István Nemere

A Lidércfény Nyomozóiroda csapata, röviden a LINYI, két lányból és két fiúból áll. Sára, Gréti, Marci és Bence tizenhárom évesek, akik a nyári vakáció végét a Bakony egyik kis falujában töltik. A nyugalmas nyaralás, a semmittevés nem áll közel hozzájuk, és amikor hírét ... Folytatás ›› veszik, hogy valahol a közelben van egy hegyi barlang, ahol száz évvel korábban értékes kincset rejtettek el, de azóta sem a barlangot, sem a kincset nem találják, máris mozgásba lendül a csapat. Nyomozni kezdenek, hogy kiderítsék, hol van a barlang, ehhez azonban másokat is be kell avatniuk a tervükbe. Ám ennek ára van: amikor végre célegyenesbe érnek, valakiről kiderül, hogy nem igazi csapatjátékos, és a kincset csak magának akarja. Ezt a LINYI nem hagyhatja annyiban! A(z) Lidércfény Nyomozóiroda: A Setét-barlang kincse (Könyv) szerzője Nemere István.

Nemere István történelmi regénytrilógiájának második kötete szintén az 1380-as években játszódik. Az első kötetben megismert Zádor fia Zádor életét kísérhetjük tovább, és közben a regény lapjain felbukkannak a kor valóban élt történelmi személyiségei is. Zádor előbb mint királyi futár, aztán mint bonyolult és fontos ügyek intézője a király szolgálatában, mindjobban megismeri a korabeli Magyar Királyság viszonyait. Zádor néhány fontos eseményben szinte főszerepet játszik, ennek megfelelően egyr e magasabb körökben mozog. Ugyanakkor továbbra is egyszerű ember, ki csak kivételes képességeinek és helyzetének köszönhetően van jelen egyszerre a gazdagok és a szegények világában. Ott van, amikor a déli liga lázadóinak fogságából kell kiszabadítan i néhai Nagy Lajos lányát, Zsigmond feleségét, Mária királynét. Ötleteivel segíti Zsigmond bosnyák hadjáratát, miközben kutatja egyetlen kisfának nyomát, akit végül meg is talál. A történet folyamán nemegyszer kerül olyan helyzetbe, hogy tőle függ eg y-egy történelmi esemény kimenetele. A regény végén titkos küldetése során a magyar királyi koronát kell megmenteni orvul támadóktól... A fordulatos regény az ország történetének fontos korszakát öleli fel: amikor Luxemburgi Zsigmond már mint magya r király még hatalma megerősítéséért küzd és ezer akadályt kell legyőznie. Ebben segíti a regénytrilógia főhőse, aki aztán a történet végén hatalmas lépést tehet előre.

Nemere István történelmi regénytrilógiájának harmadik kötete az 1390-es években játszódik. Hősünk itt már mint gróf Zádorffy Zádor jelenik meg, de éppen mert új rangot és birtokot kapott, még több kaland vár rá. Először a királytól kapott nemesi birtokát kell bitorlóktól visszafoglalnia "tűzön és vízen át". Az olvasók tanúi lesznek annak, hogyan lakolnak bűneikért Hédervári Kont és Horváti János, a lázadók. Ott lehetnek Zádor lakodalmán, ahol az inkognitóban mulató Zsigmondra merénylők támadnak. Merényekben akkortájt nem volt hiány; hamarosan kis híján végeznek az ifjú, már viselős Mária királynéval is. Zsigmond Zádorra bízza felesége életét, és elindul egy hadjáratba; a gróf pedig mint testőr is helytáll. Egészen addig, míg fortéllyal eltávolítják Mária mellől, és akkor támadnak a királynéra; az asszony és magzata is halálát leli. Innentől kezdve Zádor életének célja a tettesek felkutatása és megbűntetése lesz. Zsigmond csöndes bosszút akar, ne tudják meg a magyar urak, hogy valakik kezet emeltek a királyi családra. A király és a gróf közös akarata nem sok jót jósol az ellenfeleknek. Bizony habozás nélkül leszámolnak azokkal a nemesekkel, akik megszervezték a Mária elleni merényletet. Zádor halad a nyomokon, és végez azokkal, akik belekeveredtek az ügybe. De az urat, kinek végtére is kezéhez Mária vére tapad, sokáig hiába keresi. Ám amint a nyomára bukkan, többé nincs kegyelem. Ha az olvaső megkedvelte Zádort és a trilógia többi hősét, és szeretné követni az uralkodó, valamint hűséges embere további kalandjait, ne aggódjon: a Zsigmond-trilógia ugyan véget ért, de hamarosan jönnek a Zádor-trilógia kötetei, amelyekben a korabeli magyar életről és hazánk történelmi eseményeiről egyaránt olvashat.

Mária Terézia magánélete - Trón és hivatás

A sikeres belbudai építőipari vállalkozót súlyos bűncselekménnyel vádolják, s már hónapok óta előzetesben van. A trauma olyan erős, hogy nem tud nem gondolni a halálra. Naponta százszor eszébe jut, hogy jobb lenne meghalni. Ehelyett sok kis halál az osztályrésze az egy igazi halál helyett: ahogyan felesége, Dr. Illés Fruzsina ígérte. Illés professzornőt tanítványai "jégcsap-anyunak" csúfolják. Gézával tizenhét éve élnek együtt, a gyerekek miatt, bár a férfi még abban sem biztos, hogy ők valóban tőle származnak. Amikor a nála húsz évvel fiatalabb Katalin ráérez súlyos magányára, Géza nem tud ellenállni a kísértésnek. Aztán elkövet egy még nagyobb hibát: egy veszekedés hevében beismeri, hogy szeretője volt. Másnap délelőtt drága limuzinok kanyarodnak be a Sándor-villa gondosan nyitva hagyott kapuján. Fruzsina és barátnői - Orsolya, Gerda és Vanda - nagyon különböző egyéniségek ugyan, de egy dologban egyetértenek. Abban, hogy minden férfi disznó... Nemere aki 1974-ben egy krimivel jelent meg az irodalom hazai színpadán, a szuperintelligens, de bosszúra éhes asszony archetípusát rajzolja meg ebben a trilógiában.

A világ és Magyarország történelmét számos párbaj tette változatossá, olykor meg is változtatta az események menetét. A könyv lapjain a szerző utánajár a sajátos intézmény történetének a legrégebbi időktől a huszadik századig, de a legtöbb helyet az utolsó másfélszáz év magyar párbajhősei foglalják el. Katonai, politikai és egyéb párbajokról olvashatunk, amelyek hősei a történelemkönyvek lapjairól ismert politikusok, sőt államférfiak, de szép számmal akadtak olyan írók és költők is, akik fegyverrel álltak ki másokkal szemben. Volt olyan nagyon híres magyar író, aki párbajban elkövetett emberölésért kapott börtön-büntetése alatt írta első regényét, volt, aki profi katonatiszteket tudott megszégyeníteni karjával és kardjával, és volt, hogy egy párbaj egy csata, vagy netán háború sorsát döntötte el.

A férjeiket sorban legyilkoló budai úriasszonyok története napjainkban játszódik, de már korábban elkezdődött. A Naponta fogsz meghalni után olvashattuk az Engem nem lehet elhagyni címűt, vagyis a kétségbeesésbe hajszolt, elüldözött és kisemmizett férfi története után azt is, hogy Até görög istennő bájos papnői hogyan teszik el láb alól egyikük férjét. A harmadik részben ezek a vérszomjas és találékony hölgyek már meg vannak győződve arról, hogy előttük nincs és nem is lehet akadály. Ezért egy csapással két férjet készülnek temetőbe küldeni... Mivel ezek a regények egyben krimik is, hát nem illendő elárulni, hogyan végződik a történet. Csak egy dolog biztos: a negyvenes, nagyon szexi, nagyon gazdag semmittevők ravaszsága, a férjek balgasága, és persze a szerző humora folytán ez a történet is ellenállhatatlanul szórakoztató. Miközben a szó szoros értelmében halálosan komoly, vérre menő játszma folyik a könyv lapjain, az író a mai világunk fonákságait adja a szereplők szájába, fel-felvillantva nyelvi találékonyságát, társadalmi és politikai érzékenységét.

Az európai közös rendőrségi nyomozó szervezet, az Europol fiatal francia nyomozóját egy napon különös ügy miatt riasztják. Egyetlen éjszaka alatt Európa három városában megölték a gazdag Borsini bankárcsalád három tagját. Marcel Dupré Párizsban kezdi a nyomozást, aztán Rómába, majd Velencébe repül. A csinos olasz Lea Cornelli hadnagynővel hamarosan három újabb halottat találnak. Aztán Toszkána szépséges vidékén felfedezik a hetediket, ő is Borsini volt. Gyorsan meg kell keresni a család még utolsó élő tagját és meg kell védeni a merényletektől. Ezekben nincs hiány, a két rendőr gyakran kerül életveszélybe és a védett személy is csak hajszál híján kerüli el a halált. A Borsinik egymás után öröklik a másik vagyonát, de napok alatt végük van - az örökölhető vagyon pedig egyre csak gyarapodik. Az, akit a végén ketten védelmeznek, már százmillió euró ura - de rettegnie kell az életéért. A regényben mindenki gyanús, aki ártatlan, és senki sem gyanús, aki potenciális gyilkos lehet. A két nyomozó ugyan véget vet az ámokfutásnak, ám a halálosztogatás nem ér véget. A "Háromszor három" kilenc erőszakos véget jelent; a regény olyan, mint egy izgalmas film, sebesen peregnek az események, és mind több titokról hull le a lepel. Néhány feszült nap alatt nem csak a Borsinik, de a nyomozók élete is alaposan megváltozik. Lehet, hogy a könyv olvasója sem lesz már az, aki előtte volt...?

Ennek a könyvnek eredetileg az lett volna a címe: Az út Mohácsra. Mert főleg azzal foglalkozik, hogyan is történt a méltatlanul nagy vereség. Mit követtek el a Magyar Királyság urai vagy mit nem tettek meg, amit pedig kellett volna azért, hogy ne érje őseinket és azok hazáját ilyen váratlanul erős, és mint később kiderült: végzetes csapás? Akik el sem mentek a csatatérre, azok mire gondoltak ekkor, és akik ott voltak, de megfutottak, vajon miféle emberek voltak? Ki mit remélt a csatától? És kik voltak azok, akik ugyanazon a csatatéren később kézcsókkal üdvözölték Nagy Szulejmán szultánt, elárulva a hazájukat viszont saját maguknak oly sok előjogot nyerve? Vajon csak a törökök voltak okai az 1526-os nagy magyar tragédiának, vagy netán mások is okozták Mohácsot? Vajon csak és kizárólag külső körülmények miatt vesztettük el függetlenségünket nem csak a következő évtizedekre, de csaknem ötszáz évre? Vajon mi, magyarok, mennyivel járultunk hozzá ahhoz, ami aztán Mohácson történt és amit máig nagy nemzeti tragédiaként emlegetünk?

Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiájának második kötetében az I. világháború befejezésétől a II. világháború kitöréséig követi nyomon Magyarország későbbi kormányzójának életútját. Az otrantói tengeri ütközet után a súlyos sebesüléséből felépülő Horthy Miklóst a Ferenc Józsefet az osztrák császári és magyar királyi trónon követő I. (IV.) Károly császár előbb ellentengernaggyá, majd altengernaggyá és az Osztrák-Magyar Monarchia flottájának parancsnokává lépteti elő. A flotta leszerelése után visszavonul kenderesi birtokára, ott éli meg az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaság véres napjait. Azonban jelleméből fakadóan képtelen a tétlen szemlélődésre, így 1919 májusában elvállalja Károlyi Gyula szegedi kormányának hadügyminiszteri posztját. A román megszálló hadsereg kivonulását követően az antant támogatásával 1920-ban kormányzóvá választották, s ezzel kezdetét vette a magyar történelemnek az a közel negyedszázados korszaka, melynek történeti és emlékezetpolitikai megítélése mindmáig éles vitákat vált ki. Nemere István trilógiájában Horthy Miklós és közvetlen környezete sorsán túl nem mulasztja el bemutatni a korszak hétköznapi embereinek sorsát, gondolkodásmódját sem. Életrajzi regénye kiváló korkép a két világháború közötti Magyarországról és Európáról.

Ismerje meg Ön is, miféle ravasz módszereket kísérletezetek ki arra, hogy néha nyomtalanul tüntessék el a politikai vagy személyes ellenfeleket, hogyan öltek úgy, hogy nem maradt nyoma, vagy úgy, hogy maga az áldozat is eltűnt.

Madame Pompadour, XV. Lajos kegyencnője, a fáma szerint élet és halál úrhölgye volt a XVIII. századi Franciaországban. Pedig az egyszerű - ma úgy mondanánk hátrányos helyzetű - családból kiemelkedett asszony többet használt, mint ártott. Nemere István a legújabb kutatási eredmények alapján mutatja be a szerelmes nőt, aki nemcsak a király és a pompa, hanem a művészetek és a társadalmi feszültségek kezelése iránt is érzékenységet árult el.

Ha valaki azt hiszi, hogy a szabadságharc legendás vezérének csak a politika, a harc töltötte ki mindennapjait, az nagyon téved. A szerző igen mélyre ásott le a korabeli forrásokban, és amit talált, az bizony meglepheti önöket is. A férfi, aki oly nagy szerepet játszott a 18. századi magyar történelemben, aki korának minden nevezetes emberével találkozott, sőt szövetkezett I. Péter cártól a Napkirályig, valóban nem mindennapi személyiség volt. Ebben a műben nem a történelemkönyvek lapjairól ismert "nagy Rákóczi" köszön ránk. Inkább szerelmi kalandokban, házasságtörésekben is bővelkedő "másik életét" ismerhetjük meg. Kalandos vállalkozásai, szökései több börtönből, menekülései orgyilkosok és üldözők elől országhatárokon át, tengeri kalandjai, majd a bujdosás és emigráció éveinek eseményein keresztül jut hozzánk közelebb az az ember, aki nagy hősiessége mellett gyarló ember is volt. És mint ilyen, talán sokkal emberibb is, mint bármilyen más "hősi" pózban...

Asszonyok jogarral Nagy karrierek, nagy bukások, hat uralkodó asszony, hat nem mindennapi sors. Mindegyik magasra tört, és nem egynek sikerült is. Volt köztük, aki dicsőségben, diadaloktól övezve távozott e világról. De akadt olyan is, aki becsmérlő tömeg kéjes nevetése közben hajtott a fejét a bakó bárdja alá.

Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiájának első kötetében születésétől az I. világháború kitöréséig követi nyomon Magyarország későbbi kormányzójának életútját. A Kenderesen, a XVII. században nemesi címet kapott család birtokán töltött gyermekévek, a családi háttér, a debreceni és soproni tanulmányok a gyermek Horthy jellemfejlődésének meghatározó évei voltak. Az ifjú Miklós tizenhat évesen, szülei akarata ellenére jelentkezett az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei haditengerészeti akadémiájára, ahol kiváló sportemberré és fiatal tisztté vált. Szolgálata során szinte az egész világot bejárta, számos hatás érte. A császári udvar és hadvezetés felfigyelt a tehetségére, szokatlanul gyors karriert futott be. Ferenc József szárnysegédje is volt, és az I. világháború kitörésekor már sorhajókapitányi rangban szolgált. A szerző Horthy Miklós életpályájának rekonstruálása során különös gondot fordított az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon és a monarchiában bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok és változások bemutatására. A kötet lapjain megelevenednek a soknemzetiségű, sok szempontból megosztott, mégis egységes monarchia hétköznapjai, a bécsi udvar konfliktusai és a közép-európai nagyhatalom szerepének megváltozása a világpolitika nagy színpadán. Nemere István életrajzi regénye kiváló korkép a XIX. század második felének és a XX. század első másfél évtizedének Magyarországáról, Európájáról és világáról.

"Sophie Friederike Auguste anhalt-zerbsti hercegnőnek hosszú utat kellett megtenni a trónig és a közismert Nagy Katalin névig. Hátat fordított apjának, Poroszországának és protestáns hitének, hogy végül hozzáadják egy olyan férfihoz, aki teljesen alkalmatlan a házasságra. Balszerencséjére, Péter és kegyencei semmiféle intrikától sem riadtak vissza, hogy aláássák Katalin tekintélyét Erzsébet cárnő előtt. Ilyen körülmények között került hatalomra II. Katalin, aki az emberi méltóság és szabadság iránti hitével jócskán megelőzte a korabeli uralkodókat. Voltaire és Diderot barátjaként afelvilágosodás reformjainak elkötelezett híve volt. Reformintézkedéseivel átformálta az országot, miközben nyertes háborúival kiterjesztette az Orosz Birodalom határait. Megküzdött az Oszmán Birodalommal, Svédországgal, és vallásháborút folytatott Lengyelországban. A politikai viharok és háborúk közepette Katalin rendkívül magánéletet élt. Fiatal szeretői, akiket a gárdatisztek közül választott, olykor több hatalmat követeltek, számos bonyodalmat okozva ezzel az uralkodónőnek. Történetekkel tarkított történelmi könyvünk izgalmas olvasmányt jelenthet azoknak, akik az újkor iránt érdeklődnek és azoknak is, akik csupán egy könnyed olvasmányra vágynak."