Attila Ágh

A politika alulnézetben című kötet a politika hagyományos hazai felfogásával perlekedik, miszerint a politika egy szűk terület, ami a kormány és a pártok monopóliuma, holott a fejlett demokráciák működőképességének a titka éppen a politika széles és nyitott világa "középen", a nagypolitika és a civil társadalom között. A "köztes politika" egy olyan gazdag és jól tagolt intézményrendszer, amely közvetíti és politikai követelésekké formálja a civil társadalom nyomását a nagypolitika felé. A könyv felvázolja a társadalmi fejlődés nyugat-európai modelljét, amelyből a politika táguló világa kinőtt. Magyarországon viszont a politika drasztikus leszűkítése ment végbe 2010 után. Ezzel az ország radikálisan letért az uniós fejlődés főútvonaláról, és drasztikusan vesztett globális versenyképességéből a regionális partnereihez képest is. Ezért a könyv meghirdeti a politikai köztér visszahódításának, az alulról építkező demokráciának a programját, mert a nyugatias köztes politika intézményrendszerének kialakítása rendkívül fontos Magyarország demokratizálása és eredményes uniós tagsága szempontjából.

Közép-Európában ?- és különösen Magyarországon – évszázados a vágy az Európához való felzárkózásra, ami voltaképpen egy ezeréves és mégis aktuális történet, amit a társadalomtudományok a legutóbbi évtizedekben a fél-perifériáról a centrumba való átmenetként énekeltek meg a társadalmi élet valamennyi területén. Az Európai Unió manapság már a legfontosabb meghatározó tényező az európai tagországok társadalmi-gazdasági és politikai rendszerének kialakulásában, működtetésében és továbbfejlesztésében, közvetve és közvetlenül egyaránt, ezért vált az Európaizálás szinte mágikus kifejezéssé Európa fejletlenebb felében. Az ezeréves történet során Európa sokat változott, sőt maga az Európai Unió is rohamosan átalakul, így meg kell ismerkednünk mozgalmas-izgalmas, manapság is forrongó történetével. Az EU olyan, mint egy sebes sodrású folyam, maga alakítja a medrét és partvidékét. Az Unió egy mozgásban lévő szervezet, amely az „egyre növekvő integráció” fogalmával azonosítja magát. Az EU mindenkori definíciója ezért egy jövőre irányuló definíció, az uniós mozgócélpont meghatározása. A Unióba belépő országok el kell fogadják az egyre növekvő integráció elvét, azt, hogy nem egy „végleges”, hanem egy átalakuló szervezetbe lépnek be, vagyis eleve el kell fogadniuk az állandó változások sodrását.

EU foreign policy in a global world

The European Union at the crossroads

The New Horizons of the Cohesion Policy

The ‘definition’ of Europe is a social construction that has been transformed historically several times and nowadays it has been in the midst of hot debates. The ESPON 2007 publication ‘Europe in the World’ when it provides a vision about the future of the EU in a global overview, it raises also the question about the definition of Europe in the following way: ‘The division of the World into continents is not an objective scientific reality but a social and historical production, established by Europe and for Europe when it was a dominating power in the World. (…) The analysis of ‘continentality’ does not provide a clear delineation of the Europe continent (…) Objective scientific methods can therefore support different definitions of ‘Europe’ (…) But they can not decide which one is the best from a political point of view.’ (ESPON, 2007:4). Similarly, the ‘definition’ of the EU has been even more a social construction that has changed radically after each wave of enlargement. After the Eastern enlargement from the EU15 to the EU27, however, this definition has changed beyond recognition. At the earlier enlargements the subsequent redefinitions of the EU were present-oriented as conceptual frameworks for the existing Union. With the Eastern enlargement the EU seems to have reached its internal and external limits for a long time, neither widening nor deepening cannot continue as before. Nowadays the EU needs a new, future oriented definition. The EU is not ‘given’, it has be ‘reinvented’ or redefined, and this new definition as a social construct depends on our decision or on our vision where to go.

Integrative balancing in the new member states

The perspectives of the SBH team presidency

Kubai koktélt ajánlunk! Népek, kultúrák és vallások csábító keveréke!Ami Kubában a látogató számára a legszembeötlőbb látvány az első pillanattól fogva, az az embertípusok sokfélesége, páratlan keveréke és egymásmellettisége. A 11 milliós ország kissé nagyobb Magyarországnál, hajlított szivar alakú, a tengertől a legtávolabbi pontja is legfeljebb 50 kilométerre van. Híres a gyönyörű, homokos tengerpartja révén, de a sziget egésze is csábítóan szépséges. Utazzon velünk e könyv segítségével!

A Civilizációs válság Magyarországon című könyv olyan vitairat, ami a rendszerváltás utáni Magyarországot nem csupán a gazdasági-társadalmi és a politikai válságok keresztútján mutatja be, hanem sokkal mélyebben, a magyar társadalom szövedékét romboló civilizációs válság oldaláról. A könyv ezért egyben vádirat is a 2010-ben belépő bársonyos diktatúrával és homlokzat-demokráciával szemben, amelyben a gazdaság, a politika és a média területeinek összekapcsolásával és együttes foglyul ejtésével egy újtípusú önkényuralom jött létre, letérve az európai fejlődés főútvonaláról és éles konfliktusokban szembefordulva vele. Kialakult a demokráciát kiüresítő egypárti politikai kormányzás, amelyben a demokrácia egyes formális elemei csak díszletként, homlokzatként maradtak fenn, s vele a „vállalati kormányzás” rendszere, amelyben a parazita politikai osztály és annak vezető fideszes oligarchái úgy irányítják az országot, mint egy nagyvállalatot, beleértve a média közel teljes kontrollját is. A könyv kitárja a jövő ablakait, és megvizsgálja a demokrácia visszaállításának alternatíváit, főleg a fiatal nemzedék szemszögéből.

A kötet 1999-es ismertetője: "A történet – amely nemcsak átrajzolta Magyarország politikai térképét, hanem tehetséges fiatal politikusok egész seregét is elővarázsolta az ország minden tájáról – 1988 őszén kezdődött. Főszereplői a reformkörök és azok szervezői, akik szövetkeztek a reformpolitikusokkal, a reformok iránt elkötelezett értelmiséggel, gazdasági szakemberekkel, a reformkörök sok tízezres tagságával, hogy az ország végre megszabaduljon az államszocializmus béklyóitól, kitörjön a modernizációs zsákutcából, és eközben erkölcsi forradalmat is vívtak a megcsúfolt baloldali gondolat és a demokratikus szocialista értékek rehabilitálásáért. Ez a mozgalom nem rekesztett ki senkit. Így születhetett meg a szocialista, liberális és keresztény-konzervatív erők kezdeményező lépései és a társadalom támogatásának eredményeként a modern, demokratikus Magyarország.  E folyamat történetét mondják el a könyv dokumentumai, amelyek bizonyára segítenek abban, hogy a rendszerváltás kezdetének bonyolult időszakáról pontosabb és sokszínűbb, az össznemzeti emlékezet számára is elfogadhatóbb kép alakuljon ki." Az 1999-ben megjelent dokumentumgyűjtemény a Magyar Szocialista Munkáspárton belül 1988–1989-ben alakult úgynevezett reformkörök működése kapcsán keletkezett számtalan dokumentum – például feljegyzések, újságcikkek, felhívások, tudósítások, jegyzőkönyvek, kongresszusi beszédek – közül válogat az 1988 szeptemberi első publikációktól az 1989 őszi pártkongresszusig. A kötet eredeti ismertetőjében használt jelzők és megfogalmazások némelyikét az olvasók egy része ma már talán erősen vitatná – a gyűjtemény azonban ezzel együtt is az akkori eseményeket az egyik oldalról szemlélők és átélők dokumentumainak hiánypótló összeállítása, amely 20 év után ismét hozzáférhető az érdeklődő, kutató közönség számára.