Éva Deliága

Az olvasó a nagy sikerű Mit kezdjünk a...? sorozat harmadik kötetét tartja a kezében. A közkedvelt gyermekpszichológus-pedagógus szerzőpáros az akaratosság és a szorongás témája után ezúttal a gyermeki agresszió kezeléséhez nyújt értékes segítséget. A témaválasztás aktualitásához sajnos kétség sem férhet, hiszen a feszültség, a frusztráció, a konfliktusok, az erőszakos viselkedés a kutatások szerint növekvő mértékben vannak jelen gyermekeink életében, és megfelelő beavatkozás hiányában tartós károkat okozhatnak. Szülőként szeretnénk tudni, hogy mi terheli meg a gyerekünket, mi vált ki belőle agresszív viselkedést, és miként tudnánk arra jól, a gyerek és a környezete érdekeit is figyelembe véve reagálni. Deliága Éva sokéves pszichológusi praxisa tapasztalatai alapján, életkori csoportokra lebontva foglalja össze a gyermeki agresszió lehetséges kiváltó okait. Segít, hogy meg tudjuk különböztetni az életkori sajátosságokat az aggasztó jelenségektől. Nagy hangsúlyt helyez a megelőzésre, hogy a szülő olyan környezetet alakíthasson ki gyermeke számára, amelyben kevésbé gyűlnek fel benne indulatok, és ha mégis, azokat konstruktív módon tudja kezelni. Ezenfelül konkrét eszközöket, módszereket kapunk a problémás helyzetek megfelelő rendezéséhez. A könyv második felében pedig visszatérnek a bájos, esendő és szeretetre méltó zokniállatkák, a figurancsok. Lovász Hajnalka kalandos állattörténeteinek segítségével a gyerekeknek szánt erőszakmentes problémamegoldó módszerek szinte észrevétlenül válnak elsajátíthatóvá.

Hogyan kell „jól” válni, hogy a gyerekek a legkevésbé sérüljenek? A válás soha nem csak a két szülőt érinti, mindig hatással van a gyerekekre is. A 13 és fél éves Szonja egyre szélsőségesebb megnyilvánulásai miatt a válófélben lévő szülők pszichológushoz fordulnak. A kötetben végigkísérhetjük a két éven át tartó integratív gyermekterápiát és a szülőkonzultációkat. Megtudhatjuk, hogyan lehet úgy válni, hogy a gyerek a legkevésbé sérüljön, valamint azt is, mi számít normálisnak kamaszkorban, és miként lehet jó érzelmi kapcsolatot ápolni egy apatikus vagy lázadó kamasszal. A könyv sok tanulsággal szolgál azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke serdülőkorba lépett, illetve akikben felmerült a válás gondolata. „Szonja üzenete szüleinek elgondolkodtat. Harag, sértettség, otthoni feszültségek. Nehéz a kamasz lány helyzete, hiszen apjára és anyjára is haragszik, ők meg ráadásul egymásra is. Ilyenkor a szülők sokszor a saját indulataikkal és fájdalmukkal vannak elfoglalva, és kevésbé gondolnak bele abba, hogy ezzel mit okoznak gyermekük lelkében. Fontos tudatosítani a szülőkben, hogy amire ők hónapok, évek óta készülnek, az a gyerek számára váratlan lehet.”

Gyermekpszichológusként jellemző élményem, hogy elbizonytalanodott, bűntudattal küzdő szülők keresnek fel. Valamit tapasztalnak gyermeküknél, de nem tudják, hogy az adott viselkedés/tünet bajt jelez-e, és azt sem, hogy ők szülőként jól kezelik-e a felmerülő helyzeteket, vagy mit kellene inkább tenniük. Ilyenkor még nem sejtik, hogy a legtöbben átlagos jelenségekről, életkori sajátosságokról számolnak be, és elfogadható vagy annál jobb szülői magatartásról, működésmódról. Nem is gondolják, hány ezer másik család küzd azonos nehézségekkel – és hasonló kétségekkel, szorongásokkal, lelkiismeret furdalással. Ezt a könyvet két fő céllal írtam. Egyrészt szeretném enyhíteni a szülői szorongást és bűntudatot, hogy édesanyaként, édesapaként jobban érezhessék magukat a bőrükben, és energiáikat a felesleges tépelődés helyett inkább a hatékony megoldások keresésére fordíthassák. Másrészt szempontokat kínálok ahhoz, hogy fel tudják ismerni, mikor van dolguk természetes életkori vagy alkati jelenséggel, és mikor állnak szemben komolyabb, szülői vagy szakemberi beavatkozást igénylő problémával. Szót ejtek azokról a helyzetekről is, amikor a mélyben, a gyermeki viselkedés hátterében valami egészen másról van szó, mint ami a felszínen látszik. A főbb elakadásokat kisgyerekkortól egészen kamaszkorig veszem sorra, az egyes témákat számos esetleírással illusztrálva praxisom tapasztalataiból.