Zoltán Szalay

Román Zoltána Szalayho sa odohráva vo fiktívnom stredoeurópskom meste Braslava. V tomto svete sa prostredníctvom opisov mýtami zaťaženej skutočnosti a (zdanlivo) každodenných udalostí i vďaka zámlkám v texte rysujú možnosti nevšedného príbehu. Hlavný hrdina Daniel Wend prichádza do Braslavy ako cudzinec, aby ho z mesta vypudili jeho vlastné výtvory, vendelíni. Alebo ich nestvoril on? Jestvujú vôbec? A dokážu zrušiť kliatbu Žltého cisára?

Viete, kto zachránil rozprávky pred zabudnutím? Kto bol ten vedec a kňaz, žijúci pred mnohými rokmi, ktorý prebudil k životu príbehy pravekých vtákojašterov? Kto bol ten slávny archeológ, ktorý ovládal jazyk stromov a kameňov a neúnavne prenasledoval klamstvo? Ten bojovník za slobodu, objaviteľ prírody a spisovateľ, ktorému radil samotný rímsky cisár Marcus Aurelius, sa volal Florián Rómer. Rozprával neuveriteľné príbehy, pričom mnohé z nich aj sám zažil. Teraz je rad na nás, aby sme ho zachránili: jeho príbeh musíme odovzdať ďalej, veď rozprávky ožívajú práve vo chvíľach, keď si ich ľudia rozprávajú.

Történelmi távlatban ez még a közelmúlt, de azóta már két nemzedék nőtt fel. Valószínű, hogy közülük kevesen tudják, hogy a hetvenes, nyolcvanas években, a szocialista táborban mi voltunk a legvidámabb barakk. Az akkori pártvezetés mindent megtett annak a látszatnak fenntartásáért, hogy Magyarországon jól élnek az emberek. Meg is lett a böjtje: az ország teljesen eladósodott, amiről persze a hétköznapi ember semmit sem tudott. Zászlókat lobogtatva vonult fel május elsején, lakásra, autóra - Trabantra, Ladára, Zsigulira, Skodára, Daciára - gyűjtött, élete sikerének tartotta, ha beköltözhetett a tízemeletes betonházakba, megismerte az árleszállítások eufórikus hangulatát, és az elszaporodott hobbikertekben a szomszédokkal, a barátokkal sörözve szabadnak érezte magát. Aztán, a nyolcvanas évek második felében felgyorsultak az események: összeomlott a pártállam, forradalom tört ki Romániában, leomlott a berlini fal, megnyíltak a határok, az "ideiglenesen" itt állomásozó szovjet csapatok elhagyták az országok és megtörtént a rendszerváltás. A 90-es évek középpontjába a demokratikus választásokkal hatalomra került kormányok, a televízióban élőben közvetített szópárbajok kerültek, és ahogy múltak az évek, jött a felismerés, hogy a régóta vágyott változás az esélyegyenlőségben, a megélhetési gondok enyhítésében, a munka megbecsülésében, a kiváltságosok hatalmának visszaszorításában - enyhén szólva -gellert kapott. Amellett persze, hogy kinyílt a világ, az élet szabadabb és gazdagabb lett - a visszaemlékezések azonban nem mindig fedik a valóságot. Ez az album szerves folytatása a Kossuth Kiadónál 2019-ben megjelent Azok a hatvanas, hetvenes évek című albumnak. Ebben is Szalay Zoltán (1935-2017) Táncsics-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus fekete-fehér és színes, ma már kortörténeti dokumentumai idézik vissza annak a kornak az eseményeit, hangulatát, a hétköznapi élet jellegzetes pillanatait, a rendszerváltás meghatározó személyiségeit Kincses Károly fotómuzeológus, képszerkesztő kép-folyamatában. A képek mellett Parti Nagy Lajos, a kortárs magyar irodalom meghatározó alkotója senki máshoz nem hasonlítható életérzéseit olvashatják. Ez a kötet is a magyar kultúra két kiválóságának hiánypótló műve, könyvritkaság!

„Az ő városa. Ő találta a Duna partján, de az is lehet: ő találta ki, hogy történetekbe foglalhassa, hasonlóképpen, mint Jorge Luis Borges, Umberto Eco és Grendel Lajos a maguk világait. Bár az is lehet, hogy a város talált magának egy írót, aki történetekbe foglalva valóságossá tette. Aki történeteket mesél, nem feltétlenül fordít hátat a valóságnak, és nem is mindig könnyed. A történelmi Magyarország szétdarabolásának traumájáról, a máig ható következményekről nem sokan írnak olyan hitelesen, mint Szalay Zoltán. És mert lehet, hogy valakit épp ez a kérdés foglalkoztat: a szerző a pozsonyi csatának sem mulasztott el emléket állítani. Pozsony jelenvalóvá és egyúttal örökérvényűvé válik e novellaciklus által." Zoltán Gábor

Román Zoltána Szalayho sa odohráva vo fiktívnom stredoeurópskom meste Braslava. V tomto svete sa prostredníctvom opisov mýtami zaťaženej skutočnosti a (zdanlivo) každodenných udalostí i vďaka zámlkám v texte rysujú možnosti nevšedného príbehu. Hlavný hrdina Daniel Wend prichádza do Braslavy ako cudzinec, aby ho z mesta vypudili jeho vlastné výtvory, vendelíni. Alebo ich nestvoril on? Jestvujú vôbec? A dokážu zrušiť kliatbu Žltého cisára?

Tudjátok, ki mentette meg a meséket a feledéstől? Rómer Flóris, a réges-régen élt tudós pap, aki felidézte a sárkánygyíkok ősi történeteit!