Kiss Ágnes

Az irgalmasvérnő-szerepversek és az önmagához is kíméletlen őszinteség verseinek virtuóza, Kiss Judit Ágnes most szabályos gyerekverskötetnek látszó könyvvel lép nemcsak az olvasók és felolvasók, de az olvasni - életkori okokból - még nem tudó hallgatóság elé is. A formát illetően ezúttal is bravúros szabályosság azonban csak látszat: kiindulópont, ha úgy tetszik, valami szívderítő (és néha szívszorító) finom bonyolultság felé. Milyen is például a család? A nénikém "elhajóz az ég vizén". "Anya boszorkányt játszik", de "Anya ölében tavasz lesz örökké". Apa az Erlkönig, mondja mindig, "de nem tudom, mit jelent". És: "Éljünk vígan / Mindahányan, / Míg csak el nem kapálnak." De vannak itt Csalamádé-versek is: Szörnyszomszéd és Mumus, valamint vérpelék és vérnyulak is megjelennek; ami pedig a bili fülét illeti, arról bizony - W. S. mester után szabadon - elmondható, hogy "Hajnalonként / Hüppög a bili füle, / Hüppög a bili füle, / Letörték". Végül, de nem utolsósorban, természetesen az állatversek sem maradhatnak el. Ám ezek hősei sem éppen szabályos lények. Karmocska Macska például "szörnyen veszélyes", a nyúl sikít és harap, mivelhogy szintén "rettentő állat", a krokodil pedig "Leggyakrabban verset ír, de / Néha-néha prózát" - hogy a kék őzekről és a szeráfokról már szó se essék.

Az a baaaj.... ... hogy Kiki nem szeret kirándulni. És hogy anya mindig sokat dolgozik. És hogy a nagyi háza teli van pókokkal. És még annyi minden más is! Még szerencse, hogy Keri, a varázslatos tündérkeresztanya csak pördül, fordul és dalolni kezd, és máris egy csapásra megoldja az összes gondot! Kiss Judit Ágnes, kortárs magyar költő és gyerekkönyvíró ezúttal Kiki és Keri kicsavart, de mégis logikus és őszinte beszélgetéseivel burkolja be az olvasót egy varázslatos és humoros mesevilágba. Ezt olvasd a Babaróka után!

„Évezredeken át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Az évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot. Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét. Mi, akiket boszorkányoknak neveznek. (…) Ha boszorkány vagy, tudnod kell, hogy mindennek, amit a látható világban teszel, valami lenyomata, árnyéka, visszfénye megjelenik a láthatatlan világban. És mindennek, ami a láthatatlan világban történik, megvan az eredménye, a következménye a láthatóban. Minden hétköznapi tettünk részea szellemi világnak is. Minden mágia. És nincs külön fekete vagy fehér. A kettő elválaszthatatlan.” Kiss JuditÁgnes költői erejű prózája az elveszett, de nyomokban még megmutatkozó évezredes tudásról, a bűbájosságról: oldásról, kötésről, angyalcsinálásról és repülésről – avagy hogyan érdemes boszorkánykodni a 21. században. A receptek kipróbálása erősen ellenjavallt.

Babaróka nagyon nem szeret aludni menni, de nagyon szeret esti mesét hallgatni. Főleg, ha Mamaróka maga találja ki fejből a meséket! Babaróka kedvencei pedig a gombák. Hiszen a kisgombák és a kisrókak nagyon hasonlóak: nem fogadnak szót az anyukájuknak, nem találják a helyüket a többiek között, szomorúak, ha kicsúfolják őket. Babaróka akár álmos, akár beteg, akár csak kicsit odabújna Mamarókához, mindig kér egy mesét, Mamaróka pedig tud mesét a csiperkéről, a pöfetegről, de még a gyilkos galócáról is! Kiss Judit Ágnestől megszokott melegszívű és érzékeny szövegek Egri Mónika finom rajzaival

Kiss Judit Ágnes meseregényében minden benne van, ami egy jó meséhez kell: unikornis, tündérek, sárkány, herceg, hercegnő! Csak éppen minden egy kicsit másképp... Zsálya hétköznapi kislány, akit nagy feladatra szemelnek ki: egy nap megjelenik a szobájában egy tündér, és a segítségét kéri. Hazája, Aevus királysága ugyanis nagy bajban van - egy idő óta másképp telik az idő. Felcserélődtek az éjszakák és a nappalok, a király nem öregszik, hatalmát pedig nem szeretné átadni fiának, a hercegnek. Zsálya az egyetlen, aki a földi világ lakójaként Aevus hercegével egyazon hónapban, napon, órában és percben született, neki kell segítene, hogy a herceg megkaphassa jogos jussát, az őt illető trónt. Zsálya tehát elindul, és Fényilonca, a zsörtölődő tündér, Efirfira, az unikornis és Aldo, a titokzatos öregember társaságában megpróbálja teljesíteni a küldetést.

Ebben a lapozóban összekeveredtek a képek! A kettévágott oldalak tetején egy vers, alján egy kép található, de vajon melyik vershez, melyik kép tartozik. Ki lehet az , aki a lyzkba bújva cincog? És mi való a fázós nyakunkra? Hát, biztosan nem egy tulipán...talán csak nem a sál? Kiss Judit Ágnes minden verse egy találós kérdés, amire a választ a képeken találjuk. A szülők pedig szórakozásképp kiélvezhetik, hogy a versek különböző klasszikus versformákban íródtak: van itt szapphói strófa felező tizenkettes és limerick is.

Babaróka látogatóba megy Kiscicáékhoz, de Kiscicáéknál semmi sem olyan, mint otthon. Mások az illatok, mások az ízek, mások a szokások - de attól még játszani nagyon jól lehet együtt! Babaróka nem akar aludni - sötét van, szomjas, éhes, nem jön álom a szemére - csoda-e, ha Mamaróka türelmetlen? Babaróka egy hétvégét apával marad, mert Mamaróka elutazik. Tavasz, tél és nyár, szánkózás, bevásárlás, nyaralás és táncház, sok-sok öröm, és persze némi veszekedés, hiszti és egymáshoz bújás. A Babaróka kertje meséi, az előző kötethez hasonlóan, egytől egyig igazi szülő-gyerek történetek. Mert amellett, hogy kisgyereknek lenni és szülőnek lenni nagyon jó, néha mindkettő nehéz is tud lenni - de ezekben a mesékben lehet bal lábbal kelni, nyűgösnek, fáradtnak és dühösnek lenni, sőt, még össze is lehet néha veszni, hogy aztán szépen kibékülhessünk. Pontos, finom szöveg, érzékeny rajzokkal Kiss Judit Ágnestől és Egri Mónikától.

Babarókának kistestvére született: Apróka. Apróka sír. Babaróka igazán rendes nagy testvér - mindent megpróbál bevetni, hogy jobb kedvre derítse a kisrókát. De Apróka vigasztalhatatlan, csak sír, sír és sír. Lehet, hogy itt csak Mamaróka tud segíteni? A Babaróka sorozat legújabb darabja lapozó formában, immár a legkisebbeknek is!

Kevesen tudják, hogy az iskola udvarán álló hatalmas, ősöreg platánfába rejtett titkos ajtó a múltba vezet. Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úticélul 1956. október 23-át, mert Lóri a dédapját szeretné megkeresni a tömegben. De ami azon a napon Budapest utcáin várja őket, arra nem lehet igazán felkészülni. Tankok, puskák, lőtt sebek, halottak - és a felkelők között velük egykorú gyerekek. Hogyan áll helyt négy mai kamasz a kőkemény helyzetek sűrűjében? Mit jelent a család, és mit a szabadság 1956-ban? A Pagony új sorozatába, az Abszolút Töribe olyan olvasmányos és izgalmas könyveket válogatunk, amelyek abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól és korszakairól. A szereplők útra kelnek az időben, és az olvasó egy fordulatos kalandregényt végigizgulva, szinte észrevétlenül kerül közelebb az adott kor szelleméhez, fontos alakjaihoz. Utazzunk bármilyen messze is a múltba, egy biztos: ezeket a könyveket abszolút jó olvasni!

Babarókáéknál tökéletes a karácsony! Pedig igazából semmi sem tökéletes... Lehet, hogy vacsora lesz az ebédből, vagy szétfolyik a tojáshab a mézeskalácson, talán a lakás sem lesz ragyogó tiszta, és a karácsonyfa is satnya egy kicsit - de Kiss Judit Ágnes meséjében nem is ezek teszik ünneppé az ünnepet. Mert Babaróka karácsonya mégis úgy varázslatos, ahogy van - drága kellékek nélkül, tele szeretettel, felejthetetlen élményekkel, és sok-sok karácsonyi csodával.

Babarókáék immár négyesben, Aprókával együtt élik mindennapjaikat – ez egy nagy testvérnek bizony nem mindig könnyű. Különösen, hogy a költözés miatt még óvodát is kellett váltani, és az új Kisdedóvó közel sem olyan barátságos, mint az előző részekből megismert Kölyökőrző. Ráadásul a járvány is berobban, apa pedig hómofiszba kerül – amiről kiderül, hogy egyáltalán nem veszélyes, sőt! Egy darabig végre napközben is együtt lehet a család! Mindennapi, valós élethelyzetek, sokszor nehéz témák, ugyanakkor sok-sok kedvesség, jóleső melegség és biztonságot adó szeretet – ezt nyújtják Kiss Judit Ágnes meséi. Egri Mónika varázslatos illusztrációi pedig most is garantálják, hogy az is azonnal beleszeressen a sorozatba, aki először találkozik Babarókáékkal.

Lovagolni hatalmas kaland, ugyanakkor rengeteg bátorság is szükséges hozzá. Rozi akkor szembesül ezzel igazán, mikor baleset éri a lovardában: leesik kedvenc lováról, Felhőről. Sérülése miatt egy ideig nem lovagolhat, és minél több idő telik el, annál inkább sokasodnak benne a kétségek és a félelem, hogy képes lesz-e újra nyeregbe ülni…

Pandara Piszkis, a kalózkislány nagyon szeretne háziállatot tartani, csakhogy anyukája, a kapitány hallani sem akar róla, hogy a hajón állat legyen. Egy nap aztán hatalmas, pompás fehér madár száll le a Gyöngyhalász árbócára… A Most én olvasok!-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar „olvasni tanulok”-sorozatot építünk.

A kalózanya és a két kalózgyerek mindennél jobban szereti a tengert. Eszükben sincs a partra tenni a lábukat. A szárazföld unalmas, büdös, és hiányzik belőle a hullámzás. Csakhogy egyszer elfogy a vajas keksz, és nincs más hátra, muszáj boltba menni...

Pandara és Felderen, a két kalózgyerek titokzatos hajóroncsra bukkan a tenger fenekén. Lent a mélyben sötét van, a zár pedig nem enged: a kalózkésre meg a víz alatti lámpára is szükség lesz! A kitartás jutalma egy kincsesláda: vajon miféle kincset rejt? A Most én olvasok!-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar "olvasni tanulok"-sorozatot építünk. A Pagony legkiválóbb szerzői öt-öt könyvet írnak, öt különböző nehézségi szinten, melyek közül az első NAGYBETŰS kötet. A történetek lazán összefüggnek egymással, de természetesen önállóan is olvashatók.