J. Goldenlane,

Vérfarkasnak lenni nem egyszerű. Különösen, ha az ember fia lánynak születik. És persze lőnek is rá. Meg egy csomó maffiózó csörtet a nyomában. Máskor meg beleölik a fő keresztapa medencéjébe. Amikor éppen fontos randija lenne! Ráadásul még a bátyja is hazajön, és az istennek sem maradna nyugton, minek következtében rájuk szabadul a teljes emberi civilizáció, minden veszett baromságával együtt! J. Goldenlane ezúttal a vérfarkasok kihívásokkal teli világába kalauzolja el olvasóit. Mesteri részletességgel rajzolja meg a farkaslét mindennapjait, az ember és a szörnyeteg örök harcát, a természetfeletti hatalom problémáit, az elmaradhatatlan, pikírt humorral fűszerezve. Az írónő a tőle megszokott ellenállhatatlan, sodró lendülettel, fordulatos drámával mutatja be a főszereplő, Christina és a bátyja, Christian különleges testvéri kapcsolatát - amely a Holdtestvér imádott és a rendőrcsalád elátkozott áldásán túl mindkettejük számára a legfontosabb a világon... nem is csoda, ha bármit hajlandók feláldozni, bárkivel hajlandók megharcolni érte.

A halandók, akik folyton az öröklétről ábrándoznak, vajon belegondolnak-e abba, hogy a végtelen időnek önmagában semmilyen értéke sincsen? Annak, akinek régi barátja a halál, és akit a megsemmisülés pillanata néha jobban vonz, mint taszít, felfoghatatlanul mást jelent a pillanatok múlása. Eredendően máshogy látja tőle önmagát, a világot... a prédát és a vadászat kiteljesedését is. Alexander Nyikolajevics Szumarokov főhadnagy egy letűnt kor mementója: udvarias, intelligens, vasakaratú arisztokrata. Csak éppen tökéletesen halott, amíg az emberek világában felkel és lenyugszik a nap. Az éjszaka uraként a modernkori London utcáin keres értelmet a monoton éjjelekben - és találkozik a Nővel, aki harmóniájában maga a tökély, akiben csak úgy izzik a tűz, az élet. Csakhogy neki már megvan a maga Hercege. Amikor Alexander élet-halál fogadást ajánl, hogy ki nyerheti el a Nő szerelmét, ő már tudja, hogy a tét nem pusztán a létezés - hanem az őserő, amely bárminek értelmet adhat, amellyel a világot ketté lehet tépni. J. Goldenlane vámpírjai nem pusztán a képességeiktől különlegesek. Az írónő a zsáner archaikus gyökeréig nyúl vissza, sötét hangulatú, pikírt stílusú, groteszkségében is szórakoztató, modernkori drámaként bizonyítva a téma klasszikus tételét - hogy amikor a szerelemért és a győzelemért bárki bármire képes, akkor az okkal szörnyetegnek tartott és az emberségesnek nevezett szerepek sem lesznek többé egyértelműek.

Hősi küldetés? Jöhet! Nagyszerű küzdelmek? Pipa! Dicsőséges győzelem? Az meg egyenesen tuti! A tökéletes lovag egy tökéletesen kaotikus lányt kap társnak isteni küldetéséhez, aki ugyan váltig állítja, hogy az egész csak tévedés, amihez neki semmi köze sincs, de ez nem akadályozza meg abban, hogy minden szembejövőt meglopjon, átejtsen, vagy legalább egy kicsit tönkretegye az életét. J. Goldenlane a tőle megszokott fordulatokkal és pazar humorral szövi a történetét, de a két főhős külön nézőpontja még tőle is különleges élménnyel kecsegtet: a háború hőseként ünnepelt lovag és a nyughatatlan, utcán nevelkedett csavargó lány narrációjában valahogy egészen másként hangzik ugyanaz az isteni balhé.