Miklós Radnóti

"Tejízű fehér gyermek álmait alszom s reggelre a szivem ragyog mellem furcsa, csillogó táján." (Radnóti Miklós)

"A fiatal, még pályakezdő korszakában járó Radnóti harmadik, 1933-ban megjelent kötetének hasonmás kiadása. "A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma az utóbbi esztendőkben rendkívül figyelemre méltó munkát fejt ki, egymásután hozza ki azokat a könyveket, amelyek értéke az egyetemes magyar, sőt európai viszonylatban is igen magas fokú. Radnóti Miklós verseskönyve ezek között a könyvek között méltó helyet foglal el, és a feltétlen új hangú költő annak a bizonysága, hogy az új fiatalság éleslátása felül tud emelkedni a mindennapok hazugságain, és gyökerénél tudja megfogni a mégis élni akaró életet. Radnóti versei egészen különös és friss szabadversek, olyan belső ritmussal gördülnek előre, mint ahogyan a gyorsvonat robog s dübörög végig az alföldi tájon. Szavai pörölyütések, képei úgy nőnek ki a földből, mint a kenyéradó búzavirág, frissen és elevenen s minden romantikától mentesen. Valahogyan új Berzsenyi növekedését érezzük Radnóti verseiből, a rengő föld mély görgését s feszülő erők hegyrázó mozgását. Radnóti új kötetében már mint kiforrott poéta lép elénk, száll be a sorba, egyszerűen és természetesen, mint a közkatona, aki tudja, hogy rá még nagy feladatok várnak, s ő vállalni és végezni fogja ezeket a nagy feladatokat." (Csuka Zoltán)"

A „ritka és nehéz szavak tudósa” nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált. Kritikáiból, verseiből, leveleiből és naplójegyzeteiből vett sorokkal idézi meg a tragikus sorsú költő gazdag érzelem- és gondolatvilágát e kötet.

Radnóti az emberi helytállás és kitartás erkölcsi, irodalmi példája. Korai verseiben az életöröm és a természetélmény tükröződik. Többszöri munkaszolgálatosként mindvégig megmaradtak költészetében a természet és a szerelem képei, ám ezt is elpusztítja a háború, s csupán az élni akarás viszi tovább az elgyötört lelket, testet. Eszméi, értékei kifejezésére leginkább a vergiliusi ecloga forma felelt meg. Ikrek hava című írását 1940-ben adta ki, mely a Napló a gyermekkorról alcímet viseli. Válogatta: Ferencz Győző. A szöveggondozás Réz Pál munkája.

Sorozatunk tagjaként mutatjuk be a XX. század első felének költőit.