Elek Benedek

"A nagy mesemondó", Benedek Elek generációkon át öröklődő meséiből készült válogatás összesen harminchat mesét tartalmaz, mely híven tükrözi a nép ügyességét, jó kedélyét, s mindezt Benedek Elek a maga eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti a gyermekolvasók számára.

"Eltelik a nap, beesteledik, a királyfi lefekszik, a addig nézte a kék liliomot, hogy elnyomta az álom. De bezzeg nem aludt el Jancsi! Várta, hogy leánnyá váljék a liliom. Hiszen egy fertályóra sem telt belé, a liliom megrázkódott, leány lett belőle, leült az asztal mellé, megette a vacsorát, aztán szépen a királyfi fölé hajolt, cirókálta-marókálta az arcát, s még meg is csókolta. Na, csak ez kellett Jancsinak! Ahogy a csók cuppant, megragadta a leányt, az meg akkorát sikoltott, hogy a királyfi egyszeriben fölébredt. Nézi, nézi a királyfi a leányt, dörzsöli a szemét, hogy még jobban lássa, s egyszerre csak azt mondja lelkes szóval: -Hallod-e, te leány! Sok országot-világot bejártam, de hozzád hasonlatos szépet nem láttam. Te az enyém, én a tied! A leány bizony egy szóval sem mondta, hogy nem, s még abban a minutában elmátkásodtak. Másnap meg a királyfi kihirdette ország-világ előtt, hogy házasodik, négy hét múlva lesz a lakodalom, aki jöhet, ne jöjjön, aki nem jöhet, jöjjön el a vendégségbe, mert lesz ott minden, ami jó, enni- s innivaló, csak hozzanak magukkal a vendégek."

"A világ teremtése után gyönyörű szép tündérkisasszony szállott le a Firtos hegy tetejére. Vele szállt le sok-sok tündérleány, s elhatározták, hogy várat építenek. A tündér-királykisasszonynak Firtos volt a neve. De volt még egy gonosz leánytestvére, Tartod nevű: irigykedett Firtosra, merthogy az sokkal szebb volt, mint ő. -Hiába fáradtok, én még ma éjfélig sokkal szebb várt építek. Mégpedig a te várad fundamentumkövére építem, akár tetszik neked, Firtos, akár nem - mondta Tartod. Nevetett Firtos ezen a beszéden, nevettek a tündérek is, és aztán serényen munkának láttak. Tartod pedig hazament a Tartod nevű hegyre, s csak azt várta, hogy elkészüljenek; nosza, átrepült tündéreivel a Firtos hegyre, kifeszítették a vár fundamentumkövét, kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod hegye felé. Ám amikor éppen Korond fölé érkeztek, a kakasok éjfélt kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett Korond vizébe. Most is ott van. Amikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is. Híre-pora sem maradt." A kötetben többek közt az alábbi mesék olvashatók: A grófkisasszony; Péter és Jancsi; A dicsekedők; Az árvák pénze; A macska meg az egér; A nagyot mondó legény; A három kívánság; A főtt borsó; Toldi Miklós; A kolozsvári bíró; A ló meg az egér; A lompos medve; Az ördög hídja; Fadöntő; A nyulak pásztora; A bíró leánya; Rókáné meg a rák; Kié a bunda?; A bolondok; Pipe kisasszony; A mezei egér; Az egerecske; A tülökvár; A tordai hasadék.

"Megpillantja Rókáné komámasszony a kalácsot, s mondja Farkas komának: -Ejnye, komámuram, egyet mondok, kettő lesz belőle. -Hadd hallom, kedves komámasszony. -Lopjuk el ezt a kalácsot. -Nem bánom én, komámasszony, csak aztán meg ne csaljon kend az osztozásnál. -Ugyan, ugyan, komámuram, mit nem gondol rólam? - szenteskedett Rókáné komámasszony. Bezzeg hogy egykettőre elemelték a kalácsot, aztán - uccu neki, vesd el magad! - szaladtak árkon-bokron át, s meg sem álltak, míg az erdőbe nem értek."

"A kicsi királyfi megállott a szoba közepén, s elkezdette a mesét. Ott voltak a bátyjai is, s ő meg mondta szépen, ahogy a mesét szokták mondani: "Volt egyszer egy király, annak három fia s egy aranyalmafája." Aztán mondotta tovább, végig a mesét, mármint hogy a valóságot, úgy, ahogy történt. A királynak csak megeredt a könnye, hullott, hullott szakadatlan, merthogy abban a mesében az ő történetére ismert, úgy hasonlított ez ahhoz."

A kötet tartalma: - Hogyan születtek az Ezeregyéj meséi - Aladdin csodalámpája - A vak Abdallah és a kötélverő Hasszán - A tudománykedvelő szultán - A halász és a gonosz szellem - Az egyiptomi Ali története - A tengerjáró Szindbád - Egy kereskedő balszerencséje. Reprint kiadás.

A kötet tartalma: - Ali Baba és a negyven rabló - Az ébenfa-ló - Dzsuder ben Ómár - Hasszán - A kereskedő és a gonosz szellem - A telhetetlenek. Reprint kiadás.

A kiadványban olvasható mondák: - A csodaszarvas - Isten kardja - A hadak útja - Atilla földje - Lehel kürtje - Botond

"Mint egyszerű köznemes lép tehát az oláh eredetű Hunyadi János a történelem színpadára, s amikor a főnemesség a legválságosabb időben húzódik a török ellen való hadviseléstől, Albert királynak ebben az egyszerű köznemesben van a legnagyobb bizalma."

Benedek Elek az örökké élő írók közé tartozik. Írásai és személyes életének példái kortársává teszik minden, igazságot és jóságot, hűséget és szeretetet becsülő nemzedéknek. Azoknak, akik tudják, hogy a közösségek megmaradásáért, legyen az a családunk vagy a nemzetünk, szüntelenül dolgozni kell. Ehhez a szüntelen munkálkodáshoz - sok esetben még ma is - a mesék teremthetik meg az erőt, hiszen a mesében ott a jó példa, követni kell.

A mesesorozat érdekessége, hogy Benedek Elek mesegyűjtéseinek legjavát, a világ legszebb népmeséit tartalmazza. Megtalálhatók benne a német népmeséktől az angol meséken át a japán vagy a magyar mesékig a legkülönfélébb népek mesekincséből származó művek, melyek Benedek Elek mesélésében a mai gyerekeknek is élményt jelentenek. A világ számos vidékéről származó mesék megismerése közelebb viszi már a legkisebb korosztályt is a különféle kultúrák megismeréséhez, elfogadásához – ennek jelentőségét a kiadó különösen fontosnak tartja. Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából (2009-ben) a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tisztelgett a „mesemondók mesemondója” előtt. A sorozatban „Elek apó” leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csudalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet kezdte el újra megjelentetni. Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csudalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A gyermeki fantáziát igazi szárnyalásra készteti a klasszikus-titokzatos mesekönyvek világát felidézni kívánó sorozat. E mesekönyv-sorozattal a kiadó vállaltan törekszik mind a tartalmat, mind a küllemet tekintve szemben úszni az árral és igazi értéket adni – már kisgyermekkortól. S egyben bemutatja, miképpen újítható meg egy mára klasszikussá nemesedett kötet úgy, hogy megőrizze a múlt értékeit, s mégis modern, a mai szülőknek és gyermekeknek is tetsző formában jelenjék meg.

Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csodalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A kötetek sikere azóta is töretlen, és az első megjelenésük óta számtalanszor szereztek már örömet a kis mesehallgatóknak, -olvasóknak. Az Arany, az Ezüst, a Kék és a Piros mesekönyv illusztrációit, tipográfiáját Kapala Györgyi képzőművész készítette. A színes és fekete-fehér képek igazi mesevilágba, a tündérek, pillék, mesemanók és fehér paripás királyfiak csodaországába repítik – persze meseszőnyegen – a gyerekeket.

Új sorozatunk,a Katicamesék neves magyar meseírók munkáiból,gyűjtéseiből válogat meséket.A szépen illusztrált könyvecskék azon 4-10 év közötti gyerekek számára készültek,akik már szeretik a meséket hallgatni illetve már maguk is tudják olvasni. Minden kötetben több mese található,így egy-egy "nekifutásra" egy-egy mese biztosan elolvasható,élvezhető. A könyvek ára lehetővé teszi,hogy a szülők megörvendeztethessék gyermekeiket a sorozat néhány kötetével.

Válogatás Benedek Elek népmese gyűjtéséből.

"Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart." Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is. E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat, mely függetlenül a tényektől közös és továbbörökítendő élmény lehet mindannyiunk számára, hiszen az irodalom efféle különleges erejének legalább akkora nemzetmegtartó ereje van, mint a tényeknek. A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére. E megismerést segítik Szabó Mariann színes, a honfoglaláskori motívumkincsünkből merítő grafikái.

Benedek Elek születésének 160. és halálának 90. évfordulója alkalmából a Scolar Kiadó különleges mesekönyvvel tiszteleg a „mesemondók mesemondója” előtt. „Elek apó” leghíresebb és legkedveltebb meséit gyűjtöttük csokorba, azokat az emblematikus műveket, melyek ma már klasszikussá nemesedtek, s nemzedékek meseélményének lettek meghatározó darabjaivá – noha talán nem is tudjuk, hogy ezeket a népmeséket Benedek Elek ízes székely nyelvezete tette maradandóvá A mesekönyvet úgy állítottuk össze, hogy családi olvasókönyvvé válhasson, azaz a legkisebb mesehallgatóktól íveljen át a mondák iránt is érdeklődő nagyobbacska gyerekekig, sőt akár felnőttekig. Így együtt szerepel a könyvben a legkülönbözőbb mesetípusok: a kisebbeknek való állatmesék, a tündérmesék, a tréfás mesék, majd a mondavilágba bevezető történetek, pl. Az égig érő fa. A válogatás összességében 25 mesét tartalmaz – ez a szám is „mesei” most, hiszen a könyvet a Scolar Kiadó alapításának 25. évfordulójára tervezzük megjelentetni.