Zsigmond Kemény
autor
Gyulai Pál
A ?Gyulai Pál, Kemény Zsigmond első befejezett regénye, ez az „egészen izzó növény” – Péterfy Jenő jellemezte így – a XIX. század prózájában szinte társtalanul modern mű. Főhőse, Báthory Zsigmond kegyence, akit a „túlságba hajtott erény”, az elgondolásaihoz és a hűségesküjéhez való következetes, de korántsem aggálytalan ragaszkodás egyre menthetetlenebbül visz a tragédiába, modern dilemmák között vergődik, akkor is, amikor az ősi fészek idillje s az alkotás vonzó magánya helyett a kegyencek gyötrő magányát választja, akkor is, amikor lelkiismeretessége és hajlamai ellenére egy magasabb cél szolgálatában igazságtalanul a kegyetlenség hatalmi eszközeihez folyamodik. Ez a töprengő és boldogtalan kegyenc többszörösen érzi a tragikus megkötöttséget – életútját és magatartását nemcsak a helyzeti kényszer s nemcsak az a hűségeskü határozza meg, melyet még Báthory Istvánnak tett: helytállásra kényszeríti a nemzetféltés, a létében veszélyeztetett országért való aggódás is. S Gyulai Pál, a főhős nem találja meg a boldogulás lehetőségét a szerelemben sem: éppen az általa bebörtönöztetett Senno felesége, Eleonóra ébreszti fel benne a szerelmi szenvedélyt, az az Eleonóra, aki engesztelhetetlenül gyűlöli őt.
Na stiahnutie
1,07 €
Özvegy és leánya
Özvegy és leánya, Zord idő, A rajongók – káprázatos regények az 1850-es évekből, amelyeket, mintegy Jókai Mór árnyékában, ritkán olvasunk, nem is tudván, mit veszítünk velük. Kemény Zsigmond, a magyar szellemi, politikai, irodalmi élet kiemelkedő alakja pedig olyan világról mesél nekünk, amelyet általa mindenkinél mélyebben ismerhetünk meg: Erdélyről. Az ő könyveiben Erdély – írja jogos feddéssel ránk tekintve Illés Endre – „nem várrom, múzeumi szögről leakasztott fegyver, néhány történelmi név. Az ő Erdélye indulatok áradása, hőfok, kiegyenlíthetetlen ellentét, harc, foszló ábránd, szakadék, bukás, félelmetes élet”.
Na stiahnutie
1,94 €
Szerelem és hiúság
Sarolta udvarlói között most is akadt, mint a múlt farsangokon egy-kettõ, ki a szerelem édes õrjöngésével nézett éjsötét szemei közé, de õ az idén már nem merte hinni, hogy sikerrel kísérthesse meg, mit hajdan Shaftesbury kisasszony, kinek lovagja hûségjelül félszemét tíz évig tartotta behunyva.(részlet)
Na stiahnutie
1,07 €
Özvegy és leánya
A regény központi hõse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerzõ szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyûlölettõl fûtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hõseit idézi. Az eszközeiben nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerûnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el. A regény bõvelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzõkészséggel párosulnak. A szerzõ kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erõssége ebben a mûvében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen mûvészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.
Na stiahnutie
1,07 €
Özvegy és leánya
Kemény Zsigmond, magyargyerőmonostori báró (Alvinc, 1814. június 12. Pusztakamarás, 1875. december 22.), író, publicista, politikus.
Vypredané
8,06 €
8,48 €
Özvegy és leánya
A regény központi hőse özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus párosul a birtokszerző szenvedéllyel. Szívtelensége, kegyetlensége, pusztító indulata valóságos szörnyeteggé növeszti. Gyűlölettől fűtött alakja a legnagyobb tragédiák végzetes hőseit idézi. Az eszközeiben ... Folytatás ›› nem válogatós Tarnóczyné ádáz harcot kezd a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát is, aki Mikes János iránt gyulladt szerelemre. A démonivá lett özvegy embertelen szándékai végül önmaga ellen fordulnak. Meggyötört áldozatokon áttipró útja saját pusztulásához, s leánya öngyilkosságához vezet. Az ifjú szerelmesek alakja némileg elnagyoltabb és halványabb Tarnóczyné alakjához képest. A Kemény által végzetszerűnek érzett sors áldozatai mindketten. Mikes János tragikus vétsége, hogy öccse számára elrabolja Tarnóczy Sárát, akiben felismeri rég nem látott szerelmét, mégis lemond róla. Sára tragédiája, hogy úgy hiszi: Mikes János számára rabolják el.
A regény bővelkedik a romantikus történetek váratlan fordulataiban: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság, rendkívüli halál szerepel benne. A romantikus hagyományok azonban realista elemzőkészséggel párosulnak. A szerző kivételes lélekábrázoló készsége, a lelki motiválások erőssége ebben a művében is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia végkicsengésében komorrá teszi ugyan, de kétségtelen művészi értékei a mai olvasót is fogva tartják.
A(z) Özvegy és leánya (Könyv) szerzője Kemény Zsigmond.
Vypredané
0,29 €
0,30 €
Zord idő
"Nekünk Mohács kell" - írta Ady Endre, keserű gúnnyal utalva arra, hogy csak a végzetes pillanatokban vagyunk képesek szembenézni magunkkal. Tévedéseinkkel, illúzióinkkal, vétkeinkkel. A magyarságnak sok "Mohács utáni" korszaka volt - az egyiket, az 1850-es évek vészkorszakát megélő Kemény Zsigmond döbbenetes izzású történelmi regényekben vizsgálta sorsunkat. A legutolsóban, az 1862-es Zord időben a valóságos Mohácsot követő évtizedekbe vezeti olvasóját. A regényben Kemény visszatért Martinuzzi György korához, s az eseményeket Buda eleste köré sűrítve állítja szembe egymással. Komjáthi Elemér poétikus és Barnabás diák egyidősek és árvák. Mindkettejüket ugyanaz az idős testvérpár, Deák István és Dániel fogadta örökbe valaha, és mindketten az egyik öreg úr lányát, Dorát szeretik, aki Elemért választja. Barnabás viselkedésébe, paranoiájába belejátszik a tudat, hogy valaha vagyonos apját árulás miatt ölték meg, és anyja beleőrült az elvesztésébe. A két fiatalember Budára indul katonának, hogy harcoljanak a török ellen, de Barnabás váratlan fordulattal beáll török szpáhinak, csak hogy megölhesse vetélytársát...
