John Erskine

François Villon byl jedním z největších středověkých francouzských básníků. Nevázaný bohémský život mu otevřel cestu k mnoha dobrodružstvím. Pohyboval se ve společnosti tuláků i šlechticů. Setkal se s francouzským králem Ludvíkem XI. Dvakrát s pomocí vlivných přátel unikl trestu smrti. A jeho životní lásky? Ne vždy dával přednost veršům před ženami. Naopak. Právě ženy byly jeho velkou inspirací… Nikdo neví, jak a za jakých okolností Villon zemřel. John Erskine nabízí nečekanou verzi pokračování Villonova života. Nechte se překvapit…

A mulandóság korbácsa hajszolta. Hogy nagyon kell sietni, mert hamar elszáll az élet. Szépséges csodák fájdították szívét és szemét. Mindent akart és semmit el nem szalajtani. A vágy mohóságában meg-megbotlott, bizony: ezért érezzük annyira magunkénak őt és az életét. Komor színekben festette meg önmagát, de élete ma is eleven és élni fog késő századokon át. Ebben az életműben - életében és műveiben - a visszataszító vonásokat régen elkendőzte már a halhatatlanság aranyfüstje.

Jess, a fiatal londoni tanárnő erőszak áldozata lesz. A támadó személye ismeretlen, de Jess attól tart, valamelyik ismerőse volt a tettes. A nővére walesi házába vonul vissza, de ott sem talál nyugalomra: egy titokzatos gyermekhang riasztja fel álmából. Két évezreddel ezelőtt végzetes ütközet zajlott a szomszédos völgyben Caratacus, a brit törzsek vezére és a megszálló római sereg között. A büszke király fogságba esik; feleségével és lányával, Eigon hercegnővel együtt Rómába hurcolják. Jesst magával ragadja a történet, és nyomozni kezd Eigon sorsa után. A szálak Rómába vezetnek. Jessnek nincs többé maradása a walesi tanyán. Az örök városba utazik, ahova azonban egykori támadója is követi.

Isten megteremtette az embert – saját képére, magányosnak. Az állatoknak társakat adott, az embernek lelket. Istennek tetszett ez a megoldás, de az ember nem volt vele megelégedve. Megpróbált barátságot kötni az állatokkal, de eljött a nap, mikor az isteni magány nem volt többé elviselhető. Isten tehát megteremtette Lilitet, a legvarázslatosabb női testben, mely valaha létezett. Ám Lilitnek nem volt lelke, ezért Isten megteremtette Évát is, és Ádám lelkét megosztotta kettejük között. És itt kezdődik a humoros háromszög-történet, melybe az író bonyolítja az Édenkert első lakóit. Ádám hánykolódik a két nő vonzerejének hálójában; odaadása ingadozik az érzéki Lilit és a titokzatosabb Éva – a testi és a spirituális szerelem között.

François Villon byl jedním z největších středověkých francouzských básníků. Nevázaný bohémský život mu otevřel cestu k mnoha dobrodružstvím. Pohyboval se ve společnosti tuláků i šlechticů. Setkal se s francouzským králem Ludvíkem XI. Dvakrát s pomocí vlivných přátel unikl trestu smrti. A jeho životní lásky? Ne vždy dával přednost veršům před ženami. Naopak. Právě ženy byly jeho velkou inspirací… Nikdo neví, jak a za jakých okolností Villon zemřel. John Erskine nabízí nečekanou verzi pokračování Villonova života. Nechte se překvapit…