László Bogár

A könyv címe a Fidesz egykori, talán legsikeresebb kampánymondatát idézi. Akkoriban ez a mondat reményeinket rajzolta föl, mostanában azonban leginkább aggódásunkat és a szorongásunkat a világ, Európa és persze Magyarország jövőbeni sorsát illetően. A régiek azt mondták: ne legyen benned szorongás, félelem, és ne legyen benned düh, indulat, mert akkor nem tudsz helyes ítéletet alkotni a világról. Ha pedig nem tudsz helyesen ítélni, akkor nem tudsz helyesen gondolkodni sem. És ha nem tudsz helyesen gondolkodni, dönteni, akkor nem tudsz helyesen cselekedni sem. És ha nem tudsz helyesen cselekedni, akkor a jövőnk valóban aggodalomra adhat okot.

A 2010-es év minden túlzás nélkül történelmi fordulópont. A most kezdődő évtized, veszélyeit, kockázatait és esélyeit illetően, csak a XX. század legkritikusabb időszakaihoz mérhető. És nyilván az sem véletlen, hogy az évtized végén 2020-ban Trianon századik évfordulójáról, majd hat évvel később 2026-ban Mohács 500 évfordulójáról emlékezünk meg. Ha a most induló kritikus évtizedben nem tudjuk elérni azt a nemzetstratégiai fordulatot, amely a most megbukó rendszer romjain új berendezkedést lesz képes építeni, akkor, ami ezután bekövetkezik, az tragikus tartalmait illetően valóban csak Trianonhoz, vagy Mohácshoz lesz mérhető.

A szerző szerint az általános hanyatlás, a világ egyre rendezetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válása ma látványosabban jelenik meg, mint az elmúlt évszázadban bármikor. Az itt szereplő írások ezt a hanyatlási folyamatot elemzik, és azt keresik, hogy vajon milyen társadalmi folyamatok vezettek a jelenlegi fenyegető helyzet kialakulásához. A nyugatias létmód azért van végzetes válságban, mert a fizikai élvezetek kielégítésére alkalmas anyagtömeg szakadatlan növelésére épülő modellje most már olyan mértékben roncsolja szét e cél elérése érdekében az emberi létezés külső természetét (ökológiai válság) és belső természetét (lelki, erkölcsi, szellemi talapzatát) hogy mindez egyre kezelhetetlenebbé válik. Portugália, Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok után ki lesz a "hetedik birodalom", és lesz-e egyáltalán? Netán egy nem nyugati, de sikeresen nyugatosodó nemzet, mint Kína?

Jelen válogatásunk 2021 tavaszától gyűjti össze a szerző videóblogban elhangzott gondolatait. A cél most, az újabb kötet megjelentetésével is ugyanaz: amennyire lehet, segítsük egymást a szorongás leküzdésében, hiszen nem élünk egyszerűbb napokat azóta sem.

Amit történelemként ismerünk meg és fogadunk el, az többnyire a győztesek történetírása, mely hatalmi pozícióik megerősítésére és legitimálására szolgál. Emiatt is lehetett 1956 sötét ellenforradalom 33 éven át, majd immár szintén 33 éve dicsőséges forradalom. Bogár László hatalmas ívet átfogó, történelemfilozófiai műve azokat a rejtett érdekeket, mélyben egymásnak feszülő erőket, eltitkolt összefüggéseket igyekszik láthatóvá tenni, melyek a lejátszástechnikai felszín alatt és a média (hamis) valóságképző díszletei mögött elemi erővel alakítják a - sokszor "véletlenek fura egybeesésének" álcázott - tényleges eseményeket. A Történelmi háttérkép a Nyugat szakrális létberendezkedésétől követi végig azokat a sorsformáló folyamatokat, amelyek törvényszerűen vezettek el a modernitás létrontásáig, hogy korunk globalizmusában "kiteljesedve" döntsék leaz emberhez méltó "normalitás" utolsó bástyáit is. A jelen könyv a szerző életművének esszenciájaként Oswald Spengler alapművével, A Nyugat alkonyával állítható párhuzamba azzal az egyedi jelleggel, hogy a kötet második felében a magyar történelmet - elsősorban az 1945 után napjainkig tartó részére fókuszálva - helyezi el a globális erőterek alakította események környezetébe, miközben kísérletet tesz azon fogalmak tisztázására is, amelyekkel a magyarság modernkori története ténylegesen elbeszélhető és egy esetleges "végső Mohács" elkerülhető.