Miklós Csaba

Magyarország, ötvenes évek, vasutas iskola... A rideg falak közé szorított mesterséges társadalom az "életre", azaz a szintén "mesterséges", diktatúrára épülő társadalomban való "boldogulásra" neveli rá a gyerekeket. Milyen is az intézeti élet? Pokrócozás és zseblámpa melletti olvasás, négyszögletesre berakott ágyak és "kenyérharc". Közben vasfegyelem és szerepkörök: kiskirályok, talpnyalók és smasszerek, az egyén vérbe fojtott lázadási kísérletei és behódolt nyáj. A népelnyomás romantikája és valósága. Ez a könyv hozzásegít ahhoz, hogy olvasóként átélhessük, mivel kellet megküzdenie diktatórikus békeidőben a gyermeki léleknek.