Anna Menyhért

Apa megint köhög és tüsszög. Mit csinálhat? Rakosgat valamit, söpör, és megint tüsszög. A kisfiú egy reggel erre ébred, és először nem is tudja, miért szorul össze a torka, miért ijed meg. Aztán rájön: Gömbinek el kell költöznie. Nem lesz többé tengerimalaca. Apa allergiás rá. A könyvből megtudhatjuk, hogyan oldja meg ezt a nehéz helyzetet a főhős, a kilencéves kisfiú.

"Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor..." - kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára? Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal - egy szabad nővel.

Ez a meseregény azoknak a kisiskolásoknak szól, akik szeretik a varázslatot, nem félnek az erdőben, hisznek az emberi jóságban és mernek belemerítkezni egy fantázivilágba, ahol lehetnek jó és rossz dolgok is egyszerre. Nem árulunk el nagy titkot akkor sem, hogy ha azt mondjuk, hogy minden rossz mögött valami más áll: félelem, bántás vagy fájdalom. Menyhért Anna Rubinbogyózselé című könyve önálló olvasásra is alkalmas, de az esti közös felolvasás meséje is lehet, összehozva kisebb és nagyobb testvéreket egyaránt.

A kötet abból az alapvetésből indul ki, hogy búvópatakként ugyan, de létezik a magyar irodalomban női irodalmi hagyomány. Ezért nem a már jól ismert irodalomtörténeti vonalak mentén tanulmányozza a női irodalmat (nem a Nyugat női íróiról beszél például), hanem saját hagyományvonalat épít ki. Előszavában olvasmányos stílusban tisztáz a gender studies szempontjából fontos alapkérdéseket kánon és hagyomány összefüggésben, s vázolja, hogyan értelmezi a női irodalom fogalmát. Felhívja a figyelmet arra (az előszónak ez a része a Népszabadságban is megjelent), hogy a középiskolai oktatásban női írókról gyakorlatilag nem esik szó: Szapphó és Nemes Nagy Ágnes az a két női szerző, akiket a gimnáziumi tankönyvek tárgyalnak. Öt fejezete öt női írót (Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna) tárgyal, az irodalomelmélet legújabb fogalmai mentén.

Menyhért Anna író, irodalomtörténész. Kisfiával, Tomival a kis lóról és kalandjairól mesél esténként. Így született ez a mesekönyv.

Menyhért Anna író, irodalomtörténész. Kisfiával, Tomival a kis lóról és kalandjairól mesél esténként. Így született ez a mesekönyv.