Lakat Károly

Egy család története fonódik össze a magyar labdarúgás históriájával, azzal az időszakkal, amelyben még a mi futballunkról beszélt a világ. Aztán sanyarúbb idők jöttek, tanítókból bukott diákok lettünk, csak a szurkolók lelkében élt tovább az egykori diadalok emléke. A könyvben három generáció passzolja egymásnak a labdát, mindegyikük a saját életén és sorsán keresztül látja és éli át a győzelmeket, a kudarcokat. Kiderül az is, hogy mi, magyarok milyen sokszor álltunk a nagy diadal kapujában, igazán nagy meccseinket azonban szinte mindig elvesztettük. Lakat T. Károly kötete egyszerre a magyar futball himnusza és gyászzenéje. Most ismét ott állunk a diadal kapujában, negyvennégy év után újra részt vehetünk az Európa-bajnokságon... Hogy mit jelentett a diadal 1938-ban, és mi jelentené ugyanezt 2016 nyarán, arra ad választ a családregénybe bújtatott kis magyar futballhistória.

A magyar labdarúgó válogatott negyvennégy év után újra kijutott az Európa-bajnokságra. A kötetben egy család története fonódik össze a magyar futball históriájával, azzal az időszakkal, amikor még a magyar labdarúgásról beszélt a világ. Aztán sanyarúbb idők jöttek, tanítókból bukott diákok lettünk, csak a magyar szurkolók lelkében élt tovább az egykori diadalok emléke, a magyar labda varázsa. A könyvben három generáció passzolja egymásnak a labdát, mindegyikük a saját életén és sorsán keresztül látja és éli át a győzelmeket, a kudarcokat. Kiderül az is, hogy mi magyarok milyen sokszor álltunk a nagy diadal kapujában, igazán nagy meccseinket azonban szinte mindig elvesztettük. Lakat T. Károly kötete egyszerre a magyar futball himnusza és gyász-zenéje. És most ismét ott állunk a diadal kapujában... Hogy mit jelentett a diadal 1938-ban, és mi jelentené ugyanezt 2016 nyarán, arra ad választ ez a családregénybe bújtatott kis magyar futball-história.

Göröcs János azon kevesek egyike, akik nemcsak részesei, de egyben főszereplői is voltak a magyar labdarúgás egyik fényes, sikerekben és eredményekben gazdag időszakának, a hatvanas évek futballjának. Az Aranycsapatot követő úgynevezett "meggypirosak" vezéregyéniségeként nemcsak a pályák labdaművésze volt, hanem a közönség abszolut kedvencének is számított. Az Újpesti Dózsában, a magyar válogatottban, majd egy furcsa fordulattal a Tatabánya csapatában töltött évei részint hű lenyomatai másfél évtized honi futballtörténelmének, de egyben szociografikus erejű "fényképei" a stadionokon, a pályán kívüli világnak, a Kádár-korszak magyar valóságának. A könyv részben tisztelgés egy köztünk élő legenda egészen kivételes élete és pályafutása előtt, részint korrajz, amelynek figurái akár egy dokumentumfilm szereplői is lehetnének. A Titi című könyv sokkal több, mint Göröcs János életrajza. Kordokumentum, amelyben ugyan az Újpest legendás 8-asa a főszereplő, de sorsa nyomán feltárul egy kor a maga minden szépségével, nyomorúságával, máig feloldhatatlan ellentmondásaival, ráadásul egy olyan ember szemszögéből, aki az akkoriban nagyhatalmú Belügyminisztérium oltalma és védelme alatt álló csapatban töltötte pályafutásának fénykorát. Az idősebb generációnak nosztalgikus visszaemlékezés, a fiatalabbaknak tanulmánnyal felérő dokumentum egy emberről és egy korról, amely mindmáig tele van megfejthetetlen titkokkal.

Népszerűsége, presztízse és sikerei végett – talán még a szövetségi kapitányi posztot is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagytekintélyű, elismert edzők dirigálták az Üllői úti csapatot. Bárki is volt a szakvezető, kirakatban élt, s ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett „csak úgy” felállni. Tóth Potya István volt az első „tudományos” magyar tréner, Blum Zoltán és Bródy Sándor a megtestesült fradizmus, Schaffer Alfréd igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe. Mészáros József és Lakat Károly az aranykorszak legendáit vezette sikerre, Dalnoki Jenő mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibor hosszú évek után kovácsolta újra össze a csapatot, Szerhij Rebrov pedig megnyitotta az Európába visszavezető utat. Edzők, akik pályafutásuk egyik legnagyobb kihívásakor egyaránt megéltek dicső „mennybemeneteleket” és kiátkozásokat, részesei voltak elképesztő történéseknek, személyes drámáknak és felemelő pillanatoknak. Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben „testközelből” láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért könyvükben a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatuk is.