Javier Sierra

1799 augusztusa. Egy ember fekszik a nagy piramis sírkamrájában, a szarkofágban, küzdve a halálfélelemmel, a klausztrofóbiával, a különös látomásokkal és a rátörő emlékekkel. Nem tudja, él-e még, vagy már meghalt. S ha meghalt, feltámadhat-e. S ha nem, mi lesz a lelkével. A fiatalember a harmincéves Bonaparte Napóleon. Nem csak a kíváncsiság hajtotta, hogy egy éjszakát a nagy piramis belsejében töltsön; azt ígérték neki, hogy olyan beavatásban lesz része, melynek során feltárul előtte egy ősrégi titok, és ettől megváltozik a sorsa. És nemcsak az övé, hanem Egyiptomé és az egész világé is. Alkimisták, varázslók, franciák, egyiptomiak, beduinok, szépséges táncosnők, öreg bölcsek, egymással hadakozó egyiptomi családok keresik együtt vagy külön, összefogva vagy kegyetlen küzdelemben a világ legnagyobb kincsét: az örök élet formuláját. Azt a titkot, amely feltámasztotta Oziriszt... és feltámasztotta Krisztust. A halhatatlanság piramisa a máshonnan is ismert történetet dolgozza fel: Napóleon valóban eltöltött egy éjszakát a Kheopsz-piramis belsejében, de utána csak azt mondta róla legközelebbi embereinek is: ha elmesélné, mi történt ott vele, úgysem hinnék el... Javier Sierra (sz. 1971) napjaink legnépszerűbb spanyol szerzője (Carlos Ruiz Zafón mellett) számos könyvével aratott már világsikert. Első regénye, A titkos vacsora az első olyan spanyol könyv volt, amely a New York Times tízes bestsellerlistájára került. Alapos történelmi ismereteket ezoterikus gondolatokkal vegyítő könyveit világszerte milliók olvasták már.

1799 augusztusa. Egy ember fekszik a nagy piramis sírkamrájában, a szarkofágban, küzdve a halálfélelemmel, a klausztrofóbiával, a különös látomásokkal és a rátörő emlékekkel. Nem tudja, él-e még, vagy már meghalt. S ha meghalt, feltámadhat-e. S ha nem, mi lesz a lelkével. A fiatalember a harmincéves Bonaparte Napóleon. Nem csak a kíváncsiság hajtotta, hogy egy éjszakát a nagy piramis belsejében töltsön; azt ígérték neki, hogy olyan beavatásban lesz része, melynek során feltárul előtte egy ősrégi titok, és ettől megváltozik a sorsa. És nemcsak az övé, hanem Egyiptomé és az egész világé is.Alkimisták, varázslók, franciák, egyiptomiak, beduinok, szépséges táncosnők, öreg bölcsek, egymással hadakozó egyiptomi családok keresik együtt vagy külön, összefogva vagy kegyetlen küzdelemben a világ legnagyobb kincsét: az örök élet formuláját.Azt a titkot, amely feltámasztotta Oziriszt... és feltámasztotta Krisztust.A halhatatlanság piramisa a máshonnan is ismert történetet dolgozza fel: Napóleon valóban eltöltött egy éjszakát a Kheopsz-piramis belsejében, de utána csak azt mondta róla legközelebbi embereinek is: ha elmesélné, mi történt ott vele, úgysem hinnék el...Javier Sierra (sz. 1971) napjaink legnépszerűbb spanyol szerzője (Carlos Ruiz Zafón mellett) számos könyvével aratott már világsikert. Első regénye, A titkos vacsora az első olyan spanyol könyv volt, amely a New York Times tízes bestsellerlistájára került. Alapos történelmi ismereteket ezoterikus gondolatokkal vegyítő könyveit világszerte milliók olvasták már.

Roku 1629 prichádza do nehostinných končín Nového Mexika expedícia františkánskych mníchov. Stretnú sa tam s niekoľkými kmeňmi domorodých Indiánov, ktorí tvrdia, že ich navštívila tajomná žena. Nazvali ju Modrá pani. Išlo o zjavenie Panny Márie, alebo v tom bolo niečo viac? Historka sa zakrátko dostala do uší pápeža Urbana VIII., ktorý dal prípad preskúmať, ale jeho výsledky Vatikán nikdy nezverejnil. O tri a pol storočia neskôr sa rozličné `sily` usilujú odhaliť tajomstvo zjavení. Inkvizícia, ktorá neznámu identifikovala ako mníšku Máriu Ježišovu z Ágredy (1602 - 1665), registruje vyše päťtisíc prípadov jej bilokácie, čo znamená, že sa nachádzala súčasne na dvoch miestach. Umožnila jej to zázračná formula súvisiaca s hudbou. Cirkev sa snaží uchovať tento postup čo v najväčšom utajení. Jeho krádež by totiž mohla odhaliť cirkevné sprisahanie, ktoré by ohrozilo vieru miliónov kresťanov.

Roku 1629 prichádza do nehostinných končín Nového Mexika expedícia františkánskych mníchov. Stretnú sa tam s niekoľkými kmeňmi domorodých Indiánov, ktorí tvrdia, že ich navštívila tajomná žena. Nazvali ju Modrá pani. Išlo o zjavenie Panny Márie, alebo v tom bolo niečo viac? Historka sa zakrátko dostala do uší pápeža Urbana VIII., ktorý dal prípad preskúmať, ale jeho výsledky Vatikán nikdy nezverejnil. O tri a pol storočia neskôr sa rozličné `sily` usilujú odhaliť tajomstvo zjavení. Inkvizícia, ktorá neznámu identifikovala ako mníšku Máriu Ježišovu z Ágredy (1602 - 1665), registruje vyše päťtisíc prípadov jej bilokácie, čo znamená, že sa nachádzala súčasne na dvoch miestach. Umožnila jej to zázračná formula súvisiaca s hudbou. Cirkev sa snaží uchovať tento postup čo v najväčšom utajení. Jeho krádež by totiž mohla odhaliť cirkevné sprisahanie, ktoré by ohrozilo vieru miliónov kresťanov.