Iván Mándy

A Holnap Kiadó ifjúsági sorozatában jelenteti meg Mándy Iván: Csutak és Gyáva Dezső című könyvét. A kiadónak ebben a sorozatában már napvilágot látott a szerző többi, Csutakról szóló ifjúsági regénye is: Csutak színre lép, Csutak és a szürke ló, Csut ak a mikrofon előtt. Csutak egy különös kiskamasz, akivel mindig történik valami, és nem egészen olyan, mint amilyennek a felnőttek a gyerekeket elképzelik, de az biztos, hogy Csutak mindig a jó oldalra áll... Ez a történet is urai és humánus, ezútta l a bátorságról és a gyávaságról ír a szerző bravúrosan, fordulatos cselekményeken keresztül vezetve hősét.

Csutak színre lép... Ezzel a mozdulattal indul a négy részes regényfolyam, amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó. Ez a mű a fiatalokról és az ő lelkükről szól egy olyan korban, amelyben ott bújik az élet: játék, költészet, álom és egy kis vadság. A történet középpontjában egy bandaháború áll, melyet a híres Ér és a hírhedt Vay Ádám utcaiak vívnak. Színes Géza és Nagyvilági Főcső vezetésével el kell dönteniük, kinek van vagányabb, belevalóbb csapata, hogy ki uralja majd a kerület játszótereit. A lírai oldalt egy színházi előadás képviseli, melyet Gézáék szerveznek az Ér utcában. De sikerülhet ez a próbálkozás úgy, hogy mindig ott ólálkodnak körülöttük a másik banda tagjai? A cselekményt Réber László illusztrációi kísérik, melyek még közelebb hozzák a figurákat az olvasóhoz.

Mándy Iván híres ifjúsági könyve a középkori Angliában játszódik, és a sherwoodi erdő igazságosztójának, Robin Hoodnak a történetét meséli el, aki embereivel szembeszállt a zsarnok nottinghami városbíróval.

Csutak külsőre még mindig az a vékony, szőke fiú, akit az előző kötetekből megismertünk. Ám a tekintete már olyan, akár egy igazi bandavezéré: erőt, határozottságot sugároz. Nem csoda, hogy felfedezi őt egy rádiós rendező. Először csak mellékszerepet oszt rá, ám idővel Csutak lesz a hangjáték sztárja, aki még Baranyai Márta szívét is megdobogtatja. Vajon a fejébe száll a dicsőség? Vagy mégis a régi, szelíd Csutak marad, aki legalább annyi időt tölt a saját álomvilágában, mint a valóságban? A sorozat harmadik kötetében bepillantunk a rádiójáték-készítés kulisszái mögé, megismerjük Kalocsai Tibort, az egyre mélyebbre csúszó gyerekszínészt, és először látjuk Csutakot a félénk, de azért határozott szerelmes szerepében. Csutak az olvasó szeme előtt válik gyerekből fiatalemberré.

Svět budapešťských činžáků, kavárniček, hospůdek, plováren a fotbalových stadionů nikdo neznal lépe než Iván Mándy, jeden z nejvýznamnějších a nejsvéráznějších klasiků maďarské prózy 20. století. Věděl, že k velkým objevům se dá dospět nejen na dalekých cestách. Stačí, když tu část světa, kterou si vybereme, začneme pozorovat pod drobnohledem. Kniha je výběrem z jeho nejlepších příběhů, uhrančivých díky hlubokému porozumění pro city, touhy a představy obyčejných lidí. Jako kdyby Mándy před desítkami let psal i o nás.

Az ifjúság körében máig az egyik legnépszerűbb hős a gazdagokat megsarcoló, szegényeknek védelmet biztosító Robin Hood. Mándy Iván igazi írói bravúrral jeleníti meg a sherwoodi erdő lakóit. Klasszikus kalandregény valódi hősökkel, szerelemmel, humorral fűszerezve.

A gyereknek a torkában dobogott a szíve. Ó, Istenem, hiszen ha jól felel, akkor felveszik! De ha nem No, akkor megint csak felülhet a szekérre nagyapával és mehetnek haza. De nem, az nem lehet!Terra, terrae kezdte akadozva. Egy pillanatra elhallgatott, aztán tovább folytatta. És egyszerre csak vége volt a deklinálásnak.Félénken nagyapára nézett. Az öregúr szeme ragyogott a büszkeségtől.Jól van, domine Barabás mosolygott a tanár úr. Felveszlek a harmadik osztályba.Miklós azt se tudta, hogyan került ki az utcára. Szólni se tudott örömében. Annál többet beszélt nagyapa.Tudtam, hogy nem hozol rám szégyent! No, ne félj, majd elmondom ám otthon mindenkinek, milyen szépen feleltél!Miklós megállt. Megszorította nagyapa kezét, úgy nézett rá, könyörögve.Anyának mondja el, nagyapa! Neki mondja el először. Aztán a tanító úrnak és a kis Cinegének.Nagyapa mosolyogva bólintott, aztán tovább mentek.Így lett enyedi diák Barabás Miklós.

Mándy Iván a 20. századi magyar prózairodalom mára klasszikusává vált alakja, a próza- és drámaírás nagymestere.  Népszerű novellái és regényei mellett ifjúságnak szánt írások és  dramaturgiai munkájának köszönhetően számos hangjáték is gazdagítja életművét.

Mándy Iván a 20. századi magyar prózairodalom mára klasszikusává vált alakja, a próza- és drámaírás nagymestere.  Népszerű novellái és regényei mellett ifjúságnak szánt írások és  dramaturgiai munkájának köszönhetõen számos hangjáték is gazdagítja életművét.

A huszonegyedik utca egy egyetemista fiúról szól. Külvárosi utcák, bérházak, kocsmák füstös, kopottas világa tárul fel a regényben. A huszonegyedik utca pedig a főbérlőék kisfiának víziója: Ott aztán énekelhetsz, nem ver meg a rendőr. Nem kiabálnak, nem veszekednek veled, és ha reggel tovább akarsz feküdni, senki sem zavar. A boltos ingyen is ad narancsot, mert nem mindig van pénze az embernek, és a moziban nem kell jegyet váltani. Gábor, a főszereplő, akinek kóborlásairól és vergődéseiről naplójegyzeteket is olvashatunk, a regény vége felé így ír: – Az elhagyott kis mellékutcákban van a huszonegyedik utca.

Az Író színdarabja bemutatására készül. S eközben nyomasztó, különös álmok gyötrik. Szorong, hogy el találja mulasztani a bemutatót. Hogy nem lesz közönség. Hogy egyáltalán előadás sem lesz… S mialatt a rendezővel együtt helyszíneket keres, szereplők után futkos, különös kalandokban lesz része. Álombeli kalandokban persze.Néger nagyapót játszik egy eszpresszóbeli, furcsa színielőadáson, s a játék szívszorítóan komollyá változik… Zsókával, a meghalt színésznővel indul süteményt és tejszínhabot vásárolni, és megismerkedik egy bigott főpincérrel… Versenyt úszik valami nagy, titokzatos vízben Bélával, darabja rendezőjével; Süddeutsches Theater meghívását várja; megkéri Dragonics Teréz kezét; jegyet vált a halottak színházába; hátán cipeli a nagy Liszauert, az Árusok Terének veteránját… De mindig, mindenhova későn érkezik.

Mándy ?Iván az egyik legrangosabb és legnépszerűbb prózaírónk, akinek már az első írásai is varázslatos világot ábrázoltak, a Teleki téri árusok és vagányok, kallódó figurák, a hónapos szobák és kis hotelek lakóinak világát, szegényes életét, amelyben álom és valóság, vágyak, képzelgések és rideg tények szinte szétbogozhatatlanul keveredtek. Az elmúlt fél évszázad során aztán tematikailag és formailag egyaránt tovább gazdagodott, önéletrajzi és más egyéb témákkal bővült, filmtechnikai vágásokra emlékeztető fogásokkal finomodott, prózaírói igényességéből semmit sem veszítve, stílusában, hangulatában és tömörségében mindinkább a lírához közeledett, és minden tekintetben kiteljesedett írói életműve. Regények, novellák és hangjátékok hosszú sora igazolja ezt, és igazolhatják például újabb novelláinak bevezető sorai, amelyekkel azonnal légkört, hangulatot teremt, s amelyekkel azonnal lebilincseli, magával ragadja olvasóit.

Mándy Iván (1918–1995) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas író, drámaíró és dramaturg. Első novellája a Magyarság című lapban jelent meg, 1937-ben. Innentől kezdve folyamatosan jelennek meg írásai. A háború alatt sporttudósítóként dolgozott, de a háború után újra a szépirodalomé a főszerep: az Újholdasakhoz csatlakozott, rövid ideig társzerkesztőként is tevékenykedett a lapnál. 1949 és 1957 között nem publikálhatott, az Újhold is megszűnt, így félig-meddig kényszerből elhelyezkedett a Magyar Rádiónál, ahol leginkább dramaturgként, hangjátékok szerzőjeként tevékenykedett. Ugyanebben az időszakban a Népművelési Intézet munkatársaként vidéken tartott előadásokat. Azonban a „kényszerű csend” időszakában is dolgozott, ezek a művei csak később jelenhettek meg. 1957 után szabadúszó,1989-től a Holmi szerkesztője, 1992-től pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Egy ?futballmeccs történetéről szól Mándy Iván új regénye, egy futballmeccsről, amelyen a Dohánygyári Lendület a Hálókocsi csapatával játszott – 1927-ben. „A pálya szélén” és a pályán régi meccsek és játékosok elevenednek meg, legendás karrierek és szédítően gyors bukások, nagy „vetődések”, „cornerek” és „offside”-ok – balsikeres és győzelmes teljesítmények, árulások, focista-rablások. Szurkolók, rámenős és naiv játékosok, durvák és hősiesen célratörők; kikopottak, akik már csak nézni akarják az egészet, kikopottak, akik még játszanának; fontoskodók, fezőrök, csalók, svihákok, akik a küzdő focisták bőrére üzletelnek; kölykök, akik ócska grundokon, gumilabdákkal készülődnek a nagy játékra, s akiket erről a felnőttek minden kiábrándultsága sem beszélhet le; nők, akik maguk is játszanának, és nők, akik a játéktól féltik a férfiakat.A groteszkül óriásira növesztett játékszenvedély egy síkon valahol, tragikus értelmet nyer: a pálya életté tágul: a mérkőzések, tréningek, az élet küzdelmét, áramlását jelképezik. A sokáig szinte ráérősen kanyarodó történet egyre feszültebb drámaisággal halad a tragikum felé.

„Komiszul ?éltünk. – Állapította meg egy interjúban Mándy Iván e kötetben szereplő, s az ötvenes években keletkezett írásainak a személyes-életrajzi, s egyben történelmi hátteréről. – Álmunkákat végeztünk, átírtunk, lektoráltunk, meg 'előadtunk'. Mások rossz hangjátékait írtam át a rádiónak, főként gyerekhangjátékokat, ezek voltak még az adott anyagban a legártatlanabbak. Persze, ami rossz volt, átírás után is rossz maradt… És előadásokat tartottunk. Milyenek voltak ezek az előadások? Borzalmak voltak. Hidegrázást kaptam előtte és közben, s utána. Mert ráadásul figyelték is, hallgatták is ezeket az előadásokat, nemcsak az egyszerű hallgatók, hanem az egyéb hivatalos hallgatók is. Például egyszer elmentem egy iskolába, tudom, akkor a Különös házasság volt az a Mikszáth-regény, amiről beszélni lehetett, mivel antiklerikálisnak minősítették. Én nem erről beszéltem, hanem a Gavallérokról, amit én a legjobb Mikszáth-írásnak tartok. Nagyszerű írás, nagyszerű kisregény. Nahát engem szépen följelentettek. Úgyhogy egy jó darabig nem tarthattam előadásokat.”

Mándy Iván a 20. századi magyar prózairodalom mára klasszikusává vált alakja, a próza- és drámaírás nagymestere. Népszerű novellái és regényei mellett ifjúságnak szánt írások és dramaturgiai munkájának köszönhetően számos hangjáték is gazdagítja életművét.