Ferenc Tolvaly

Miféle útikönyv ez? S tényleg az-e? Hiszen csak egy XVI. századi térkép van benne, nincs benne jó vendéglők listája, s bizony fénykép sem... Tolvaly Ferenc ötödik regénye Szent Jakab útján, a 800 km hosszú, Santiago de Compostela-i zarándokúton kalauzol végig. Hiteles középkori hangulat és ismeretek találkoznak egy tipikus XXI. századi ember kétségeivel, vívódásaival és végül magára találásával. Az elbeszélő számos emlék és anekdota felidézése mellett is egyre inkább elszakad az út földi, materiális vonatkozásaitól: álmok, látomások, misztikus elragadtatások sora tárja fel az igazi, spirituális utat, a hitében újjászülető ember útját. A regényből másfél órás film is készült.

Egy legendás gyáralapító... Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései... Júlia, Miklós és Teréz - a Zsolnay-testvérek mindent elsöprő tehetsége... Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz. A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek ma is közismertek Magyarországon. Kivételes személyiségek sora alkotta a családot, így tudtak dacolni azzal a számtalan kihívással, amelyet a 19. és 20. századi történelem tartogatott számukra. Tolvaly Ferenc történelmi dokumentumokon alapuló, lenyűgöző regénye a titok nyomába ered: mivel magyarázható a Zsolnayak sikere, hogyan tudtak világszínvonalú értéket létrehozni úgy, hogy a szükséges feltételek közel sem voltak adottak? A titok megfejtése a családtagok személyiségében rejlik, e személyiségeket pedig a könyvben a gyáralapító lánya, Mattyasovszky-Zsolnay Teréz személyes hangú, részben fiktív naplóin keresztül ismerhetjük meg. A regény így egyszerre család- és gyártörténet, továbbá belső utazás, Teréz belső lélekútjának magával ragadó története. "Nem lesz könnyű feladat hűen ábrázolni a kezdeteket és önarcképet festenem magamról. Túl nagy a kontraszt a között, ami voltam, és amivé lettem: két lélek, mely alig mutat rokonságot egymással. Nem tudom felidézni magamban fiatal éveim ártatlan, romantikával átszőtt naivitását. Megpróbálok leánykori naplómra támaszkodni. Hitelt kell, hogy adjon mindannak, amit magamról el fogok mesélni, még akkor is, ha a ma leírt szavaim nem ugyanazt a Terézt mutatják be, akit maga ismer. A gyárral kapcsolatban egyszerűbb lesz a dolgom, hiszen a hivatalos papírok, a könyvelés és az üzleti levelek sokat elárulnak... Nem is tudom, mi mindent mondjak el. Azon kell törnöm a fejem, hogyan halásszam ki emlékezetem tengermélyéből mindazt, ami ott nyugszik a fenéken, még ha nem is gyöngyszemek - vagy ki tudja, talán mégis: tán beteg, korcs gyümölcsei egy egészséges kagylónak? Netán beteg lennék? Vajon tudom-e egyáltalán, milyen vagyok, ki vagyok? Talán, ha majd leírom az összes emlékemet, talán ha majd elolvassa hőn szeretett barátom, majd fogja tudni, és elmondja nekem is, ki vagyok. De ehhez le kell írnom családom történetét. Abban körvonalazódik lényem alapja, a családom által és miatt lettem azzá, aki vagyok... Egy huzamban, egy lélegzettel akarom leírni az életemet. Mindjárt az elején kezdem." Könyvbemutató: 2016. október 12., szerda 19 óra Alexandra Pódium (1055 Budapest, Nyugati tér 7.) Közreműködők: - Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia szociális és művészetpedagógiai szakember, szociológus - Sólyom Katalin Jászai Mari-díjas színművésznő - Törő István Zsolnay-szakértő, műgyűjtő - Márta István zeneszerző

Tolvaly Ferenc az El Camino - Az út, a Tibetben a lélek és a Boszporusz felett a híd című regényeinek életválsággal küzdő főszereplői előtt utazásaik során tárulkoznak fel az útkeresés és az újrakezdés lehetőségei. A lelki megrázkódtatásokkal teli, életre szóló nagy kalandok. A Benáresz a kapu Indiába visz el, és a hinduizmus ősi-élő sokrétű vallásából merít. A főhőst felesége hirtelen, látszólag magyarázat nélkül hagyta el. Gyötri a kétség, "hajtja az értelmetlen múlt, a jelen kényszere és a jövő bizonytalansága". Szinte menekül Indiába, ahol fotóművészként objektíveket cserélve "néz", de a képeket önmagán átszűrve "lát". A porban, útszélen, hamuban, garázsműhelyben, tenyérnyi járdán élők tekintetében felfénylő mosoly megérinti legbelső lényét. Kitárul előtte az isteneket mindenben maguk körül érző emberek nyugalmának titka, miközben a szeretet is többszörösen átértékelődik benne. Egy idő után nem a kétségbeesett, megcsalt férj önsajnálata, hanem a magát is felfedező férfi ír eszméléséről. Megállít egy-egy pillanatot, és megpróbálja "lélekben elraktározni és visszahelyezni élete mozaikképeit a számára újraéledő valóságba." Az olvasó a főhőssel együtt, tiszta szívvel tudja követni az utat, amely a kanyargó, színes világon, India elképesztő szegénységű és átmenetek nélkül pompázatos templomépületű városain, falvain, sivatagain keresztül vezet szent folyója, a Gangesz partjára, a lélek kapujához. Mint Tolvaly Ferenc korábbi művei, így a Benáresz a kapu is olvasás közben átélhető, önismereti-tisztulási folyamatot kínáló hatalmas zarándoklat.

Már a regény címe is érzékelteti: Tolvaly Ferenc a Szent Jakab-zarándoklattal elkezdett lélekútjának utolsó állomásához érkezett. Az El Camino Az Út, Tibetben a lélek,Boszporusz felett a híd, Benáresz a kapu című regényei feltárják egy-egy világvallás misztériumait, segítséget nyújtanak, hogy elmerülhessünk bennük, és ezáltal teljesebbé tehessük életünket. A főszereplő apja halála után örökségével, egy rejtélyes kulccsal a kezében, megpróbálja felkutatni származását és megtalálni önmagát, hitét, társát, otthonátVéletlenek sodorják mellé a nőt, akinek segítségével bejárja a szefárd zsidók útját. A Lélekhez a kulcs, a célba érkezés regénye.