Mari Lajos

"(...) Ebben a könyvben olyan receptek szerepelnek, amelyeknek - egyebek között - fő erényük, hogy gyorsan-egyszerűen elkészíthetők. Az ételek energiaértéke adagonként/egységenként általában 400 kcal körül mozog, így, ha napi 1200-1500 kalóriahatáron belül kívánunk maradni, megtervezhetjük, hogy legalább egy főétkezés alkalmával milyen változatos finomságokkal kényeztessük, derítsük jó kedvre magunkat. (...)" (Lajos Mari)

"Az egytálétel különös műfaj, amolyan minek nevezzelek? Aszerint, hogy melyik összetevő hangsúlyosabb benne, nevezhetnénk akár levesnek, tésztafélének, hús-, hal-, sajt- vagy tojásételnek is, holott egyik sem, hiszen mindegyikben jócskán szerepelnek "lazító elemek", azaz különféle zöldségek, gabonaszármazékok. Miután természetszerűen sok az "átfedés", nehéz megvonni a határt, hacsak nem az elkészítés módját illető közös vonások alapján: a hozzávalók egy tálban sülnek-főnek, és együttes zamatuk adja meg az étel jellegét. A népszerű szerzőpáros új receptekkel, de továbbra is nagyszerű ételfotókkal kedveskedik olvasóinak legújabb könyvében. Jó főzést kívánunk mindenkinek!" (a Kiadó) "E könyv szerkesztésekor igyekeztem napjaink átalakult étkezési szokásait figyelembe venni: az ínycsiklandó lepények, tartalmas levesek, szaftos-fűszeres-zöldséges húsok és vonzó töltött-rakottasok mellett tekintélyes helyet szenteltem az egytálételként is megálló, gyors, könnyű, változatos, finom, ugyanakkor kalóriatakarékos salátáknak, amelyek nem csupán egészségünknek tesznek jót, de akár a munkahelyre is elvihetők. Szerepel továbbá a receptek sorában néhány olyan jellegzetes, külföldi eredetű étel is, amelyek azt bizonyítják, amit úgyis mindnyájan tudunk: hogy az étel érték, hogy takarékoskodni művészet, hogy szerény hozzávalókból is lehet remek fogásokat készíteni, ha az ember megadja a módját, és valami huncutsággal megbolondítja őket - ha már sülve-főve, de mindenképpen egy tálba keveredve kerülnek az asztalunkra."(Lajos Mari)

"(...) Ebben a kötetben az elmaradhatatlan, valódi krémes-habos új nyalánkságok mellett több helyet kaptak a kanálba kívánkozó gyümölcsédességek, kevesebbet viszont a jeges finomságok, hiszen fagylaltokat manapság nemigen érdemes házilag készíteni, egyéni ízesítésű, egyszerűen elkészíthető parfékat azonban igen. És ami a szívem csücske: végre itt sorakoznak az eddigi köteteinkből valahogy mindig kiszorult meleg desszertek, mindenki kedvencei. Ezek a sokarcú monarchiás konyhákat idéző, többé-kevésbé tartalmas levesek után kínált, "csak melegen jó!", egyszerű, családias tésztaédességek voltaképpen átmenetet képeznek a nyalánkságok és a sütemények között. Már a gondolatuktól is boldogság tölti el az embert. Kivált, ha olyan szerencsés, hogy a rizsfelfújtat, túrógombócot, császármorzsát vagy efféle jóságokat nem hipp-hopp elkészíthető zacskós csodák, hanem a mamája-nagymamája türelme és gondoskodó figyelme jóvoltából ismerheti. Hiszen tudjuk, a receptek csak látszólag szólnak az ételekről, sokkal inkább az életünkről. (...)" (Lajos Mari)

Lajos Mari mindig is különös vonzalmat érzett az olasz konyha iránt. Ebben a könyvben 35 év gasztronómiai gyűjtőmunkájának terméséből válogat. A receptek között megtalálhatók az olasz konyha klasszikusai, csakúgy, mint az egyes régiók specialitásai. A válogatásban személyes élményei, érzelmei és tapasztalatai vezették, illetve az a szempont, hogy a hozzávalók elérhetők legyenek a magyar árukínálatban is.

"Só nélkül nincsen ízletes étel. Ez az egyik legfőbb "katalizátor", amely karmesterként kihozza, helyre teszi, kiegyensúlyozza a táplálékainkban rejlő élvezetes ízeket. Még az édességekbe is kell egy-két csipet só, sőt a brazilok a frissen őrölt kávé tetejére is szórnak belőle, hogy kiteljesedjen az aromája: különösnek tetszhet, de a keserű és a sós íz együttese édeskés összhatásként jelentkezik ízlelőbimbóinkon. Újabb kutatások szerint a só a csokoládéhoz hasonlóan endorfint, azaz boldogsághormont termel szervezetünkben - ez akár meg is magyarázhatja a sós ropogtatnivalók világszerte hihetetlen népszerűségét" Lajos Mari új szakácskönyvében sorba veszi a legkedveltebb vendégváró sós finomságokat: az aprósüteményeket, muffinokat, réteseket, pitéket, pizzákat és lepényeket, valamint a szemet is gyönyörködtető sós tortákat. A klasszikus juhtúrós pogácsa és töki pompos mellett olyan különleges és egzotikus ételeket is megtanulhatunk sütni, mint a padlizsános-ricottás lepény, a rókagombás muffin, vagy a halas-spárgás spenóttorta.