Therese Fowler

Alva Smithová a její dvě sestry přijíždějí na konci 19. století do New Yorku. Po válce Severu proti Jihu jim nezůstalo nic jiného než dobré jméno. Seznámí se s Williamem Vanderbiltem – jeho rodina má velké jmění, ale newyorská smetánka je mezi sebe jako zbohatlíky nepřijímá. V naději, že svazek bude oboustranně výhodný, se Alva a William vezmou. Svůj díl Alva splní – dostane rodinu Vanderbiltových do skupiny „horních 400“ podle počtu hostů, kteří se vejdou do plesového sálu rodiny Astorů, a dokonce překoná královnu společnosti – samotnou paní Astorovou. Alva se pomocí rodinného jmění zasazuje o výstavbu několika důležitých budov v New Yorku i Newportu, kde má rodina rodinné sídlo, slavně také zakládá Metropolitní operu – poté, co je Vanderbiltovým upřeno privilegium pronajmout si lóži v Akademii umění. Rodinný život Alvy a Williama ale zdaleka není tak zářivý jako ten společenský. Poté co Alva zjistí, že je jí manžel nevěrný s její nejlepší přítelkyní, rozhodne se k radikálnímu kroku a požádá o rozvod. V této době naprosto šokující rozhodnutí je pro ni existenčně i společensky riskantní. Alva i z této bitvy vychází vítězně, a dokonce se znovu vdá – za dobrého přítele svého bývalého manžela Olivera Belmonta. Její inteligence a odhodlanost ji nakonec zavedou do hnutí sufražetek. Stane se jeho významnou členkou, zasazující se mimo jiné za volební právo žen. Román Dáma z dobré rodiny s nebývalou bravurou popisuje nejen výjimečnou ženu, ale také energií překypující města New York a Paříž během Pozlaceného věku přelomu století. Je to příběh ženy, která se nenechala utlačovat dobou, ale radši ji měnila. A která vtipně naplnila vlastní heslo: „Poprvé se vdej pro peníze, podruhé z lásky.“

"Bárcsak elmondhatnám mindenkinek, aki azt hiszi, hogy menthetetlenek vagyunk... Nézzetek meg bennünket jobban, és valami különlegeset, rejtélyeset láttok majd, olyat, ami valóságos és igaz. Sosem azok voltunk, akiknek látszottunk." Amikor a gyönyörű és vakmerő Zelda Sayre, a "déli szépség" 1918-ban megismerkedik F. Scott Fitzgeralddal egy táncestélyen, még csak tizenhét éves. A "megszerezhetetlen" Zelda beleszeret, pedig aligha megfelelő férjjelölt: Scott ugyanis annak az elképzelésnek a rabja, hogy regényíró lesz, és az írás majd gazdagságot, hírnevet hoz mindkettejüknek. Így amikor a Scribner's kiadó vállalja, hogy megjelenteti első regényét, Az Édentől messzé-t, Zelda optimizmussal telve vonatra száll, hogy New Yorkba utazzon, ahol gyorsan egybe is kelnek. És aztán lesz, ami lesz! A dzsesszkorszak hajnalán vagyunk. Az ünnepelt ifjú pár valóságos legendává válik. Sokfelé megfordulnak, élnek New Yorkban, Long Islanden, Hollywoodban, Párizsban és a francia Riviérán. A véget nem érő partikon együtt mulatnak a varázslatos, egyszersmind kudarcra ítélt elveszett nemzedék tagjaival, így Ernest Hemingwayjel, Sara és Gerald Murphyvel, Gertrude Steinnel. De tudjuk jól: még Jay Gatsby partijai sem tartanak örökké. Zelda csak a híres és gyakorta hírhedt író felesége, vagy valaki más is? Vajon képes arra, hogy megtalálja önmagát, miközben nemcsak a saját, hanem Scott démonaival is viaskodik? Therese Anne Fowler úgy adja elő a lebilincselő történetet, ahogy akár maga Zelda is tehette volna.

Az észak-karolinai Oak Knoll zöldellő, kertvárosi kerülete. Itt lakik Valerie Alston-Holt, az egyetem ökológiatanára, a környék elismert lakója, a könyvklub fontos tagja. Valerie élete, bár megözvegyült, mégis egészen gondtalanul telik tehetséges, főiskolára készülő, zenész fiával, Xavierrel egészen addig, amíg a szomszédjukba nem költözik a légkondicionálókból meggazdagodott vállalkozó, Brad Whitman feleségével és nevelt lányával, Juniperrel. Brad a ház építésével járó munkákkal ugyanis a szomszédja udvarán álló, évszázados tölgyfát is veszélybe sodorta, Valerie viszont lelkes környezetvédőként védelmezi azt. Az ellentét később kibékíthetetlen vitává alakul, majd jogi útra terelődik, és a feszült viszonyt csak tovább nehezíti a két kamasz gyerek virágzó romantikája. A telket elválasztó határvonal észrevétlenül is sokkal mélyebb, a mai napig jelen lévő társadalmi egyenlőtlenségeket érintő törésvonallá válik. A két család pedig elkerülhetetlenül sodródik a tragédia felé. Mit jelent valójában a jó szomszédság? Hogyan éljünk egymás mellett, ha nem értünk egyet valamiben? Hol húzódnak a valódi kerítéseken túlmutató erkölcsi határok? És meddig tartozunk felelősséggel a másik emberért? A Rendes környék egy egészen mindennapi élethelyzet során tesz fel olyan húsba vágó kérdéseket, amelyek bármikor érinthetnek minket, amint egy darabka földet elkerítünk. A Z – Zelda Fitzgerald regénye sikeres szerzőjének új könyve szívszorító család- és szerelmi történet, ugyanakkor provokatív társadalmi látlelet is.

Alva Smith, egy jó nevű, de elszegényedett déli család leánya Amerika aranyozott korszakának egyik legvagyonosabb dinasztiájába házasodott be: az újgazdag Vanderbiltek közé, akiket a korabeli elit társaság mélységesen lenézett. Ám a makacs Alva úgy döntött, minden eszközt bevetve kiharcolja az új családját megillető tiszteletet. Kilenc nagyszerű kúriát terveztetett és építtetett, melyek nagy hatással voltak New York ma ismert városképére; nagy bálokat adott, és elrendezte, hogy a lánya egy grófhoz menjen feleségül. Ugyanakkor sikerrel dacolt a korabeli nőket meghatározó konvenciókkal is, a házasságában érvényesítette az akaratát, és a nők választójogi mozgalmának egyik vezető egyénisége lett. Életrajzi regényében Therese Anne Fowler olyan világot fest le, melyben a mérhetetlen vagyon áll szemben a kétségbeesett szegénységgel; a társadalmi ambíció a társadalmi megvetéssel, a barátság az árulással. Az Egy kifogástalan hölgy felejthetetlen történet egy figyelemre méltó asszonyról, Alva Smith Vanderbilt Belmontról, akinek élete remek bizonyíték arra, hogy a történelmet azok írják, akik ismerik – és hajlandók megszegni a szabályokat.

Když „kráska z Jihu“ Zelda Sayre poprvé poznala Francise Scotta Fitzgeralda, bylo jí sladkých sedmnáct a on měl na sobě slušivou uniformu. Psal se rok 1918 a oba se do sebe okamžitě zamilovali. Staly se z nich vyhledávané celebrity, hvězdy večírků. Přicházelo však i vyčerpání, excesy, období bez peněz. Jejich manželství bylo spletí žárlivosti, zášti a vzájemného ubližování. Kým doopravdy Zelda byla kromě toho, že ji vnímáme jako manželku slavného – a později polozapomenutého – spisovatele? Byla lepší autorkou než Scott? Kdo komu vykrádál témata románů? A jak to bylo s její schizofrenií a záhadným úmrtím?

Seznamte se se sestrami Gellerovými: Beck, Claire a Sophie, trojicí silných žen, jejichž ovdovělá matka Marti zanedlouho zemře. Ještě předtím se ovšem postará o to, aby se její skromná pozůstalost rozdělila mezi dcery rovným dílem – včetně částky za letní chatu na ostrově Mount Desert v Maine, která se má prodat. Nejstarší sestra – Beck, novinářka na volné noze, žije v manželství připomínajícím spíše sourozenecký vztah. Ve skutečnosti její manžel o svém milostném životě cosi znepokojivého tají. Pro Beck je rodinná letní chata zásadní – touží zde uskutečnit svůj životní sen: napsat román. Prostřední sestra Claire je úspěšná dětská kardioložka, která má od začátku pocit, jako by do rodiny snad ani nepatřila. Je po rozvodu, v zajetí neopětované lásky k nesprávnému muži a pomalu zjišťuje, že byť je srdce její profesí, zdaleka to neznamená, že rozumí jeho fungování ve vlastním životě. Nejmladší sestra Sophie vede zdánlivě skvělý život – podle Instagramu to vypadá, že je plný úžasné práce, celebrit, módy a sexu. Ve skutečnosti je to ale vratký domek z karet, který se může každou chvíli sesypat. A když na scénu vstoupí ještě C. J. Reynolds, tajemný Jižan, který má vlastní skrytou minulost, osud chaty v Maine – a sester samotných – nabere úplně jiné obrátky.

„Bárcsak ?elmondhatnám mindenkinek, aki azt hiszi, hogy menthetetlenek vagyunk… Nézzetek meg bennünket jobban, és valami különlegeset, rejtélyeset láttok majd, olyat, ami valóságos és igaz. Sosem azok voltunk, akiknek látszottunk.” Amikor a gyönyörű és vakmerő Zelda Sayre, a „déli szépség” 1918-ban megismerkedik F. Scott Fitzgeralddal egy táncestélyen, még csak tizenhét éves. A „megszerezhetetlen” Zelda beleszeret, pedig aligha megfelelő férjjelölt: Scott ugyanis annak az elképzelésnek a rabja, hogy regényíró lesz, és az írás majd gazdagságot, hírnevet hoz mindkettejüknek. Így amikor a Scribner’s kiadó vállalja, hogy megjelenteti első regényét, Az Édentől messzé-t, Zelda optimizmussal telve vonatra száll, hogy New Yorkba utazzon, ahol gyorsan egybe is kelnek. És aztán lesz, ami lesz!A dzsesszkorszak hajnalán vagyunk. Az ünnepelt ifjú pár valóságos legendává válik. Sokfelé megfordulnak, élnek New Yorkban, Long Islanden, Hollywoodban, Párizsban és a francia Riviérán. A véget nem érő partikon együtt mulatnak a varázslatos, egyszersmind kudarcra ítélt elveszett nemzedék tagjaival, így Ernest Hemingwayjel, Sara és Gerald Murphyvel, Gertrude Steinnel. De tudjuk jól: még Jay Gatsby partijai sem tartanak örökké. Zelda csak a híres és gyakorta hírhedt író felesége, vagy valaki más is? Vajon képes arra, hogy megtalálja önmagát, miközben nemcsak a saját, hanem Scott démonaival is viaskodik? Therese Anne Fowler úgy adja elő a lebilincselő történetet, ahogy akár maga Zelda is tehette volna.