Homérosz

A két klasszikus eposz közül a szakemberek mindig az Iliászt, az olvasók mindig az Odüsszeiát tartották többre. Kétségtelen, hogy az Odüsszeia közelebb áll a mai ízlésünkhöz: érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. (cgi.axelero.hu/ilegeza)

A tíz esztendeig tartó Trójai háború utolsó előtti évének 52 napját fogja át a hexameterekből álló 24 énekre tagolt Íliász. A Trójai mondakör egyetlen epizódját ragadja ki, Akhilleusz haragját, a görög sereg fővezérével, Agamemnón mükénéi királlyal való viszályát, amely a görögök és trójaiak támogatásában megoszló istenek viszályában is átmeneti fordulópontot jelent (Trója bukása már eldőlt), s késlelteti a görögök győzelmét, hiszen a félig isteni származású Akhilleusz visszavonul a harctól. A cselekmény további fő csomópontja Patroklosz, a legkedvesebb barát megölése; a fájdalom Akhilleuszt újra harcra tüzeli és csatasorba állva megöli Hektórt, a trójai király fiát, az ellenség legnagyobb hősét, bár ismeri a jóslatot, hogy ezt követően nemsokára őt is eléri a végzet. Az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse Akhilleusz, aki képes a megtisztulásra, az ellenség iránti emberséges magatartásra, mégsincs több lehetősége, mint relatíve önállóan vállalni a hősi halált, pozitív tettig már nem juthat el. Viszonylag önállóan cselekszenek az eposz hősei, sorsukat alapvetően mégis az isteni hatalom akarata szabja meg. Sötét kicsengésű az Íliász mondanivalója, s csak helyenként csillan fel egy teljesebb emberségű élet reménye. Homérosz formaművészetének rendkívüli újítása a hangulati ellenpontozás, ezt következetesen alkalmazza az egész eposzon keresztül. A jegyzeteket Devecseri Gábor írta.

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Hagyományosan az Odüsszeiá-t is Homérosz művének tekintjük, bár némely kutatók szerint több mint száz évvel később keletkezett, mint az Íliász. Odüsszeusz bolyongását beszéli el, tíz évig tartó útját haza, Ithakába, ahol hűségesen várja őt hitvese, Pénelopé, kapzsi kérők hadától körülvéve. Bolyongásai közben csodás kalandokat él át, szerelmekkel, varázslókkal, szörnyekkel találkozik, sőt még az alvilágba is leereszkedik, s ott viszontlátja halott bajtársait. "Az Íliász a jelenvalóság költeménye" - mondja Szerb Antal. "Az Odüsszeia a távolság eposza, az utazásé. Az első romantikus mű, azt lehetne mondani, mert benne jelenik meg először a nosztalgia. Egyik angol fordítója pedig úgy jellemzi, hogy ez az első regény, és noha a regények hosszú sora követi, egyáltalán nem bizonyos, hogy nem a legjobb-e. De nemcsak azért nem avul el soha - figyelmeztet Devecseri Gábor -, ami a világirodalom nagy regényeivel közös sajátsága, hanem azért is, ami a regénytől megkülönbözteti. Az eposz -az a varázsszőnyeg, mely, akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni tud -, mert vers volta röpíti: a szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a hátán." A jegyzeteket Devecseri Gábor írta.

Odüsszeusz bolyongását beszéli el, tíz évig tartó útját haza, Ithakába, ahol hűségesen várja őt hitvese, Pénelopé, kapzsi kérők hadától körülvéve. Bolyongásai közben csodás kalandokat él át, szerelmekkel, varázslókkal, szörnyekkel találkozik, sőt még az alvilágba is leereszkedik, s ott viszontlátja halott bajtársait. "Az Íliász a jelenvalóság költeménye" - mondja Szerb Antal. "Az Odüsszeia a távolság eposza, az utazásé. Az első romantikus mű, azt lehetne mondani, mert benne jelenik meg először a nosztalgia. Egyik angol fordítója pedig úgy jellemzi, hogy ez az első regény, és noha a regények hosszú sora követi, egyáltalán nem bizonyos, hogy nem a legjobb-e. De nemcsak azért nem avul el soha - figyelmeztet Devecseri Gábor -, ami a világirodalom nagy regényeivel közös sajátsága, hanem azért is, ami a regénytől megkülönbözteti. Az eposz -az a varázsszőnyeg, mely, akármilyen roppant nagy is a kerülete, repülni tud -, mert vers volta röpíti: a szereplői egész nagy hadát könnyen hordja a hátán."