Tibor Grüll

A kötetben 50 olyan történeti dokumentum kerül bemutatásra, melyek közös jellemzője, hogy az első században keletkeztek, és közvetlenül az Újszövetségre vagy annak történeti, vallástörténeti hátterére vonatkoztathatók. A dokumentumok eredetileg héberül, arámil, görögül és latinul íródtak, de a kötetben csak a magyar fordítások jelentek meg, az érdeklődők számára bőséges kommentárral és bibliográfiával ellátva.

Vajon az ókori Rómával kapcsolatban kinek jutnának ma eszébe az alábbi szavak: hiperinfláció, turizmus, talajszennyezés, analóg számítógép, női emancipáció, pláza, ablaküveg, Barbie-baba, jégszekrény, vízimalom, műfogsor, művégtag, napilap, folyószabályozás, vegyi hadviselés? A kötet ötven írása a fentieken kívül még számos más, korunk embere számára is érdekes és meglepő témát foglal össze könnyed, olvasmányos stílusban.

Az ókori Róma gazdaságáról utoljára több mint fél évszázada jelent meg átfogó munka magyar nyelven. Időközben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ókortudomány ezen szakága, elsősorban a régészeti kutatások mennyiségi és minőségi fejlődésének köszönhetően. A Földközi-tengerből előkerült több mint 1500 hajóroncs például bebizonyította, hogy az imperium Romanum területén mindenhol, mindig, mindennel kereskedtek. A grönlandi jégmagok vizsgálata megmutatta, hogy a levegő nehézfém-szennyezettsége a római gazdaság csúcskorszakában, vagyis a Kr. u. 1-2. században akkora mértékű volt, mint az első ipari forradalom idején. Mindezek az adatok - más forrásokból (irodalmi szövegek, papiruszok, feliratok stb.) nyert információkkal kiegészítve - arra mutatnak, hogy az antik római gazdaság a gőzgép és az elektromosság feltalálása előtti premodern világ legfejlettebb gazdasága volt. Kötetünk a legújabb szakirodalom alapján kísérli meg feldolgozni a római ökonómia három nagy szektora - mezőgazdasági és kézműipari termelés; feldolgozóipar; kereskedelem - mellett az ökológiai adottságok, a természeti erőforrások, a társadalom és a gazdaság, valamint a pénzügyek témakörét. A kötetet elsősorban a római történelem e kevéssé ismert, de annál izgalmasabb területe iránt érdeklődő olvasóknak, közülük is különösen az egyetemi hallgatóknak ajánljuk.

Aligha van az őskornak még egy olyan ismert alakja, aki ennyiféle - és egymástól ennyire különböző - identitást hordozott magában. Joszéf ben Mattitjáhu néven látta meg a világot Jeruzsálemben, köztiszteletben álló papi család sarjaként, aki anyai ág on a Hasmóneus királyokkal állt rokonságban - és Titus Flavius Josephus néven hunyt el Rómában, a Flavius-ház udvari történetírójaként, akit a kortárs zsidók többsége mélységes megvetéssel sújtott árulásáért.