János Kubassek

A kötet végigkíséri a kilenc Oscar-díjjal kitüntetett film - az "Angol beteg" - főhőse, Almásy László életútját. Feleleveníti gyermekéveit, első világháborús tevékeny­ségt, IV. Károly királypuccsaiban játszott szerepét. A geográfus szerző - az érdi Magyar Földrajzi Múze­um igazgatója - nyomon követte a XX. század legsikere­sebb magyar földrajzi felfedező utazójának életútját. Felkereste Almásy László kalandos pályafutásának európai, ázsiai és afrikai helyszíneit. Hat évtizeddel Almásy után, 1993-ban expedíciót szervezett a Líbiai-siva­tagba, s az első magyarok egyikeként eljutott a Szahara legnehezebben meg­közelíthető legváratlanabb vidékeire, a Gilf Kebírbe, Vádi Szúrába és az év­századokon át hiába keresett, Almásy által felfedezett rejtelmes oázisba, Zarzurába, a legendás Vádi Abd el Malikába. A könyv izgalmas kérdésekre keres választ. Hogyan lesz az orvosi javas­latra testnevelésből felmentett diákból eredményes felderítő pilóta? Mikép­pen válhat a bukott diák, az osztályismétlésre utasított gimnazista világhírű földrajzi felfedezővé? Miért vezényelték Rommel seregéhez, Líbiába? Miért került ártatlanul népbíróság elé, s hogyan mentették fel a vádak alól? A szerző negyedszázados kutatásai során keresett választ az Almásyval kap­csolatos kérdésekre, amelyeket világszerte feltettek a film sikere nyomán. 1999-ben az RTL Klub televíziós forgatócsoportja és a szerző végigjárták Almásy menekülési útvonalát az Akabai-szoroson keresztül. Erről az újabb expedícióról is szól a kötet. A szerző a frankfurti Frobenius Intézetben 2015-ben olyan új, mindeddig publikálatlan eredeti fényképekre és dokumentumokra bukkant, melyek első ízben a kötet harmadik kiadásában kerülnek a nyilvánosság elé.

A szerző geográfus, tudománytörténész 1983 óta az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Fő kutatási területe a magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenysége. Már pestszentlőrinci gimnazistaként szenvedélyesen érdeklődött felfedezőink utazásai iránt. Nagy hatással volt rá példaképe, Balázs Dénes, a hátizsákos karsztkutató, földrajztudós. A szerző az ő ösztönzésére járta a világot. A Föld hat kontinensének 108 országába jutott el. Egyetemistaként - ösztöndíjtalanul - felkereste Kőrösi Csoma Sándor életútjának dél-ázsiai helyszíneit. Eljutott Indiába, a Nyugati-Himalája kolostoraiba, Zanglába, Phouktálba, Kanamba. A Magyar Tudományos Afrika Expedíció tagjaként kereste fel a Teleki-vulkánt, a Kilimandzsárót, a Kenya-hegységet és a Rudolf tavat valamint Kongó dzsungel birodalmát ahol Torday Emil egy évtizedet töltött, majd Délnyugat-Afrikát, ahol Magyar László tett felfedező expedíciókat. Bejárta Benyovszky Móric kalandos útjainak helyszíneit Tajvanon és Madagaszkáron. Azonosította Xantus János észak - amerikai és délkelet - ázsiai kutatásainak színtereit. Expedíciót vezetett Almásy László felfedezéseinek helyszínére, a Szaharába, a Gilf Kebírbe. Felkereste Reguly Antal útján a Sarki- Ural sziklabirodalmát és Déchy Mór nyomdokain a Kaukázus jégvilágát. Londonban 1989-ben Soros-ösztöndíjasként a Brit Királyi Földrajzi Társaságban és a British Múzeumban, Washingtonban 2006-ban Fulbright-ösztöndíjasként a Smithsonian Intézetben és a Kongresszusi Könyvtárban kutatott. Találkozott korunk jeles világjáróival, a kőolajgeológus Saáry Évával, az első Antarktiszon járt magyar nővel, a meteorológus Farkas Edittel, és az irodalmár Kabdebó Tamással. Eljutott a déli féltekére, a legnépesebb muszlim országba, Indonéziába, ahol Flores- szigetén ismerte meg a magyar alapítású Szent István Iskolát és létrehozóját, a verbita misszionárius Krump Tamást. E kötetben azoknak a világjáró magyar tudósoknak, földrajzi utazóknak kíván tisztelegni, akik szellemi- kulturális hidakat építettek hazánk és a világ távoli tájai között. Életművükkel a magyar és az egyetemes tudományt gazdagították. Kapcsolatteremtő képességük, áldozatkészségük és eredményeik napjainkban is orientációs pontokat jelentenek.