István Komjáthy

Hősök, árulók, pökhendi földesurak, vágyakozó szerelmesek és nagy bajuszú pandúrok - ők a szereplői ennek a könyvnek, amely a 19. századi betyárvilágról szól. Akad benne vidám és tragikus történet, vaskos tréfa és szomorú románc. Hogyan csapta be Sobri Jóska a rettegett csendbiztost? Miért festette hófehérre Savanyú Jóska a csaplár tehenét? És vajon mit rejtegetett Juhász Andris az elásott fazékban? A marcona zsiványok és a lóvá tett pandúrok mellett megismerünk két kedves, ügyefogyott csirkefogót is, a hírnévről álmodozó Csirkót és Buckót. A kötet Komjáthy Istvánnak, a "Mondák könyve" szerzőjének eddig fel nem dolgozott gyűjtésén alapul. A korszakot megidéző, színes rajzokat Szántói Krisztián készítette.

A magyar mondavilág sokszínűségét mutatja be Komjáthy István válogatása, amely ezer év magyar történelmének különleges pillanatait tárja elénk. A Dunáról, a Balatonról szóló regék nem csupán mítoszteremtő erejük miatt fontosak, hanem azért is, mert idővel számos néphit és népszokás kapcsolódott hozzájuk. A honfoglalás és az államalapítás korszakát, jelentős alakjait bemutató regék mellett olvashatunk Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond király idejéből származó mondákat is. Külön fejezetbe kerültek a Mátyás királyról szóló történetek, valamint az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító, rövid elbeszélések, többek között Petőfi Sándorról és Bem apóról.

Komjáthy István, a Mondák könyve ismert szerzője ezúttal a magyar reneszánsz korszakába kalauzolja olvasóit. A jelen kötet több évtizedes kutató- és gyűjtőmunka eredménye, mely teljesnek mondható, hiszen a magyar kultúra közkincsévé vált számos Mátyás-történet mellett tartalmazza a kevéssé ismert, illetve az eleddig fel nem dolgozott adomákat és anekdotákat is. A másfél száz történetből kirakott mozaik hiteles és hű képet ad Mátyás királyról, arról a történelmi személyről, akinek élete, tettei a legtöbb mondát vonzották magukhoz.

Komjáthy István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, „naiv eposzunkat”, amelyet már Arany János is elveszett értékeink között említ. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától az őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalás koráig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai. A kötet megújult külsővel jelenik meg a magyar millennium évében.