Michael Haag

A Da Vinci-kód világa a regény következő témáit ismerteti: Hogyan "vágta meg" a korai keresztény egyház a Bibliát, és hogyan olvasztotta magába a régebbi vallásokat?Mit tartanak a művészettörténészek Leonardo da Vinci műveiről, köztük az Utolsó vacsora szimbolikájáról? A Szent Grál és a Sion-rend igaz története; vitatott nézetek Mária Magdolnáról és Krisztus leszármazottairól. Útikalauz A Da Vinci-kód helyszíneihez: Párizs, Róma, Jeruzsálem, New York, London és Edinburgh. A Da Vinci-kód forrásainak áttekintése; jegyzetek a regény motívumaihoz, a templomos lovagoktól a Fibonacci-sorozatig. Bárhogyan is vélekedik is az olvasó Dan Brown regényéről, a Da Vinci-kód világától megkapja a szükséges háttér-információkat.

Nová kniha Michaela Haaga približuje vzostup templárov a ich skazu na pozadí ideálu križiackeho života a ich plánov na osídlenie Svätej zeme. Územie, ktoré Európania nazývali Outremer ("za morom"), zostávalo aj po štyroch storočiach moslimskej nadvlády osídlené prevažne kresťanmi, s ktorými Frankovia uzatvárali sobáše a vytvárali samostatnú civilizáciu. Je to príbeh, v ktorom je dopredu jasné, ako dopadne. Hrôza i fascinácia spočívajú v spôsobe, ako ku skaze prišlo, aj v tom, aká obrovská bola následná strata.

Michael Haag naplók, levelezések, eddig kiadatlan önéletrajzi töredékek és a Durrell család leszármazottjaitól első kézből származó információk alapján írta meg történetüket, amely épp olyan izgalmas, fordulatokban gazdag, mint Gerald Durrell könyve, a Családom és egyéb állatfajták. Megtudhatjuk, miért utaztak valójában Korfura -- és hol voltak előtte --, miért hagyták el szinte menekülve a paradicsomi görög szigetet, és mi történt velük azután. Felidézi a mellékszereplők, Theodor a biológus, Szpiro a taxisofőr-mindenes alakját csakúgy, mint Henry Millerét, aki Amerikából csatlakozott Durrellékhez. Az epilógusból azt is megtudjuk, milyen kalandos sors várt Margóra és Leslie-re, kiderül, hogy Larryból miként vált világhírű író, és az is, hogy Gerry milyen nehézségek árán valósította meg gyermekkori álmát és hozta létre jersey-i állatkertjét, és minek köszönhető, hogy ő maga is íróvá lett. A kötetet sok-sok családi fotó teszi még érdekesebbé.

Stručný, ale informatívny prehľad prechádza mnohými storočiami: informuje, čo o Šalamúnovom chráme hovorí Biblia, potom sa vydáva do rímskych, islamských a križiackych dôb. Ďalší život templárstva sa točí okolo slobodomurárstva a konšpiračných fantázií alternatívnych historikov a románopiscov, ktoré možno len ťažko vzájomne odlíšiť. Kniha je určená neakademickému publiku, je to zrozumiteľná a zároveň seriózna vedecká rozprava o fascinujúcom námete.

Nová kniha Michaela Haaga približuje vzostup templárov a ich skazu na pozadí ideálu križiackeho života a ich plánov na osídlenie Svätej zeme. Územie, ktoré Európania nazývali Outremer („za morom“), zostávalo aj po štyroch storočiach moslimskej nadvlády osídlené prevažne kresťanmi, s ktorými Frankovia uzatvárali sobáše a vytvárali samostatnú civilizáciu. Je to príbeh, v ktorom je dopredu jasné, ako dopadne. Hrôza i fascinácia spočívajú v spôsobe, ako ku skaze prišlo, aj v tom, aká obrovská bola následná strata.

Stručný, ale informativní přehled prochází mnoha staletími: informuje, co o Šalomounově chrámu říká Bible, pak se vydává do římských, islámských a křižáckých dob. Další život templářství se točí okolo svobodného zednářství a konspiračních fantazií alternativních historiků a romanopisců, které lze jen těžko vzájemně odlišit. Kniha je určena neakademickému publiku, přesto je to srozumitelné a zároveň seriózně vědecké pojednání o fascinujícím námětu.