István Gaucsik

Hogyan függött össze a gazdaság a politikával? Mi az, hogy gazdasági nacionalizmus? Kik irányították és szervezték a (cseh)szlovákiai magyarság gazdasági szervezeteit a két világháború között? Az első kísérlet arra, hogy korabeli forrásokra támaszkodva átfogó képet nyújtson a szlovákiai magyarságnak a gazdaság különböző területein fenntartott szervezeteiről.

"A szlovákiai magyarság lassan egy évszázados történetének feldolgozásait jobbára a politikaközpontú megközelítés jellemzi. Nem kivétel ez alól a második világháború utáni jogfosztásának időszaka sem, amely az 1989-es rendszerváltás s a levéltári kutatások ezzel pérhuzamos szabaddá tételét követően a magyar és a szlovák historiográfia érdeklődésének a középpontjába került, ennek eredményeként pedig a felvidéki magyarság történetének legkutatottabb és legfeldolgozottabb fejezetei közé tartozik. A magyarellenes jogalkotás, a lakosságcsere, a csehországi deportálás és a reszlovakizáció története immár meglehetősen jól dokumentált, a mai napig azonban még csak kísérlet sem történt a korszak gazdasági, pénzügyi és gazdaságpolitikai vonatkozásainak feltárására, a többségi szlovák nemzet vagyonszerzésének és a kisebbségi magyarság vagyonvesztésének számszerűsítésére. Ennek a hiányának a pótlására tett kísérletet Gaucsík István, aki a magyar kisebbség két világháború közötti gazdasági helyzetével foglalkozó számos tanulmányának és forrásgyűjteményének megjelenését követően elsőként vállalkozott az ún. hontalanság éveinek gazdaságtörténeti szempontú feldolgozására, a csehszlovák gazdaság etnikai homogenizálásának bemutatására. Kötete nemcsak úttörő vállalkozás, hanem olyan hézagpótló mű is, amely bizonyosan hozzájárul a témával kapcsolatos szakmai diskurzus megindításához." (Popély Árpád)

"A szlovákiai magyarság lassan egy évszázados történetének feldolgozásait jobbára a politikaközpontú megközelítés jellemzi. Nem kivétel ez alól a második világháború utáni jogfosztásának időszaka sem, amely az 1989-es rendszerváltás s a levéltári kutatások ezzel pérhuzamos szabaddá tételét követően a magyar és a szlovák historiográfia érdeklődésének a középpontjába került, ennek eredményeként pedig a felvidéki magyarság történetének legkutatottabb és legfeldolgozottabb fejezetei közé tartozik. A magyarellenes jogalkotás, a lakosságcsere, a csehországi deportálás és a reszlovakizáció története immár meglehetősen jól dokumentált, a mai napig azonban még csak kísérlet sem történt a korszak gazdasági, pénzügyi és gazdaságpolitikai vonatkozásainak feltárására, a többségi szlovák nemzet vagyonszerzésének és a kisebbségi magyarság vagyonvesztésének számszerűsítésére. Ennek a hiányának a pótlására tett kísérletet Gaucsík István, aki a magyar kisebbség két világháború közötti gazdasági helyzetével foglalkozó számos tanulmányának és forrásgyűjteményének megjelenését követően elsőként vállalkozott az ún. hontalanság éveinek gazdaságtörténeti szempontú feldolgozására, a csehszlovák gazdaság etnikai homogenizálásának bemutatására. Kötete nemcsak úttörő vállalkozás, hanem olyan hézagpótló mű is, amely bizonyosan hozzájárul a témával kapcsolatos szakmai diskurzus megindításához." (Popély Árpád)