Attila Grandpierre

Grandpierre Atilla zenekarai, a Vágtázó Halottkémek (a VHK) és a Vágtázó Csodaszarvas, őserejű, eredeti zenét játszanak, sokak szerint megelőzve korukat. Csillagászként is világszerte ismert, jónéhány tudományos elmélete már beigazolódott, a többi pedig képes megváltoztatni nemcsak a tudomány, de az emberiség jövőképét is. Új könyve eddigi életműve legkiemelkedőbb, összefoglaló munkájának tekinthető. Életünk meghatározó alapja, belső hajtóereje és végső színtere a Természet. A természetes világszemlélet a józan ész alapján igyekszik képet alkotni az Emberről, a Természetről és az Ember helyéről a Természetben. Ehhez először is a józan észt világítja meg. A józan ész az elfogulatlan, tiszta gondolkodás, amely rálátást biztosít a lényegre, szemben azokkal a részletekben elmerülő tudósokkal, akik a fától nem látják az erdőt. A könyv megvilágítja az élet lényegét, és ezt az öntevékenységben találja meg. Az öntevékenység legjobban abban mutatkozik meg, amikor egy rendszer saját maga indítja be változásait. De hogyan képes az élőlény saját folyamatait beindítani, pontosan milyen folyamatot indít be az elme először, amikor az anyagra hatni kezd? A szerző a magyarázatban közérthetően megvilágítja a kozmikus űrt betöltő kvantum-vákuum szüntelenül születő folyamatait, s feltárja az ezeket a folyamatokat előidéző természetes, biológiai energiákat, a természetes érzések kozmikus világát. Úttörő gondolatai révén alapvetően új képet rajzol a természettörvényekről, az ösztönökhöz hasonlítva őket. A naptevékenység eredetével kapcsolatban elért újszerű eredményeit a tudomány igazolta. Kimutatta, hogy a Napnak folyamatosan irányítania kell belső áramlásait ahhoz, hogy mágneses terét ciklikusan el tudja tüntetni és újra tudja termelni. Felfedezte, hogy a napfény információtartalma lényeges tényező lehet a földi élet kifejlődésében és irányításában. A földi és a kozmikus életformák élettevékenységgel kapcsolatos döntései a kvantum-vákuumban indítanak be a biológiai okoknak megfelelő folyamatokat, amelyek képesek a fizikai folyamatokat a biológiai céloknak megfelelően vezérelni. A kisujj az akaratunknak megfelelően hajlítható be - és ez az alaptény bizonyítja a materializmus tarthatatlanságát. A tudat vezérli az anyagot, mint az autóvezető az autót. A Világegyetemről bebizonyítja, hogy tudat által vezérelt anyagi rendszer. A könyv egyedülálló vállalkozás az élet és a Világegyetem alapkérdéseinek közérthető, tudományosan megalapozott, az eddigieknél szélesebb és mélyebb alapokon nyugvó megoldására. Választ ad a következő kérdésekre: miért fontos számunkra, hogy élő vagy élettelen a Világegyetem? Örökké élő vagy az ősrobbanásban keletkezett a Világegyetem? Örök az élet, vagy a Földön kémiai úton jött létre az első élő sejt? Az állatvilágból, a majomtól, vagy egy átfogóbb kozmikus életformából ered az ember? Alapjában természeti vagy társadalmi lény az ember? Miért alapvető, hogy a társadalom összhangban legyen a Természettel? Mit mond a természetes világszemlélet az emberi társadalom jövőjéről, milyen jövő vár ránk? Az emberiség és a Mindenség elméjének összehangolódása megnyithatja az utat a Mindenség magasabb tudatállapotba fejlődéséhez s az ezzel járó kozmikus változásokhoz.

A Grandpierre-ek nemesi családja 1572-ben menekült Franciaországból Svájcba a Szent Bertalan éji hugenotta-mészárlás elől. Charles Grandpierre, a francia hugenották leszármazottja 1827-ben Svájcból, Genfből települt át Kolozsvárra. Fia, Grandpierre Károly, 1839-ben látta meg a napvilágot. Igazi „rebellis” volt, Garibaldi oldalán részt vett az olasz szabadságharcban. Később rabként Kufstein várbörtönébe került. Kossuth tollnoka volt, Nagykanizsán a távírdai igazgatóság alapítójaként és titkáraként, majd Nagyszebenben postatanácsosként dolgozott. Vahot Imre író, szerkesztő szerint bármelyik francia költő büszke lehetne, ha olyan verset tudna írni, mint amilyet Grandpierre Károly írt Petőfihez. 1891-ben Budapesten hunyt el. Egyik fia, Dr. Grandpierre Károly (1869-1942), jogászként végzett s járásbíró lett. Mivel Trianon után Erdélyben magyarnak vallotta magát, elvesztette birtokait, állását és ezután napszámosként kereste kenyerét. Munkája mellett iköltőként is elismert volt. 12 gyermeke született, köztük ifj. Grandpierre Károly (1913-1945) és Grandpierre K. Endre (1916-2003). Rendkívüli szegénységben nőttek fel. Három Grandpierre testvér, Endre, Károly és Miklós 1945-ben együtt harcoltak a németek ellen a magyar szabadságért. Ebben a harcban esett el ifj. Grandpierre Károly 1945-ben. Grandpierre K. Endre „Fogadalom” című versét az 1956-os forradalom alatt felolvasták az angol rádióban. Gyermekei: Grandpierre Károly és Grandpierre Attila. Grandpierre Károly (1949-) festőművész, költő Kanadában végezte el a képzőművészeti főiskolát. Grandpierre Attila (1951-) csillagász, zenész, a fizikai tudományok kandidátusa, író, költő.

Hogyan lehet a valóságnak megfelelő képet alkotni egy nép őstörténelméről? Az őstörténelemről képet adó krónikákat a 19. század óta hiteltelennek minősítették, s ezzel a népek eredeti önazonosságának történelmi alapját hivatalosan megszüntették. Az új képet rendszerint az összehasonlító nyelvészetre alapozták. Csakhogy a nyelvészeti adat-együttesek történelmi adatok híján számtalan önkényes értelmezésre adtak módot. Hasonló a helyzet a régészeti és a genetikai adatokkal is. Ebben a helyzetben a történelem társ-tudományainak teljeskörű figyelembe vétele a követendő út, a természetföldrajzi, az embertani, genetikai, régészeti, vallástörténeti, népzene- és népmese-kutatási, nyelvészeti eredmények összesítését, a vizsgált körzet népeinek máig fennmaradt nemzeti eredettudatát és a legmegbízhatóbb történelmi források adatait összevetve. Könyvünkben e tudományok eredményeit annak az új, átfogóan ökológiai tudománynak az alapján értelmezzük, amely lényegében megegyezik az ősi eurázsiai civilizáció élet-, közösség- és Természet-központú világnézetével, és így alkalmas arra, hogy az ősműveltség fennmaradt nyomait saját, korabeli összefüggéseikben értelmezzük. A 10 szaktudomány fejezeteit a témakörök szakértői lektorálták, Németh Zsolt (természettudomány), Gyarmathy István (természetföldrajz), Török Tibor (genetika), Juhász Zoltán (népzenekutatás), Hoppál Mihály (vallástörténelem, népmesekutatás), Hudy Árpád és Tomaji Atilla (nyelvészet). Legfőbb eredményünk az, hogy a székely-magyarság Kárpát-medencei őshazája mellett létezett egy átfogóbb összefüggésrendszerű "második őshazánk", a sztyeppénél jóval nagyobb körzetre kiterjedő eurázsiai Puszta, az Ősi Magyarország. Fény derül arra, hogy a Pusztán az őskorban jött létre az az ősi eurázsiai civilizáció, amelyből a helybeli műveltségekkel összhangban kifejlődött a mezopotámiai, az egyiptomi, kínai és indiai civilizáció.