Róbert Falvai

"Aki még soha nem olvasott bele a magyar királynék történetébe, nem is sejti, mennyi izgalmas "sztori" lapul a krónikákban. Ármány és szerelem minden mennyiségben! Olvashatunk kegyetlen királynéról, aki férje helyett tömeggyilkosságot szervez kínos pontossággal és könyörtelenül. Akadt az Árpád-házi magyar királyok feleségei között olyan, aki a "világ végéről", spanyol tájakról érkezett és tágra nyílt szemmel nézte ezt az országot. Jöttek a feleségek Kis-Ázsiából, jöttek Itáliából, francia, lengyel és német földről. Volt közöttük ártatlan leányka, szinte még gyermek, és akadt sokat látott özvegy. Volt, akit ez a frigy a magyar királlyal élete végéig tartó búskomorságra, majd kolostori életre ítélt, és volt, aki a puszta életét mentve, álöltözetben és terhesen volt kénytelen elmenekülni innen, különben halál várt volna rá. Volt, aki tíz gyermeket szült királyi férjének és volt, aki elszabotálta a teherbe esést, hogy átjátszhassa a trónt a maga dinasztiájának. Nagy emberi tragédiák sejlenek fel a történetek mögött." (a Kiadó)

A sorozat kötetei között ez a legkevésbé kötött; úgy szereplői, mint a szerző eléggé szabadon válogattak - a szereplők szeretőket, partnereket, a szerző pedig hősei közül választotta ki azokat, akikre ma már nem emlékszünk, vagy azóta másképpen tudjuk életük eseményeit. Ferenc József több szeretője vonul fel e lapokon, majd intim részleteket tudunk meg Rudolf trónörökös és belga felesége (házas)életéből, sőt végül egyetlen gyermekük igen különös sorsáról is. Megismerhetjük a magyarok által nem kedvelt, de attól még karakán és célratörő Ferenc Ferdinándot is, aki a magánéletben képes volt majdnem mindent feláldozni a szerelméért. Ez a kötet nagyobbrészt azokról a Habsburgokról szól, akik igyekeztek legalább életük egyik-másik szakaszában nem-Habsburgok lenni.

"Két királynőről szól ez a könyv. Mindketten ugyanazon férfi feledégei voltak. Az első Mária, Nagy Lajos király lánya, az egyetlen volt a magyar nép történelme során, aki nőként trónra került és önállóan uralkodhatott - volna, ha a sorsát nem mások befolyásolják minduntalan. (...) A másik asszony, Cillei Borbála, egy főúr lánya, politikai zsarolás nyomán tizenéves kislányként lett az ötven évig uralkodó magyar király, Luxemburgi Zsigmond felesége. Aki minduntalan megcsalta őt, ám amikor a feleség is elkövetett néhány házasságtörést, akkor férje száműzette. Az asszony ezek után birtokain gazdálkodott, majd mindinkább belesodródott a politikába, végül férje ellen szervezett összeesküvés miatt börtönbe került. Ilyen kalandos élet akkoriban kevés hölgynek jutott." (a Kiadó)

"Tizenegy asszony, tizenegy uralkodófeleség élete és sorsa. Mindnyájan az Árpád-házi királyok korai korszakában éltek. Közülük csak ketten voltak magyarok, és mindkettőt Sarolt(ának) hívták. Tízen jöttek német földről, Velencéből, a görög Bizáncból, lengyel királyságokból, orosz fejedelemségekből, még Szicília szigetéről is. Volt, aki szinte véletlenül került ide, és akadt, aki sok évtizedet töltött el hazánkban. Nem egy közöttük itt fejezte be életét. Akadt az előkelő hölgyek között pénzügyi zseni, aki rendbe tette volna az ország már akkor is kusza anyagi ügyeit, ha hagyják kibontakozni. Volt, aki az egyházszervezés terén aratott diadalokat, és volt olyan, aki számára ez a föld éppen olyan idegen maradt, amilyen volt érkezése napján. Asszonyok, akik jóban-rosszban kitartottak magyar férjük és királyuk mellett. Asszonyok, akik kalandnak fogták fel a magyarországi életet, és olyan is akadt, akit férje hűtlenséggel vádolt és elűzött. Volt köztük sugárzó szépség, aki daliás, ámde még szegény, ismeretlen és száműzött leendő férjébe első pillantásra beleszerelmesedett, és olyan is, akit politikai kényszerházasság alanyaként, gyermekként adtak hozzá utálatos, öreg, nem-szeretem férjéhez. Tizenegy nő, tizenegy élet, és egyik sem volt unalmas." (a Kiadó)

Az erdélyi fejedelemasszonyok egy része dolgos-szorgos háziasszony volt, és nem több. Ők nem szólhattak bele a politikába - igaz, nem is állt szándékukban. Nem akartak többek lenni annál, amivé születtek. Akikről ez a könyv szól: az erdélyi fejedelmi hitvesek vagy férjüket szolgálták, ... Folytatás ›› vagy igazi uralkodók módjára szerették volna megtartani a hatalmat. Akadt közöttük három olyan, idegen asszony is, akik így vagy úgy, de olykor részt nyertek az uralkodásból is. Az egyik a fia gyámjaként, a másik férje távolléteiben, a harmadik a férje halála után. Egyik sem járt igazi sikerrel. Közöttük is a legtöbbre Bethlen Gábor özvegye vitte, ám az ő tündöklésének is hamar véget vetett a politika és egy csúfos szerelmi kaland.

"Tizenöt asszony, tizenöt élet. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik sorsa erősen összekapcsolódott egy-egy Habsburg német császár és magyar király személyével. Spanyol, lengyel, német nőkről van szó, akik között csak egyetlen egy lehetett a felesége egy magyar királynak - az összes többi uralkodó, aki felbukkan e könyv lapjain, mind Habsburg. A hölgyek sorsa ritkán volt irigylésre méltó. Hiába születtek és éltek gazdagságban, kényelemben, pompában, sőt luxusban - kinek rossz férj jutott, kinek életét más bajok árnyékolták. Volt, akinek nem lehetett gyermeke, és ilyenkor bizony a luxus és a pompa sem segít. Volt, akit férje nemcsak megcsalt, de meg is fertőzött. Akadt, aki csak lányokat szült, akadt, aki kemény ellenfelekre lelt a császári udvarban és fél életét tölthette az intrikák kivédésével. Volt királyné, aki pestis és török elől volt kénytelen menekülni, és volt, aki a fél kontinensen keresztül utazott azért, hogy férjhez mehessen. Jó, ha tudjuk: ezek a ma már jobbára elfeledett, vagy igazán soha meg sem ismert nők - magyar királynék voltak." (a Kiadó)

"Két nő, két királyné, két Erzsébet. Az egyik az első francia-olasz nápolyi Anjou-királyunk. Károly Róbert lengyel felesége. Északról jött és a férje mellett átélt gyilkos merényletet, szült neki fiúkat, utazott helyette Európa-szerte mint diplomata, és a végén túlélve férjét, még fiát, a második Anjout, Nagy Lajos is segítette uralkodni. A második feleség délről jött, bosnyák volt (nem szerb, mint többen hiszik). Kislányként került férje mellé, tizenhat évig nem szült gyermeket, aztán három lányt hozott a világra. Amikor a férje meghalt, szeretőjével saját politikai karriert kezdett építeni - "királynő" lett ebben a sokat látott országban. Káoszba döntötte hazáját, kitervelt és megvalósított egy királygyilkosságot, amiért aztán nem sokkal később drámai körülmények között maga is az életével fizetett." (a Kiadó)

Erzsébet királynénak a mai napig valóságos kultusza van Magyarországon. Hihetetlenül mély, maradandó emléket hagyott maga után. Megannyi viharon keresztül, idestova százötven éve még mindig él az emberek emlékezetében „Sisi”, és bár a legtöbben csak néhány jellegzetességet szoktak említeni róla, azt mindenki tudja - úgy tudja -, hogy a magyarok nagy barátja volt. S talán a legszebb magyar arisztokrata férfi szerelme? Ebből a könyvből azonban sokkal többet is megtudhat az olvasó. Fény és árnyék váltakozik, igaz történetek és tévhitek tárulnak elénk. Erzsébet, az asszony, a feleség, talán a szerető; a gondolkodó, az egészség bajnoka, egy másféle élet megszállottja - és még tucatnyi alakban bukkan fel előttünk. Az is mind ő volt.

"Nem csak igazi koronás királynékról szól ez a kötet, mert szó van benne a Hunyadi-család nagyasszonyáról, Szilágyi Erzsébetről is. Akit ugyan soha, sehol nem ültettek trónra és koronát sem illesztettek a fejére, mégis, a család számára fél évszázadon át ő volt a "királyné". A törökverő Hunyadi felesége, a kormányzó Szilágyi Mihály húga, Hunyadi László és Mátyás anyja sokat megélt, sokat látott asszony volt. De a magyar korona árnyékában éltek más nők is. A néhai Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet, aztán sorban Mátyás jegyesei és feleségei, akik közül néhányat még szinte gyermekként ragadott el a halál. És a végén a nápolyi Beatrice-Beatrix, aki félelmetes ellenfélnek bizonyult a király élete végén, és aki nem átallott még a magyar koronáért is nyúlni. Nem rajta múlott, hogy kudarcot vallott, sőt rajtavesztett..." (a Kiadó)

Ebben a könyvben egyik-másik „sztori” olyan, hogy szinte filmforgatókönyvért kiált. Egyre-másra bukkannak fel olyan nők és férfiak, akik élete kész kalandregény. A két király, egyben két fivér összesen háromszor nősült, és egyik házasság érdekesebb, tragikusabb volt, mint a másik. A három hölgy közül ugyan csak egyik lett végül magyar királyné is, de a két fivér - mindketten magyar királyok - egyike már megjárta a poklot, míg a másik tizenhat gyermekével (!) és népes szerető-gárdájával a történet végén csak felsétált a trónhoz és ráült, minden erőfeszítés nélkül. Ott álltak mellettük, mögöttük a nők. Asszonyaik, szeretőik, elviselhetetlen boszorkányok vagy éppen csodálatos lények...