Zsenik a Habsburg-házban

---

Sigrid-Maria Größing újabb sikerkönyvének hősei az átlagosnál tehetségesebbek voltak, és nemcsak a jelennek éltek, hanem műveikkel előrelátóan már a jövőt is építették. Valamennyien a Habsburg-háznak a tagjai, amelyik évszázadokon át egyik meghatározója volt Európa történelmének, és életüket a művészet, a tudományok és a politika szolgálatába állították.
Előfordult, hogy nem az államférfiúi megfontolás és nem is a hatalom vagy az uralkodás nyűge határozta meg tevékenységüket, hanem rejtett, de egyszer csak váratlanul feltörő szenvedélyük és tehetségük.
I. Miksa császár vonzódott a költészethez, de bőkezűen támogatta a szobrászokat, és a festőket is. Az ő uralkodása idején élte Németországban első virágkorát a reneszánsz művészet. Vagy említhetnénk Mária Teréziát, aki fiatal korában szépen énekelt és barokk operák szereplőjeként lépett fel olykor apja udvarában, de zsenialitása igazán az uralkodás művészetében bontakozott ki, amennyiben saját elképzelései szerint alakította országai élet. Reformjai évszázadokra meghatározták az akkori Habsburg-birodalom és a mai Közép-Európa országainak gazdasági és ipari fejlődését, oktatásügyét és közigazgatását. Valamennyiök között a legszínesebb, legérdekesebb egyéniség Lajos Szalvátor főherceg, aki végképp nem törődött a származásával és kötelezettségeivel: járta a maga kacskaringós útját, és irodalmi műveivel valamint híres-nevezetes boraival hagyott maradandót a világra.

menej