Zita Budai

Egy okos nő küzdelme a szerelméért és a családjáért. Az 1830-as évek Londonjában a házasság jelentette Sibylla számára a kiutat a szabadság és az utazás felé – amíg a férje bűntettei a családja biztonságát nem fenyegették. Az önálló gondolkodású Sibylla Spencer úgy érzi, csapdába esett a 19. századi Londonban, ahol erős akarata és haladó nézetei miatt alkalmatlannak számított a házasság intézményére. Huszonhárom éves kora ellenére még gyerekként kezelik otthonában, és úgy érzi, megfojtja őt az apja irányítása. Amikor Benjamin Hopkins, apja kereskedőcégének ambiciózus alkalmazottja érdeklődést mutat felé, rádöbben, hogy a házasság az egyetlen esélye a menekülésre. Amikor Benjamin felfelé ívelő karrierjének köszönhetően hirtelen mindketten az egzotikus Marokkóban találják magukat, Sibylla világpolgárként lubickol újonnan megszerzett szabadságában, miközben megköti első üzleteit, és barátokat szerez a helyi lakosok körében… és első látásra beleszeret egy karizmatikus és jóképű francia férfiba. De Benjamin sóvárgása a pénz és a hatalom után sötét ügyletekbe keveri őt, és egyre jobban eltávolodik Sybillától és két fiúgyermeküktől. Amikor szörnyű vádakkal letartóztatják, Sibyllának egyedül kell döntést hoznia családja sorsa felől: magára hagyja-e férjét, vagy támogassa az életéért folytatott küzdelmében.

A századforduló pompája és egy fiatal nő az etikett és az önrendelkezés útvesztőjében. Bécs a 19. század végén: az ifjú Sophie von Werdenfels - amilyen gyakran csak teheti - elmenekül a szülői házban uralkodó lehangoló légkör elől polgári származású nagybátyja kávéházának pompájába. Ott megismerkedik Richard von Löwensteinnal, aki Rudolf trónörökös személyes jó barátja. Miközben ők ketten egymásba szeretnek, Sophie legjobb barátnője, Mary von Vetsera a házas trónörökösért rajong. Sophie minden figyelmeztetése ellenére Mary még viszonyt is kezd Rudolffal. És senki nem sejti, hogy ennek következtében a császári birodalom alapjaiban rendül meg... 2015-ben egy véletlen folytán megtalálták a mayerlingi tragédiában elhunyt Mary von Vetsera elveszettnek hitt, eredeti leveleit egy bécsi bank széfjében. Ezen levelek ismeretében - mely szerint Mary önszántából követte Rudolf trónörököst a halálba - íródott ez a történelmi tényeken nyugvó, de fiktív elemeket is magában foglaló regény.