Mária Prokopp

"Középkori falképek a Szepességben című munkájukkal Prokopp Mária művészettörténész és Méry Gábor kiadó, fotóművész újabb közös szellemi kalandra vállalkoztak. A 2002-ben megjelent, Gömörország többé-kevésbé ismeretlen, rejtőzködő gótikus templomainak freskóit bemutató könyvük után most a 'mosoly, derű, halk szívesség' Gömörtől északra fekvő vármegyéjében, a Szepességben kalauzolják végig az olvasót. A Szepesség nemcsak gyönyörű tájaival, csodálatos műemlékeivel tűnik ki. Ezer szállal kapcsolódik a magyar művelődés egészéhez is. A Szepesség megelevenedik Jókai, Mikszáth és Krúdy műveiben, innen származik Márai Sándor családja, itt született Illés Endre, valamint a német anyanyelvű irodalmár-polihisztor, Rumy Károly és a híres nyelvész Paul Hunsdorfer (Hunfalvy Pál). Amint a történeti Magyar Királyság egésze, a Szepesség is a XIV-XV. században élte virágkorát. Csodálatos művészeti emlékei közül a kötet bemutatja Kakaslomnic, Szepeshely, Szepesdaróc, Vitfalva, Zsegra, Poprád, Podolin és Lőcse templomainak, kolostorainak falképeit. A Szepesség képzőművészeti kultúrája - a tulajdonviszonyok és az országos méltóságokat viselő birtokosok: a Drugethek és a Szapolyaiak révén - szorosan kapcsolódik az Anjou-luxemburgi udvari kultúrához, amely jellemző volt az akkori Magyar Királyság egész területére. Ennek a kultúrának a magas színvonalát példázza a csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna, amelyhez fogható a korabeli Európában legfeljebb Párizsban található (Sainte-Chapelle). A XIV-XV. századi Magyar Királyság e könyvben bemutatott alkotásai kiállják az összehasonlítást Olaszország, Franciaország és a Német-római Császárság korabeli művészeti alkotásaival. E könyv, melyben a művészettörténeti magyarázat és elemzés a gazdag képanyaggal tökéletes egységben jelenik meg, ha akarjuk - művészettörténet, ha akarjuk - útikönyv, de egyúttal valami más is. Aki figyelemmel kíséri Prokopp Mária és Méry Gábor munkásságát, tudja, hogy ők a művészettörténet-írásnál, illetve a fényképezésnél és a könyvkiadásnál többre, másra vállalkoztak: a könyv, amelyet kezünkben tartunk, magában foglalja a múltat, a jelent és a jövőt." (Perényi János)

Az album a Gömör vidékén található tizenegy templom gazdag középkori faldíszeit mutatja be. A kötet közel száz fényképe meggyőzően bizonyítja, hogy a XIII.-XV. században e vidéken nagy jelentőségű művészeti tevékenység folyt, amelyre eddig kevéssé figyelt fel az egyetemes művészettörténeti kutatás.

Hazai és külföldi elismerései, kiállítási szereplései alapján Vinczellér Imrét a hazai festészet egyik elismert tehetségeként tartjuk számon. "Festészetében családja kultúrtörténeti emlékeit, művészi tradícióinak tárgyi és szellemi fragmentumait idézi szürrealisztikus megfogalmazásban. Zenei tanulmányai alapján készítette a kortárs (főként Bartók) zenére festett, intenzív színvilágú adaptációit. Gyakran alkalmaz monokróm zöld és vörösesbarna koloritot, hangvétele olykor groteszk, a harmónia és diszharmónia kérdéseire keres választ, festészete ugyanakkor tradicionális alapokra épül." Festészetének nyelvezeti, illetve tartalmi adottságain kívül számára a művészetetikai kérdések is nagy fontossággal bírnak. Törekszik arra, hogy bizonyos keretek között a művészetében alkalmazott vizuális eszközökkel humanisztikus tartalmakat fejezzen ki. Az egyetemes emberi értékek, a szabadságjogok, az emberi méltóság és szellemi kincsek megőrzése jó értelemben vett hazaszeretettel párosul személyében. Demokratikus elkötelezettségét elsősorban festészetével hirdeti. Független alkotói státusza, művészettörténeti tájékozottsága, valamint vizuális nyitottsága, alapos humán műveltségen nyugvó interpretáló készsége hozzásegítik ahhoz, hogy művészete folyamatosan megújulva vigye tovább azokat a mesterjegyeket, amelyek művészetét - valamennyiünk épülésére és örömére - egyedivé és rangossá avatják.

Hazai és külföldi elismerései, kiállítási szereplései alapján Vinczellér Imrét a hazai festészet egyik elismert tehetségeként tartjuk számon. "Festészetében családja kultúrtörténeti emlékeit, művészi tradícióinak tárgyi és szellemi fragmentumait idézi szürrealisztikus megfogalmazásban. Zenei tanulmányai alapján készítette a kortárs (főként Bartók) zenére festett, intenzív színvilágú adaptációit. Gyakran alkalmaz monokróm zöld és vörösesbarna koloritot, hangvétele olykor groteszk, a harmónia és diszharmónia kérdéseire keres választ, festészete ugyanakkor tradicionális alapokra épül." Festészetének nyelvezeti, illetve tartalmi adottságain kívül számára a művészetetikai kérdések is nagy fontossággal bírnak. Törekszik arra, hogy bizonyos keretek között a művészetében alkalmazott vizuális eszközökkel humanisztikus tartalmakat fejezzen ki. Az egyetemes emberi értékek, a szabadságjogok, az emberi méltóság és szellemi kincsek megőrzése jó értelemben vett hazaszeretettel párosul személyében. Demokratikus elkötelezettségét elsősorban festészetével hirdeti. Független alkotói státusza, művészettörténeti tájékozottsága, valamint vizuális nyitottsága, alapos humán műveltségen nyugvó interpretáló készsége hozzásegítik ahhoz, hogy művészete folyamatosan megújulva vigye tovább azokat a mesterjegyeket, amelyek művészetét - valamennyiünk épülésére és örömére - egyedivé és rangossá avatják.

Az album a Gömör vidékén található tizenegy templom gazdag középkori faldíszeit mutatja be. A kötet közel száz fényképe meggyőzően bizonyítja, hogy a XIII.-XV. században e vidéken nagy jelentőségű művészeti tevékenység folyt, amelyre eddig kevéssé figyelt fel az egyetemes művészettörténeti kutatás.