Róbert Hermann

Ez a kötet nagyszabású kísérlet arra, hogy bemutassa a magyar 1848–1849 történetének legfontosabb eseményeit és törekvéseit; felvillantsa az elmúlt közel 175 év ezzel kapcsolatos politikai, közéleti, publicisztikai, történeti és irodalmi értelmezéseit. * * * A kötet összeállítása során szinte nem volt olyan rész, amelynél ne a rendelkezésre álló szövegek bőségével kellett volna szembesülnünk. A forradalom és szabadságharc kiadott iratanyaga több tízezer darabra rúg, s ezek tematikája is a belpolitikától a diplomáciatörténeten és a hadtörténeten át az egyház-, sajtó-, művelődés és társadalomtörténeti forrásokig terjed. A válogatásnál arra törekedtem, hogy minden, igazán fontosnak tekinthető irat bekerüljön, Kossuth 1848. márciusi felirati beszédétől az áprilisi törvényeken, a két osztrák alkotmányon és a Függetlenségi Nyilatkozaton át egészen a megtorlás dokumentumaiig. Kiemelten kezeltem a nemzetiségi programok szerepeltetését, a magyar népkép - viseleti országgyűlés által elfogadott törvények és fontosabb határozatok felvételét, a magyar diplomácia jellemző dokumentumainak bemutatását. Hermann Róbert

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.  „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője A sorozat kötetei:    1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970–1038 3. Válság és megerősödés 1038–1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301–1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 7. A Hunyadiak kora 1437–1490 8. Mohács felé 1490–1526 9. A három részre szakadt ország 1526–1606 10. Romlás és megújulá

A könyv a magyar államiság egyik legkritikusabb időszakát állítja a középpontba. A szerző, aki a téma talán legjobb ismerője, a legújabb kutatások alapján nyújt átfogó képet a forradalmi magyar kormány és az általa felállított új magyar haderő első nagy próbatételéről, a Josip Jellačić horvát bán, cs. kir. altábornagy csapatai ellen vívott dunántúli és alsó-ausztriai hadműveletekről. Bemutatja a konfliktus előzményeit, a magyar-horvát viszony alakulását 1848 márciusától szeptemberig, különös tekintettel az 1848. március 23-án horvát bánná kinevezett Jellačić szerepére, illetve a magyar kormány megbékélési törekvéseire és a birodalmi kormányzat Jellačićhoz fűzött reményeire. Foglalkozik a Batthyány-kormány hadseregszervező és honvédelmi intézkedéseivel, amelyek révén lehetővé vált a horvát támadás kivédése. Ezt követi az 1848. szeptember 11. és október 30. közötti mintegy másfél hónap hadműveleteinek bemutatása. Ezek során a frissen szervezett magyar honvédsereg először megállította Jellačić támadó hadseregét a Dunántúlon, majd az 1848. október 6-i bécsi forradalmat követően kiűzte azt az országból. A hadműveletek eredményeként október második hetének végére a Dunántúlon már nem állomásoztak ellenséges csapatok, mert vagy kiűzték őket, mint Jellačić támadó seregét, vagy elfogták őket, mint a székesfehérvári horvát helyőrséget vagy a Szlavóniából betört Roth-hadosztályt. Külön fejezet szól Jellačić üldözéséről és arról, hogy a bánt üldöző magyar hadsereg miért torpant meg a Lajtánál, és miért nem sietett a forradalmi Bécs felmentésére. Az utolsó fejezet az október végén Bécs megsegítésére indított támadást, illetve az azt lezáró schwechati csatát mutatja be. Összességében a magyar hadsereg ezekben a hadműveletekben szerezte meg azt a tapasztalatot, amelynek révén az 1848-1849. téli hadjáratban képes volt kivédeni a cs. kir. hadsereg Magyarország elleni összpontosított támadását. A könyvben gazdag szövegközi képanyag, valamint térképek és színes képmelléklet segítenek abban, hogy átfogó képet kaphassunk ennek a Magyarország történelmében oly nagy szerepet játszott eseménysornak a menetéről és szereplőiről.

A kötet az 1849. évi magyar függetlenségi háború nyolc fontos összecsapását és várostromát mutatja be. Elsőként a délvidéki szerb ellenállás jelképének számító szenttamási sánctábor négy ostromának történetéről olvashatunk. Ezt követi a magyar hadtörténelem egyik legsikeresebb hadjárata, az 1849. április eleji gödöllői hadművelet, majd a tavaszi hadjárat lezárást jelentő budai ostrom bemutatása. Részletesen olvashatunk a szabadságharc egyik leghosszabb, végül magyar sikerrel záruló ostromműveletéről, Arad bevételéről. A nyári hadjárat sorsdöntő összecsapásai közül Görgei és az orosz fősereg 1849. július 15-17. közötti háromnapos váci csatáját, majd a Petőfi halála miatt híressé vált július 31-i segesvári ütközetet mutatja be a kötet. A szabadságharc utolsó magyar sikere az augusztus 3-i komáromi kitörés volt; ennek bemutatása után a szabadságharcot katonai értelemben eldöntő augusztus 9-i temesvári csata történetével ismerkedhet meg az olvasó. A kötetet több, első ízben publikált kép teszi még értékesebbé.

A nagy csaták sorozat tizenötödik kötete a magyar honvédsereg első komoly győzelmétől, a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevételétől, az 1849-es nagyszebeni ütközetig öleli fel a szabadságharc hadműveleteit. A könyvben olvashatunk a sikeres pákozdi és schwechati csata hadmozdulatairól, a főváros feladása utáni feltámadásról a szolnoki és ceglédi ütközetben, Guyon Richárdról, a magyarnak ángol oroszlánjáról. A kötetben megelevenednek Répásy Mihály ezredes, Perczel Mór tábornok, Henryk Dembiński altábornagy, Görgei Artúr tábornok és Bem apó haditettei.