Julian

Egyedül, egy spártai fekete pilótafülkében Mike Melvill tesztpilóta az űr felé száguldott. Nyolcvan másodperce volt, hogy átlépje a hangsebességet, és elinduljon a célpont felé, amit eddig még egyetlen civil pilóta sem ért el. Talán nem is tér vissza élve. Ha mégis, történelmet fog írni mint a világ első civil űrhajósa. Ez a repülés egy olyan verseny eredménye volt, amit Peter Diamandis álmodott meg. Víziója szerint az új űrversenyben kis csapatoknak kellene elérniük azt, amire azelőtt csak a világ nagy kormányai voltak képesek. Amikor rádöbbent, hogy a NASA leépíti az emberes űrhajózást, nekifogott, hogy megteremtse a privát űrhajózás feltételeit. Ehhez a repülés aranykorából merített inspirációt. Charles Lindbergh azért tette meg a repülőutat Európába, hogy megnyerjen egy 25 000 dolláros díjat. Ez az út Lindberghet a világ leghíresebb emberévé tette, és felpezsdítette a repülési iparágat. Miért ne lehetne ugyanezt megcsinálni az űrhajózással? – gondolta Diamandis. A lövedék alakú Space Ship One rakétarepülőt megépítő, és a 10 millió dolláros díjért induló többi csapat története egy rendkívüli történet a lehetetlenről, ami megvalósult. Végül, ahogy Diamandis megálmodta, az eredmény nemcsak egy csapat győzelme lett, hanem egy új iparág és egy új korszak alapja is.

Felejthetetlen igaz történet négy rendkívüli hősnőről, akik nem félnek használni az eszüket. Eltökéltségük és találékonyságuk révén sztárrá lettek a Szilícium-völgyben, a kockázati befektetés gyilkos és nagy tétekkel játszó, férfiak uralta világában. Az Alfa-lányokban a díjnyertes újságíró, Julian Guthrie egy zárt világba kalauzolja az olvasót, ami alapjaiban alakítja át a gazdaságot és az életmódunkat. Négy olyan nő életét és karrierjét követjük nyomon, akiket nagyon kifelejtettek a történetből – legalábbis ez idáig. MAGDALENA YESIL, aki 43 dollárral a zsebében, Törökországból érkezett Amerikába, és a Stanfordon szerzett villamosmérnöki diplomát; ő karolta fel az első olyan cégeket, amelyek internet-hozzáférést forgalmaztak. MARY JANE ELMORE Indiana kukoricatábláiról jutott a Stanfordig, és ő lett az egyik első nő az Egyesült Államokban, akit egy kockázatitőke-társaság partnerré választott. THERESIA GOUW, egy gyárvárosból származó, első generációs ázsiai amerikai, a csocsóasztalok réme, aki olyan cégek létrehozásánál segédkezett, mint a Facebook, a Trulia, az Imperva és a ForeScout. SONJA HOEL, a déli nő, aki a Menlo Ventures első női befektetőtársa lett, és többek között a McAfee, a Hotmail szolgáltatásait szponzorálta, míg egy személyes válság egyik napról a másikra aktivistává nem változtatta. Ezek a nők a munka és a család között egyensúlyozva járultak hozzá a ma ismert számítástechnikai paletta kialakulásához, miközben meg kellett küzdeniük az egyenlőtlen fizetéssel, az árulással és a Szilícium-völgyben elterjedt szexista attitűddel, és néha komoly pofonokat kaptak. A kudarcok ellenére talpra álltak, és átírták az általuk olyannyira szeretett iparág szabályait. Felnőtteknek ajánljuk!