György Dragomán

Řadou cen ověnčený a do mnoha jazyků přeložený zpola autobiografický román Bílý král popisuje očima jedenáctiletého chlapce život v komunistické diktatuře poloviny osmdesátých let. Hrdina dětsky naivním tónem vypovídá o všednostech každodenního života a v jeho spontánním a překotném projevu vnímáme směs strachu a naděje, krutosti, lásky, vzdoru a bezbrannosti. Do jeho vyprávění, kdy chlapec konkrétními příhodami vykresluje jak obtížnou situaci své ponížené a znesvářené rodiny, tak čas strávený ve škole či odpolední hry s přáteli a boje s nepřáteli, jsou však vetknuta neodbytná chapadla všudypřítomné totalitní moci. Ta má mimo jiné na svědomí, že v popisu chování a vzájemných vztahů jak mezi dětmi, tak zejména mezi dospělými převládá krutost či přinejmenším velká lhostejnost.

Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Az Oroszlánkórus a bátorság könyve. Történeteit a ritmus élteti, az elbeszélések szereplői zenével győzik le a félelmet és a gyászt, megtanulnak erőt venni a szerelem és a sóvárgás fájdalmán. Minden mondatban ott lüktet a zene, szól a dzsessz, a latin ballada, a kőkemény hevimetál vagy a bécsi újévi koncert keringője, dübörög a manele és a koreai csajpop, kihangosodik a szívverés vagy a futó lábak dobogása. A lendületes történetekben a zene esélyt ad az ellenállásra, segít abban, hogy vállaljuk a sorsunkat, gyerekek legyünk a felnőttek között, vagy otthont keressünk egy idegen országban. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regény után most jelenik meg először novelláskötete - ráadásul a szövegek egy része a könyv megjelenésével egy időben hangoskönyvként is meghallgatható.

Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő. Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

Az Oroszlánkórus a bátorság könyve. Történeteit a ritmus élteti, az elbeszélések szereplői zenével győzik le a félelmet és a gyászt, megtanulnak erőt venni a szerelem és a sóvárgás fájdalmán. Minden mondatban ott lüktet a ritmus, szól a dzsessz, a latin ballada, vagy a bécsi újévi koncert. A szövegek lendülete egyenesen kínálja magát a felolvasásra, így aztán nem is volt könnyű kiválasztani azt a néhány szólamot az Oroszlánkórusból, amelyeket hangoskönyv formában, Für Anikó és Anger Zsolt izgalmas tolmácsolásban kerültek erre a két CD-re. Eddig nem volt arra példa, hogy egy könyvvel egyszerre készüljön el annak hangos változata. A kettő támogatja és kiegészíti egymást: ha kedvünk tartja, egyszerre olvashatjuk a partitúrát és hallgathatjuk a zenét. (Dragomán György) Tartalom: Első korong: 1. Oroszlánkórus 2. Puerta del Sol 3. Limon con Sal 4. Vasvonó

Pred nami stojí trinásťročné dievča, Emma. Stratila rodičov aj domov, ale v detskom domove, kde práve žije sa nečakane objaví jej stará mama, ktorú nikdy nevidela a vezme si ju k sebe. Miestom príbehu je fiktívne mestečko v Sedmohradsku v čase pádu totality a zúčtovania s jeho pozostatkami. Emma na hranici detstva a dospelosti začína vnímať svet okolo seba. Svet na hranici neslobody a slobody. Začína nový život, pozoruje, zoznamuje sa s minulosťou a traumami, stavia sa im tvárou v tvár, skúša a postupne sa rozhoduje, či má o veciach terajších a budúcich rozhodovať mágia starej mamy alebo jej osobná iniciatíva a odvaha. Román Hranica je skutočný veľký román, strhujúci, plný hľadania, napätia, nevyslovených tušení ale aj nedopovedaných príbehov. O preklad do slovenského jazyka sa postarala Gabriela Magová O knihe napísali: Kedy sa upaľujú bosorky? Keď prekročia stanovené hranice. Kde sa upaľujú bosorky? Na hraniciach. Kto však má právo ukázať prstom a povedať: ty si ten, čo prekročil, teba upálime? A sme priamo v boľavo aktuálnom románe Hranica maďarského prozaika s koreňmi v rumunskom Sedmohradsku, Györgya Dragomána (1973). Jeho dievčensko-ženská hrdinka Emma sa dostáva na všetky mysliteľné pomedzia ? prirodzeného, neprirodzeného, ba dokonca až nadprirodzeného. Absolútne nepripravená Emma je nechtiac účastníčkou hľadania prisluhovačov teroru po zvrhnutí Generála (jemne načrtnuté reálie dávajú tušiť, že sme v Rumunsku a Generálom bol Ceau?escu). Zažíva otváranie skríň a vypadávanie kostlivcov. Takých, čo boli považovaní za hrdinov, aj takých, čo hrdinami skutočne boli. Trinásťročné dievča si začína uvedomovať neúprosné pravidlá: ak dospelí potrebujú upaľovať, nejakú bosorku si vždy nájdu. Román Hranica vyšiel v Maďarsku v roku 2014 a vyvolal vášnivé diskusie. Na Slovensku vychádza v chytľavo rytmickom preklade Gabriely Magovej v roku 2019. Uvidíme, čo roznieti v nás. (Daniela Kapitáňová) Dragománova kniha nie je rozprávka. Každým svojím detailom, ktorý zreálňuje magickosť, kotví pevne v ponurej tradícii kdesi medzi E. T. A. Hoffmannom a magickým realizmom G. G. Márqueza. (Gundula Sell, Sächsische Zeitung)

Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet egy bizonyos, jelentőségteljes módon véget ér. Mindeközben az olvasó ámuldozik a szerző lenyűgözően összetett prózáján, elképesztő kitérőin, fergeteges humorán. A meghökkentő regény Beckett tán legjelentősebb kísérlete annak ábrázolására, hogy a létezésben értelmet találnunk egyszerre szükségszerű és lehetetlen, még sincs más választásunk, mint kutatni a lét értelmét. Az évtizedekig lefordíthatatlannak tartott művet Dragomán György fordításában közöljük.

Emotívny príbeh, ktorý sa pred nami vynára z perspektívy desaťročného chlapca, nás prenesie do zdanlivo fiktívnej východoeurópskej spoločnosti osemdesiatych rokov 20. storočia. Do času, keď sú nepohodlní odsúvaní do pracovných táborov, keď funkcionár je viac než človek, keď sa dá ako nič utajiť, že vybuchla atómová elektráreň. Tu Džátá prežíva svoje každodenné detské hry a bitky a postupne, zatiaľ čo oslávi jedenáste narodeniny, začína vnímať dospelý svet pretvárky a krutosti. Biely kráľ Györgya Dragomána si získal priazeň čitateľov na celom svete. Živelné rozprávanie jeho hrdinu nastavuje zrkadlo jednému spoločenskému zriadeniu a zároveň citlivo predostiera premenu malého chlapca, ktorý rastie a dospieva. Preklad: Gabriela Magová Recenzie „Presvedčivo vyrozprávať tragický príbeh z detskej perspektívy je majstrovská výzva. Dragomán ju skvelo zvládol. Jeho mrazivo sivý, brutálny obraz sveta rumunského neskorého socializmu zaujme nielen generáciu Husákových detí, ktoré svoje detstvo prežívali v rovnakom čase ako jedenásťročný Džátá. Medzinárodný úspech románu ukázal, že Biely kráľ je kniha s univerzálnym umeleckým posolstvom.” Radoslav Passia „Mladý Džátá nie vždy chápe, aký má zmysel to, čoho je svedkom, ale vďaka týmto desivým a čudne zábavným príbehom, vďaka jeho prostému, živému hlasu my áno.” Ron Charles, The Washington Post, 2008 „Je to širokouhlé rozprávanie, ale vnímame ho cez zväčšovacie sklo, ktoré drží v rukách jedenásťročný chlapec. Je to spoločenský román, ale odohráva sa najmä v rodičovskom byte a na ulici, medzi ostatnými chlapcami. Sú to hry dospievajúcich chlapcov, ale výlučne také, ktoré sa z ničoho nič menia na smrteľne vážne. Všade len zdvorilosť pästí a priateľstvo teroru. Román Györgyho Dragomána je majstrovsky skomponované a šokujúce dielo o Ceauşescovej diktatúre.” Jörg Plath, Frankfurter Rundschau, 2008 O edícii Pevný bod: edícia kvalitnej európskej prózy Nová knižná edícia vydavateľstva Zelený kocúr s názvom Pevný bod je zameraná na výber z hodnotnej európskej prózy. Ponúka slovenským čitateľom diela autorov, ktorí predstavujú piliere európskych hodnôt. „Dajte mi pevný bod vo vesmíre a pohnem Zemou.“ Archimedes Redaktorka edície: Renata Deáková

A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette.

A regény a kortárs magyar irodalom legnagyobb nemzetközi sikere, eddig harminc nyelvre fordították le. Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

"Örüljetek!" - időnként így fejezi be főzős-evős történeteit és receptjeit Dragomán György. Évek óta olvassuk ezeket a személyes beszámolókat, és aztán indulunk a konyhába, hogy mi is kipróbáljuk a recepteket, és vidáman megvendégeljük szeretteinket. Dragomán szenvedélyes író és szakács, az otthoni kenyérsütés és a nagy családi főzések propagátora, régi és új ételek őrzője és megalkotója, receptek lelkes egyszerűsítője és kíváncsi bonyolítója. A Főzőskönyvpraktikus és roppant élvezetes társ a konyhában a reggelitől az ebéden át a vacsorákig, és közben mindenféle hasznos és haszontalan dolgot is megtanulhatunk a lezajló folyamatokról. A laktobacilusok és a vadélesztőtörzsek szimbiózisa éppúgy tárgya e könyvnek, mint a karamell változatai, a különleges konyhai eszközök leírása, vagy a szakértői, baráti és családi viták a "legjobb" megoldásokról, és persze az éhes tizenévesek is szóba kerülnek a sült krumpli, a rántott hús és a pizza hatékony elkészítésének módszereinél. Dragomán György mindezeket családi történetekbe ágyazva, vicces és komoly novellákkal, érzékletes regényrészletekkel körítve rakja elénk, hogy boldog órákat szerezzen az ínyenc olvasónak. Az olvasó pedig gyönyörködik, majd főzni meg enni kezd - tehát egészen biztosan örülni fog.

Řadou cen ověnčený a do mnoha jazyků přeložený zpola autobiografický román Bílý král popisuje očima jedenáctiletého chlapce život v komunistické diktatuře poloviny osmdesátých let. Hrdina dětsky naivním tónem vypovídá o všednostech každodenního života a v jeho spontánním a překotném projevu vnímáme směs strachu a naděje, krutosti, lásky, vzdoru a bezbrannosti. Do jeho vyprávění, kdy chlapec konkrétními příhodami vykresluje jak obtížnou situaci své ponížené a znesvářené rodiny, tak čas strávený ve škole či odpolední hry s přáteli a boje s nepřáteli, jsou však vetknuta neodbytná chapadla všudypřítomné totalitní moci. Ta má mimo jiné na svědomí, že v popisu chování a vzájemných vztahů jak mezi dětmi, tak zejména mezi dospělými převládá krutost či přinejmenším velká lhostejnost.

Pred nami stojí trinásťročné dievča, Emma. Stratila rodičov aj domov, ale v deckom domove, kde práve žije sa nečakane objaví jej stará mama, ktorú nikdy nevidela a vezme si ju k sebe. Miestom príbehu je fiktívne mestečko v Sedmohradsku v čase pádu totality a zúčtovania s jeho pozostatkami. Emma na hranici detstva a dospelosti začína vnímať svet okolo seba. Svet na hranici neslobody a slobody. Začína nový život, pozoruje, zoznamuje sa s minulosťou a traumami, stavia sa im tvárou v tvár, skúša a postupne sa rozhoduje, či má o veciach terajších a budúcich rozhodovať mágia starej mamy alebo jej osobná iniciatíva a odvaha. Román Hranica je skutočný veľký román, strhujúci, plný hľadania, napätia, nevyslovených tušení ale aj nedopovedaných príbehov.

Emotívny príbeh, ktorý sa pred nami vynára z perspektívy desaťročného chlapca, nás prenesie do zdanlivo fiktívnej východoeurópskej spoločnosti osemdesiatych rokov 20. storočia. Do času, keď sú nepohodlní odsúvaní do pracovných táborov, keď funkcionár je viac než človek, keď sa dá ako nič utajiť, že vybuchla atómová elektráreň. Tu Džátá prežíva svoje každodenné detské hry a bitky a postupne, zatiaľ čo oslávi jedenáste narodeniny, začína vnímať dospelý svet pretvárky a krutosti. Biely kráľ Györgya Dragomána si získal priazeň čitateľov na celom svete. Živelné rozprávanie jeho hrdinu nastavuje zrkadlo jednému spoločenskému zriadeniu a zároveň citlivo predostiera premenu malého chlapca, ktorý rastie a dospieva.

„Idő kell az élmények átéléséhez: ha lassan eszünk, és minden falatnak megadjuk a kiteljesedés lehetőségét, könnyebb kevéssel jóllakni.” „Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni” – így kezdődik Dragomán György új könyve, az Adjuk meg a módját! A 2020-ban megjelent Főzőskönyv „édestestvére” új receptkönyv, új irodalmi szakácskönyv, amelynek egyaránt helye van a konyhában és a nappaliban. „Amikor le kellett zárni a Főzőskönyv kéziratát, nagyon bántam, hogy nem fért bele minden, bántam, hogy nem sikerült sehogy sem megírni mondjuk a bárányflekkent, az ájult imámot, a pörköltet, a narancssalátát. Ebben a kötetben végre benne vannak” – írja a szerző. Az Adjuk meg a módját! kis és nagy evésekről szól, az izgalomról, amit a tervezés és a főzés jelent, a szenvedélyről, ami Dragománt az ételekhez, a konyhához, a kémiai folyamatokhoz, a konyhai eszközökhöz, technikákhoz, alapanyagokhoz fűzi, és legfőképp az örömről, amit az együttlét, a közös étkezés jelent. Családi történeteket, hol vicces, hol szívbe markoló novellákat, irodalmi szemelvényeket és persze jobbnál jobb recepteket olvashatunk, megtudhatjuk, mi közük a druidáknak a padlizsánhoz, az omlettnek a jazzhez, a durumlisztnek a bronzhoz, a burgonyának az obszidiánhoz, mitől marad zamatos a csirkés szendvics, hogy főznek rizottót a szerelmesek, mivel dobjuk fel a vaníliafagylaltot és mivel a krumplipürét, miért érdemes negyedórán át enni egyetlen almát, de még azt is, hogy mi a különbség a maszkatyálás és a macerálás között, mindeközben ráadásul arra is fény derül, ki volt a titokzatos gasztronóm, akinek pályája majd három évtizede az Eötvös Collegium konyhájában indult.