egyszerű ösztöne valódi bölcsességgé.",,Ne követeljük a művészettől azt, amit nem adhat s ne úgy, amint nem adhatja.",,A költemény soha sem igaz a szó közönséges értelmében, csak látszat, de az igaz látszata.",,A tudomány mélysége most is keveseké, de a költészet bája mindnyájunké."