Zsolt Harsányi

A kötet 1932-ben jelent meg a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet gondozásában. Petőfi Sándor életét mutatja be születésétől haláláig. Regény, de az életmű feldolgozása az író rendelkezésére álló korhű dokumentumokon alapszik. Olvasmányos formában mutatja be Petőfi Sándort a lángoló lelkű ifjút, hazájáért meghalni kész költőt, a politikust, s katonát.

Egy asszony megbízást ad egy ifjú titkárnak régi eltűnt fia felkutatására. A fiatalember az anya és annak csinos lánya társaságában nekilát az izgalmas nyomozásnak. Miközben bizonyos nyomokat követve számos külföldi várost felkutatnak, sőt még Afrikába is eljutnak, a két fiatal között szerelem szövődik. De vajon sikerül-e megtalálni az eltűnt fiút?

Harsányi Zsolt Hunyadi Mátyás életútját dolgozza fel életrajzi regényében. Nem csupán az álruhában járó, keménykezű, de igazságos, trónra született uralkodót, a legendák Mátyás királyát írta meg, hanem a nemzeti király mítoszát ügyesen egyezteti, kapcsolja össze a történeti valósággal. Ez a Mátyás harcra és tudományra nevelődött: országa első bajvívója, s műveltsége, gyors észjárása tudósokat megszégyenítő. A fiatal lovag eszményképei apja - a hagyomány szerint Zsigmond király természetes fia - a törekvő Hunyadi János, és bátyja, a Cillei-Gara szövetség áldozatául esett László, az érett királyé azonban már Nagy Lajos és Zsigmond is, hiszen Mátyás is erős hadsereget, fejlett gazdaságot, virágzó tudományt és művészetet akar. Titkos álma, a német-római császárság űzi, hajtja egyre nyugat felé, miközben jól látja a török veszedelmet is. A mű nemcsak tanulságos (szerzője hatalmas forrásanyagra támaszkodott, s a regény Mátyás valamennyi emlékezetesebb tettéről beszámol), hanem mindezt fordulatosan, a történelmi regény színes, vonzó módszerével közvetíti az olvasónak. Harsányi Mátyás királya - amellett persze, hogy a magyarság egyik legnagyobb géniusza, s uralkodása a rendező értelem remeke - hús-vér ember, reneszánsz zsarnok, szerelmében megcsúfolt, meggyötört férfi, fiáért aggódó, büszke apa.

Közel hetven év után ismét kezünkbe vehetjük szüleink, nagyszüleink sokat emlegetett, legendás Munkácsy-regényét, Harsányi Zsolt Ecce homóját. Egy régi könyv új kiadása, ami azonban mégis az újdonság erejével hat. Képek, fotók teszik élményszerűbbé az egyébként is élvezetesen ... Folytatás ›› megírt regény olvasását. Egy regény, melyben szemtanúi lehetünk az Ásító inas, a Golgota vagy épp az Ecce homo megszületésének. Munkácsy Mihály regénye ez, amelyben megelevenedik a 19. század miliője a békéscsabai asztalosműhelytől a bécsi, düsseldorfi és párizsi festőműtermekig, a magyar pusztától a fényes francia palotákig. "Az Ecce homo, mint regény, nagyon jó érzékkel kiválasztott nyersanyagon alapul. Munkácsy élete, a szomorú árvaságtól a sanyarú inaséveken keresztül a huszonhat éves korára elért világhírig szinte kikövetelte a regényes feldolgozást. Ráadásul a művész élete kiválóan dokumentált életpálya: levelek, önéletrajzi visszaemlékezések, elemző tanulmányok, kortársainak memoárjai, a már a saját életében kultikussá emelkedett művészszemélyiséghez tapadó emlékek, anekdoták, tárgyi relikviák értékes alapanyagot nyújtottak egy életrajzi regényhez. Harsányi pedig nagyon alaposan, pontosan, hitelesen dolgozza föl ezeket a forrásokat, s igazából saját fantáziájából épp csak a kötőanyagot adja hozzá a történeti alapanyaghoz. Nem kreál kitalált személyeket, nem hajtja hősét izgalmas kalandok felé, ugyanakkor senki olyant nem hagy említés nélkül, akinek a legcsekélyebb lehetősége is adódhatott arra, hogy élete egy pontja a Munkácsy életével érintkezhessen. A regényben fölvonulnak a késő 19. század nagy alakjai, Manet-tól Makartig, Than Mórtól Benczúrig, Liszt Ferenctől Jókai Mórig, Andrássy Gyulától Ferenc Józsefig. A könyv tárgyilagos, képei, szituációi világosak. Nincsenek benne költői képek, túlfűtött érzelemmel telített leírások. Legnagyobb értékét a szinte filmszerűen "egyenes" vonalvezetése, a miliő - legyen szó a békéscsabai asztalosműhelyről vagy a párizsi Salon kiállításáról - érzékletes megrajzolása adja. Szenvedés és öröm, szerelem és barátság, kudarc és siker, szerencse és szerencsétlenség, tehetség és kitartás, munka és betegség, hit és remény regénye az Ecce homo. Minden okunk megvan rá, hogy hetven év után újra kézbe vegyük, s hogy jó érzéssel adjuk gyermekeink, unokáink kezébe is." (Részlet Bellák Gábor előszavából) "Családunk nagyrabecsülése Munkácsy művészete iránt nemcsak a nagyapámhoz, Harsányi Zsolthoz, a Munkácsyról szóló regény, az Ecce homo írójához vezethető vissza. A Munkácsyhoz fűződő kapcsolataink gyökerei nagyapám nagyapjához, Harsányi Pálhoz vezetnek. Harsányi Pál, mint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója, az 1860-as években egyik első és lelkes támogatója volt az ifjú Munkácsy Mihálynak. Nagy megtiszteltetésnek tartom és örömmel tölt el, hogy Munkácsy Mihály művészetét most az Ecce homo 21. századi kiadásával ünnepelhetjük." (Dr. Harsányi Zsolt) A Könyvjelző magazin 2014. májusi számában megjelent cikk: Kit rettenet űz A(z) Ecce homo (javított kiadás) (Könyv) szerzője Harsányi Zsolt.

Harsányi Zsolt regényének hőse Corvin János, Mátyás király fia, aki nem követte apját a trónon. Dicsőséges uralkodás helyett a tragikus hős szerepét osztotta rá a sors. A magyarság nagy vesztesége is egyben, hogy nem tudta megvédeni Mátyás örökségét, nem tudott igazi Hunyadi lenni. Vajon mi okból történt mindez? Talán nem volt méltó felmenőihez? Esetleg törvénytelen származásából fakadó hátrányosságai akadályozták? Talán túl korán vesztette el atyját, aki egyúttal legfőbb támogatója is volt? Vagy talán túl erős ellenfelei voltak a trónutódlási harcban? Ami biztos: Mátyás halálával - mely esemény a regény kiindulópontja -, házasságon kívül született fia, Corvin János mellett mindössze néhány nemesi pártfogó maradt, miközben olyan erős trónkövetelőkkel kellett szembenéznie, mint Habsburg Miksa, Jagelló Ulászló, valamint János Albert lengyel herceg. Mostohaanyja, Aragóniai Beatrix szintén a hatalom megszerzésére törekedett, és ebből a célból Ulászlónak házasságot is ajánlott. Az 1490-es csontmezei csatával vált véglegessé János számára a korona elvesztése, melyet végül Ulászló szerzett meg, aki később Mátyás özvegyét is kisemmizte a hatalomból. Corvin János nem csak történelmi hivatását nem tölthette be, mint ember sem lehetett nagyon boldog. Élete a csontmezei ütközetet követően sem szűkölködött küzdelmekben. Váltakozó sikerű harcait - köztük a fényes jajcai diadalt -, pereskedéseit, Frangepán Beatrixszel kötött házasságát, gyermekei születését, fiatalon bekövetkezett halálát mind-mind megörökíti a regény, mely egyúttal a "hanyatló magyar reneszánsz színes, tragikus története" is egyben.