Elza Toró

A kötet változatos, könnyű, kalóriaszegény fogásokat kínál, amelyekből minden napra külön ételsort állíthatunk össze.

Nemes egyszerűség, természetes ízek, mértékletesség az alapanyagokban és a fűszerezésben, egészséges és életerőt adó nyersanyagok, az évszakok változását figyelembe vevő, és tiszteletben tartó konyha a görögöké. Nem számít a világ nagy ínyenc konyhái közé, mégis hírneve messze világon ismert, jó ízű, nem rafinált, markáns fogásai miatt. A történelem során magába olvasztott számos kisázsiai, arab, és némi európai elemet, szokást, fűszerezési és konyhatechnikai eljárást, mégis van egy bizonyos ízvilág, amelyet kóstolván, a felismerés örömével kiáltunk fel: jó görög falatok!

Étkezéseink gyakori kiegészítői a különfélesavanyúságok. Elsősorban húsételekhez fogyasztjuk őket;szerepük leginkább az emésztés megkönnyítése a savaskémhatás révén, de a kellemesebb, teljesebb ízhatásmiatt is kedveltek, azonkívül -- különösen a télihónapokban, amikor kevesebb friss gyümölcsöt, zöldségetfogyasztunk --, vitamintartalmuk fontos a szervezetünkszámára. S végül, de nem utolsósorban, a savanyúságokpusztán a látványukkal is képesek növelni agasztronómiai élvezetet. (Képzeljünk csak magunk eléegy szépen tálalt ropogós-pirosas sülthús-szeletetzöldpetrezselyemmel meghintett, hófehér párolt rizzselés gyönyörű vérpiros céklakarikákkal -- már a pusztagondolatától is megjön az étvágyunk...) Persze nem csakhúsételekhez fogyaszthatunk savanyúságokat. Egy jókruplistésztához remekül passzol a tejfölösuborkasaláta, a kovászos vagy a csemege uborka, vagy azecetes zöldparadicsom, de természetesen a fentebb máremlített céklasaláta is -- hogy csak a legismertebbekekközül említsünk néhányat.

A hal az emberiség egyik legősibb tápláléka. Az ősember az első halat gyorsaságának és ügyességének köszönhetően kézzel, lándzsával fogta magának. Akkor még fűszerek és köretek nélkül, nyárson sütve fogyasztotta el halvacsoráját. Valamit sejthetett a hal frissességének fontosságáról, hiszen, miután kifogta, el is fogyasztotta (bár lehet, hogy ez csak éhségének volt köszönhető).

Kevés olyan zöldségfajtánk van, amely akkora népszerűségnek örvend, mint a káposzta, talán csak a burgonya vetekedik vele. Évszázadokon keresztül a szegény embernek, és a gazdagnak is gyakran az asztalára került, annyi különbséggel, hogy a szegény egyszerűen, míg a gazdag jól megrakva fogyaszthatta. Számomra az ünnepi ebéd és a töltött káposzta fogalma szorosan összekapcsolódik. Anyám már előző nap megtöltötte, fazékba rakta a leveleket, közéje került a megmaradt sonkadarab, húsos szalonna, kolbász, lapocka éppen, ami volt a kamrában. Odakészítette, és órákon át lassan rotyogott, illata szobáról szobára lopakodott, meghozva jókedvünket és étvágyunkat. Ám a kóstoló elmaradt, mert anyám szerint a töltött káposzta állva jó hagyta, hogy ízei jól öszszeérjenek, és másnap újra felfőzve, tejföllel jól nyakon öntve kerülhetett a tányérunkba... Hát még az a birsalmás savanyú káposzta! Az első számú téli, házi gyógymódként szolgált egy bögre savanyú káposztalé, vagy az apró káposzta.

Ó, a fülledt, meleg nyári esték édes, gyümölcsös illata, az ezerszínű ősz szőlőt érlelő aranyos fénye, és a dér csípte áfonyabokrok zamatos lehelete! Mind megannyi finom falatot ígér, aminek nem lehet ellenállni! De hogy is tudnánk ellenállni, amikor mitológiai őseink, Ádám és Éva, az első emberpár `kilakoltatása` a Paradicsomból (vagy Édenkertből) is éppen egy bizonyos gyümölccsel kapcsolatos torkoskodásnak volt köszönhető. Bár a közhit szerint a bűnbeesés tárgyát képező gyümölcs az alma volt, a bibliai Ótestamentumban erről szó sincs: Isten `a jó és gonosz ismerete fájának` gyümölcsét tilalmazta. Hogy miképpen keveredett ebbe a történetbe az alma? Minden bizonnyal azért, mert olyan, hogy gyümölcs, nem létezik, hiszen ez csak egy fogalmi kategória, amelybe beletartozik az összes ismert gyümölcs. Valahogy el kellett képzelni ezt a tiltott gyümölcsöt. A legismertebb, legközönségesebb gyümölcs pedig éppen az alma! A görög eredetű malus almafát jelent, ugyanakkor a latin malus szó jelentése: rossz, gonosz, ártalmas. Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Végeredményként tehát, ezt a gyalázatot már senki sem mossa le az almáról..

Világszerte az egyik leggyakrabban fogyasztott konyhakerti növény, mely a liliomfélék családjához tartozik. Ázsiai eredetű, de a mediterráneumon át Európa és világszerte elterjedt, a főzés tudományának központi szereplőjévé válva. Formájára nézve lehet gömbölyű és hosszúkás, nagyság tekintetében óriási, közepes és picinyke, íze a csípőstől az enyhén áthatóig, sőt az édesig terjed. Színe a fehértől a sárgán át a halvány vörösig, vagy a barnásvörösig változó. Az év bármely szakában beszerezhető, télen könnyen tárolható, de a kereskedésekben megvásárolhatjuk krém, porkészítmény, konzerv vagy sűrítmény formában is. A magyar makói hagyma íze közismeretesen kellemes, és híresen finom. A hagymaételek a világ legnépszerűbb fogásai közé tartoznak, legyen a belőle készített étel leves, töltött finomság, csőben sült, krém, nyers saláta, mártás, ragu vagy felfújt. Számos fogás elképzelhetetlen nélküle, fő alkotóeleme töltelékeknek húsos ételeknek, szószoknak, hidegkonyhai készítményeknek, tojásételeknek...

A mai háziasszonyoknál szállóigévé vált az a mondás, hogy `nincs időm főzni`. Márpedig főzni kell, -- lehet bármilyen csodálatos a munkahelyi salátabár, az iskolai büfé, hazafelé menet a nyugati típusú, szórakoztatóhelynek is beillő gyorsétkezde, a családi asztal körüli meghitt hangulatot, a `nagyitól tanult békebeli falatokat`, a családi történeteket felidéző étkeket nem pótolja semmi. És jó egymás keze alá dolgozni a konyhában, amíg apa kicsontozza a húst, anya készíti a mártást, a nagyobb gyermekek megtisztítják a zöldséget, vagy szeletelik a kenyeret, a legkisebbek nagy gonddal kinyalogathatják az el nem mosott tejszínhabos tálat. Íme egy módja a gyors ételkészítésnek.

`Hópuha léptekkel karácsony közeleg...` -- írja a költő, Steven Nicholas Moses. Valóban, decemberben mindannyian érezzük már a keresztény kultúra legszentebb ünnepének közelségét. Valami ősi eredetű izgalom kerít mindannyiunkat hatalmába, s áhitattal vegyes tisztelettel készülődünk Jézus születésének, a szeretet ünnepének napjára. Mint minden fontos ünnepnek, karácsonynak is számos gasztronómiai vonatkozása van: a legtöbb nép a saját hagyományainak megfelelő ételek készítésével és fogyasztásával teszi teljesebbé az ünnepet és az azt követő napokat.

Kedves Olvasóim! Előre bocsátom, nem vagyok megrögzött vegetáriánus, éppúgy szeretem a faszénen sült rablóhúst, mint a parázsban puffogó hagymát. Azt viszont nem hagyhatom szó nélkül, hogy reggeli bevásárló körutamon az udvarias `mit főzöl ma?` kérdésre elkeserítően sokszor ugyanaz a válasz: `húst krumplival, húst hússal -- tudod, a férjem, az apám, a gyerek... nem enne meg egyebet.` Vajon így van ez?!

Régen a főzelékek fogyasztása idényhez kötődött, s kivételt csak a szárítva tárolható hüvelyesek jelentettek. Ma már azonban, a gyorsfagyasztott, mélyhűtött termékek és a kíméletes technológiával készített konzervek jóvoltából az év bármely szakában gazdag választékban rendelkezésünkre állnak a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag főzeléknövények. Sőt, a fejlett légi szállításnak köszönhetően akár télen is vásárolhatunk itthon brokkolit, cukkínit, endíviát, karalábét, karfiolt, kelkáposztát, padlizsánt, spárgát, zellert  hogy csak néhányat említsünk.

A "Terülj, terülj asztalkám!" sorozat e kötete 100 könnyű étel receptjét tartalmazza. A válogatásban zöldséges, salátás, zöldfűszeres, csirke, pulyka, bárány és borjú, valamint a hal- és vadhúsból készült ételek elkészítését olvashatjuk.

Mindannyiunk álma: egészségesnek, karcsúnak, fittnek lenni. A kiadványban olyan recepteket találunk, melyek segítségével bármikor egészséges és nem hizlaló ételeket készíthetünk

A "Terülj, terülj asztalkám!" sorozat e kötetében 100 csokoládés receptet találunk. Így többek közt elkészíthetjük a Barackos-csokis tortát, a Vilmos muffint, vagy a Nyáresti desszertet

A „Terülj, terülj asztalkám!” sorozat e kiadványában a legjobb 100 levélsalátákból, zöldséges salátákból, tojás- és sajtsalátákból, hússalátákból és halsalátákból készült recepteket olvashatjuk.

A "Terülj, terülj asztalkám!" sorozat e kötete válogatást ad 100 szabad tűzön készíthető étel receptjéből. Így többek között elolvashatjuk, hogyan készül a Sült füstölt sertéscsülök, a Pleskavica, vagy a Kakasgulyás.