Géza Gárdonyi

Gárdonyi Géza "Egri csillagok" című művéből Korcsmáros Pál 1959-ben rajzolt képregényt. Közel két évtized története tárul elénk, amely a hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. A képregény nemcsak gondosan felépített historikus korrajz, de igazi kalandregény, hősi és szerelmi történet is egyben.

Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margitnak regényes élettörténetére. A legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenetében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét.

Gárdonyi Géza a nagyapó tréfáival igazi békebeli mesekönyvet írt, melyen nagyszüleink és szüleink is felnőttek. Ahogy a szerző maga definiálja a könyvét "unatkozó gyermekeknek mulatságul, tanulságul, hallásból, tudásból, maga-kitalálásából" összeállított gyűjtemény.

Ti, akik e sorokat olvastátok, talán nem is tudjátok mindannyian, hogy aki e könyvecskét megírta nektek, már néhány éve elköltözött az élők sorából. Eltávozott az angyalok hazájába, mert hiszen rég elmondta minden meséjét, leírta minden gondolatát. Most bizonyára ott járkál ő valahol a csillagos égnek kék országában, ahol a Hetedhétország fényessége ragyog, ahol örökké élnek az emberek s ahol a könny, ha néha-néha meg is terem, gyorsan aláhull a messzeségbe, a Földre. Ha majd ti is megöregesztek, mint a Nagyapó vagy a Mindentudó Gergely bácsi, ti is eljuttok majd őhozzá s meglátjátok mennyire örül majd nektek, megsimogatja orcátokat s boldog örömmel ölel benneteket a szívére. E könyvben itthagyta leírva az ő élő szavát. Leírta úgy a maga módja szerint. Talán nem pontosan azon a módon, ahogy nektek a helyesírást tanító bácsi magyarázza. De azért ne vegyétek ezt tőle rossznéven és ne is kövessétek őt ebben a tekintetben. Az iskolában írjatok úgy, mint eddig. Mert ahogy ez a könyv van írva, így csak annak szabad írni, aki már a mesék országában jár és akit a lányok-fiúk csak így ismernek: Nagyapó! Vagy: Mindentudó Gergely bácsi.

A kiadványban olvasható mesék: - A hálátlan krokodilus - A gyöngyhalász - Ha a szamár szólni tudna - A kutya meg a nyúl - Galamb, réce meg a lúd - Mese a kerékről - A harmatcsepp meséje - A légy búcsúja - Apaffy tükre - A szerencsés cigány - Móka még a fia - A temető kutyája - Muci - Mi van a nyuszi füle mögött? - Pöttöm Jutka története - A tudós bácsi

Nemzeti történelmünk dicsőséges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszerető ember győzedelmeskedett kétszázezer könyörtelen idegen támadó felett. Hiába a múló idő, Bornemissza Gergőék legendája minduntalan bűvkörébe vonja az épp felnövekvő nemzedékeket. Ám az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb művének tartotta a sodró lendületű regényt. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, ám rövidebb formában meséli újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói örökség megóvásáért is síkra száll: a sorozat köteteit számos, az eredeti regényekből kiemelt szövegrészlet gazdagítja.

Egész népekkel labdázó történelem és a hozzá képest semminek látszó ember köznapi vágyai ütköznek össze Gárdonyi 1902-es regényében. A szétomló római birodalom és a világhódító hun invázió roppant viadalában keresi a helyét egy fiatalember, Zéta, akinek még a neve sem a sajátja, s aki nem lehet ura a sorsának, bármilyen ésszel és tehetséggel áldotta is meg az ég. Az ő élettörténetét követve jut el az olvasó Attila, az "isten ostora" udvarába, az irtózatos catalaunumi csatatérre, sátrak, templomok és paloták világába, kultúrák, vallások, hatalmi játszmák - és reménytelen szerelmek ütközeteibe.

A 16. századi magyar történelmet idézi meg az Egri csillagok. Gárdonyi rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be. Az Egri csillagok Bornemissza Gergely életét jeleníti meg. Az ő sorsának alakulását követhetjük végig a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tettéig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. S bár a középpontban Bornemissza áll, a könyv mégis a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket, az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával.

A XVI. század derekán az egykor dicsőséges Magyar Királyság végnapjait éli. A mohácsi vészt követően az ismétlődő török hadjáratok sorra veszik be a végvárakat: Buda, Pécs, Esztergom, Szeged után elvész Temesvár és Szolnok is. Az Oszmán Birodalom ékként hatol az ország belsejébe, de Eger vára, a Felvidék védelmezője áll még, ahol kétezernél is kevesebb várvédő néz szembe kétszázezernyi törökkel. Gárdonyi eredetileg Bornemissza Gergely élettörténetét kívánta megírni, ám végül azon a ponton fejezte be regényét, amikor főhőse katonai pályájának csúcsára jut, és a török sereget visszaverő, győztes Dobó után őt nevezik ki Eger várkapitányává. Sorsának közeli, szomorú vége csak fölsejlik a regény első felének kalandjaiban... Bátorság, meg nem alkuvás és hűség a reménytelennek tetsző küzdelemben - ez Gárdonyi históriájának üzenete, melyet első megjelenése után több mint száz évvel, 2005-ben, a Nagy Könyv versenyen a legnépszerűbb magyar regénynek választottak az olvasók.

Gárdonyi Géza egy ország kedvence. A Kairosz Kiadó jelen kötete mégis egyfajta hiánypótlásnak tekinthető, és reményeink szerint hozzájárul, hogy árnyaltabb legyen a mai olvasók Gárdonyiról alkotott képe. Három kisregényt - Julcsa kútja, Vallomás, Aggyisten, Biri - és hat rövid elbeszélést, tárcát válogatott össze a kötet szerkesztője, a Gárdonyi-életmű jó ismerője, Z. Szalai Sándor, aki Gárdonyi hitvallását is megfogalmazza a mű utószavában. Az először 1925 és 1929 között, az Egri csillagok után negyed századdal megjelent kisregények emberismerete, lélekábrázolása ma is érdekes olvasmánnyá teszi kötetünket.

Egy 1600 évvel ezelőtti szerelemnek állít emléket a híres történelmi regény, amelyben a keletrómai Konstantinápolyból érkező rabszolgafiú, Zéta egyszerre küzd a hun uralkodó csatlósaként a Nyugatrómai Birodalom harcosai ellen és a hun főúri lány, Emőke kegyeiért. Hogyan válik a finom lelkű és kezű írnokból kérges markú kardforgató, s vajon elnyeri-e szíve választottját? A megírásának idején a legkorszerűbb szakmunkákat alapul vevő szerző művének gyengéd lélekábrázolása ma is ellenállhatatlanul frissnek hat. Jelen kiadás különlegessége, hogy az irodalomtörténészek által leghitelesebbnek elismert 1915-ös - a szerző életében megjelent utolsó - kiadáson alapul.

Az Egri csillagok megírása után ismét egy országos esemény: Munkácsy Mihály festőfejedelem gyászpompás temetése ragadja el Gárdonyi Géza képzeletét s fordítja kutatókedvét Attila hun király legendás temetésére. Az i. sz. 5. sz. eseményeit leginkább Priszkosz rétornak a följegyzéseiből tanulmányozza, aki személyesen ismerte Attilát, de régészeti és néprajzi tanulmányokat is folytat, hogy hitelesen írhassa le a különböző nomád, félnomád népek szokásait, öltözködését, harcmodorát. Elutazik Franciaországba, fölkeresi az egykor volt Catalaunum határában lévő harcmezőt, hogy pontosan fölmérje, hány ember vehetett részt 451-ben Attila és Aetius összecsapásában. Csak ezután kezd a mű megírásához.

"A számlálás napokig eltartott. Itt tízezer, ott húszezer, a jász maga ötvenezer, gepida nyolcvanezer, gót hatvanezer... Mikor már fölül voltunk félmillión, abbahagytuk. Ma sem tudom, mennyi nép gyűlt össze, de ha ahhoz, amit megolvastunk, hozzászámítjuk a sok százezernyi asszonyt, ... Folytatás ›› a táborok végén sátorozó kalmárokat, lócsiszárokat... az egymilliónál több lovat és az ezernyi-ezer szekeret, no bizony, nagy nyüzsgés volt az ott a Tisza partján." Gárdonyi Géza történelmi regényében Attila alakja, a hunok csatáinak és életmódjának leírása régi korok történetíróinak művein alapul. A történelmi hitelesség mellett nagy erénye a gyönyörű nyelvezet, mellyel szinte filmszerűen láttatja az eseményeket és helyszíneket. A hol lassan andalgó, hol szédítő tempóban hömpölygő romantikus történet Fekete Ernő nagyszerű előadásában minden 10 év feletti korosztály számára maradandó élmény. Teljes szöveg: 715 perc. A(z) A láthatatlan ember - Hangoskönyv (MP3) (Hangoskönyv) szerzője Gárdonyi Géza.

Új sorozatunk,a Katicamesék neves magyar meseírók munkáiból,gyűjtéseiből válogat meséket. A szépen illusztrált könyvecskék azon 4-10 év közötti gyerekek számára készültek,akik már szeretik a meséket hallgatni illetve már maguk is tudják olvasni. Minden kötetben több mese található, így egy-egy "nekifutásra" egy-egy mese biztosan elolvasható,élvezhető. A könyvek ára lehetővé teszi, hogy a szülők megörvendeztethessék gyermekeiket a sorozat néhány kötetével.

A tudós kelet-római Priszkosz rétor fiaként neveli fel Zétát, akit a rabszolgasorból emel ki, majd felszabadít. A fiú a császári követség tagjaként Atilla udvarába kerül, és beleszeret a hun Csáth leányába, Emőkébe. Zéta, hogy szerelméhez közel legyen, hűtlenné válik nevelőjéhez, és Csáth szolgálatába szegődik; újra rabszolgasorba kerül. Amikor Csáth értesül hűtlenségéről, félholtra veri a fiút. Hónapok múlva gyógyul fel, és csatlakozik a hunok seregéhez, harci sikere révén remélve, hogy magasabb rangra kerülhet, s így elnyerheti Emőke kezét. Reményeiben azonban csalatkozik, súlyosan megsebesül, és amikor Atilla győztes csatáiból visszatér, Zétát a szolgák közt ugyan elsővé teszi, de fel nem szabadítja. Atilla váratlanul meghal, s temetésén - Zéta helyett - a csuklyás halottkísérők közé kéredzkedett Emőkét is lenyilazzák. Kiderül, hogy Emőke olthatatlan, reménytelen szerelme Atilla volt. Végül Zéta is megbékél, s elfogadja az őt régóta szerető görög leány, Dzsidzsia szerelmét. Gárdonyi e nagy ívű, mozgalmas történeti regényében a hun-magyar rokonságot szándékszik bizonyítani, s a hunok romlatlanságát, becsületességét, szerénységét erkölcsi példaként állítja elénk.