János Lackfi

A "magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

Eper bácsi, a meg nem értett művész. Dinnye bácsi, az örök házmester. Körte úr, az elfoglalt üzletember. Torma kisasszony, a migrénes fiatalasszony. Pitypang bácsi, a nagydarab melós. Cukkini néni és Padlizsán néni, vénkisasszonyok. Mák, egyetemista. Ribizli, magányos kislány. Szeder, a vagány városi szamuráj. Hogy kik ők? A Belvárosi gyümölcsök. Egy átlagos pesti bérház lakói. Mi vagyunk, gyerekek és felnőttek, kamaszok és öregek, vidámak és szomorúak ­ ahogy Lackfi János és Molnár Jacqueline látja.

Létezik-e olyan ország, ahol kolbászból van a kolbász? Ami konfekcióméret, mégsem töri a bütykömet? Amit bárki megengedhet magának? Ami még a csapból is folyik? Ami fel van virágozva, de nem rézágyú, nem is vízágyú? Ami ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni? Ahol mindaz, amit mondok, nem használható fel ellenem? Ahol nem csak az ügyvédem jelenlétében nyilatkozhatok? Ami nem kínai, csak Kínában gyártják? Ahol egyet fizetek, kettőt kapok? Ahol ha egyet fizetek, nem olyat kapok, hogy a fal adja a másikat? Ami nem okoz komoly fejfájást, legfeljebb komoly fejtörést? Ahol nem várható keletről komoly frontátvonulás? Ahol az árak a földön járnak, a bérek meg az égben? Ahol hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre? Ahol szeretném a homokórát megállítani? Ahol úgy élek, hogy majdnem belehalok? Ahol mindenütt jó, de legjobb? Ahol otthon vagyok minden otthonban? Ahol dúl a létharc, ahol hemzsegnek a fénylátók, ahol szakítás után kettéhasítják a bútorokat, ahol Luxemburgot hazánkhoz csatolják, ahol Erőspista, Kiskapu, Árvalányhaj, Ihajcsuhaj, Délibáb és Ügyesbeton vígan és búsan élik életüket? Ezek a csavaros történetek ismét a magyarok földjére visznek minket.

A tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét. Akác már nagyon vágyik barátokra, ezért saját dalt is költ örömében, amikor beköltözik valaki a szomszéd házba. Először azt hiszi, egy zöld lavórt talált, de amikor megkopogtatja, kiderül, hogy ez nem más, mint Kőris, a teknős, akivel remekül lehet lassított focit játszani. És hogy ki lesz irtó magas barátjuk, aki le tudja szedni a labdát a házak tetejéről? Ki lehet az? Rajzold le!

A tizennégy részes mesekönyvsorozat helyszíne a Dombontúli Lakópark, ahol mindig történik valami. Csigalassú Biztibácsi vigyáz az épülő házakra, amelyekbe mindig új állatcsalád költözik, elsőként a kiselefánt, Akác, majd sorban a többiek, a teknős, a zsiráf, az egér, a majom, és többi társuk. Együtt játszanak tűzoltósat, vonatosat, együtt csónakáznak a patakban, és persze együtt is csobbannak bele a vízbe, együtt keresik a titkos átjárót, és a közös játékok során mindannyian jó barátok lesznek. Az utolsó kötetben pedig az is kiderül, hová vezet a titkos átjáró... A kötetek mindegyikéhez ajándék plüssállat jár, így a gyerekek is részesei lehetnek a kalandoknak, és eljátszhatják a mesét, akik pedig előfizetnek, egy sportzsákot kapnak, amelyben elfér az egész állatsereglet

A "magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mit keres Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Ezek az irodalmi gyökereinkből táplálkozó karcolatok egyben stílusparódiák is, mert néha mintha Karinthy, máskor például Örkény hangját vélnénk felfedezni a szerző sorai illetve hangja mögött. Tartalom: Első korong 1. Őszinte megbánás 2. Közügyek 3. Álarcosbál Bosztonyban 4. Trisztán hascsikarása 5. Makbetová asszony és az ő hullácskái 6. Egy trubadúr fénykora és enyészése 7. Lakótelepi Rigoletto 8. Nabukkó királ eszemenése Verdi uram szerént 9. Közérdekű közlemény, avagy a BKV-hajú lány 10. Izzó 11. Tenyérnyi világ 12. Láthatatlan

Zdeněk Miler népszerű rajzaihoz most a magyar gyerekek egyik kedvenc költője, Lackfi János írt vicces verseket. Az erdő lakói vidáman töltik a napjaikat, és amilyen aprók, éppen olyan nagy kalandokba keverednek. Ha valamelyikük bajba kerül, a talpraesett kisvakond máris ott terem! Amikor pedig neki van szüksége segítségre, ő is számíthat a többiekre: a nyuszira, a csigára, a békára, a bagolyra és persze a bátor kisegérre!

Lackfi János "újragombolta" Móra Ferenc kisködmönét: a tőle megszokott humoros stílusban, a mai nyelvre átültetve meséli újra az ismert történetet - ily módon megkönnyíti az alsós gyerekek számára a regény befogadását. A kötethez CD is tartozik, melyen Lackfi János dalszövegeit hallhatjuk az Apnoé zenekar előadásában.

Az első pici tejfog, az első önálló lépések, az első szülinapi gyertya elfújása... Ezekre a nagy pillanatokra minden szülő emlékszik. Az Életem első könyvét lapozgatva pedig beszélgethetünk róla, hogy milyen volt, amikor ő is kiprüszkölte az almapépet, és amikor tetőtől talpig csokitortás lett. És titokban mosolyogva gondolhatunk vissza, hogy azért egy kis szülői segítség is kellett annak a gyertyának az elfújásához... De milyen jó is - ezekre gondolni, amikor már minden vicces, bosszantó és legfőképp: meghatározó pillanaton túlvagyunk! Vagy amikor még mindezek előttünk állunk. Nagy kaland lesz! Lackfi János hatgyermekes édesapaként és Agócs Írisz kis-gyermekes anyukaként most ezt meséli el nekünk nagy-nagy rutinnal és elképesztő humorral.

Lackfi János: Élni hogy kell? Kisjuli a hatodik gyerek a családban közben persze az első gyerek a Földön. Hiszen vele újrakezdődik minden: a lépcsőn leesés veszélye, a pitypang­fújás ámulása, a csilipaprika ­csípőssége, a koszolás, a pancsolás, a pizsama­babusgatás és más hasonló észveszejtő kalandok. Ébresztők, altatók, ringatók, rosszal­kodó, játszogató, okoskodó, ­ugrándozó versek, mondókák egy hatgyerekes apuka tollából. A fő­szerepben a vadiúj földlakó: Kisjuli. Lackfi János

Valentín, čiže Tino chodí do triedy výnimočne talentovaných detí, z ktorých každé má nadanie na čosi iné: niekto na hudbu, iný na tanec, filozofiu, či biológiu dážďoviek. Jasné, že ostatné triedy v škole najmúdrejšie decká z Áčky neznášajú a robia im zle. Našťastie majú v triede Artúra, nadaného športovca, na ktorého si nik netrúfne. Jedného dňa nájde Tino vo svojej lavici lístok so slovami: „Podľa mňa je Tino na zožratie, som doňho až po uši... Love!“. Keďže hlavný hrdina je každú chvíľu zamilovaný do nejakej spolužiačky a žiadna oň doposiaľ neprejavila záujem, okamžite rozbehne pátranie po svojej tajomnej ctiteľke. Žeby mal šancu naozaj zažiť milostné pletky, a nielen o nich snívať?Mládežnícky román o citlivom období dospievania plný až groteskného humoru z pera popredného maďarského spisovateľa Jánosa Lackfiho skvele dopĺňajú ilustrácie Istvána P. Szathmáryho.

Lackfi János könyvében minden mindenné átváltozik. Tudtátok, hogy a családi autó voltaképpen királyi udvar? Hát persze: a sebességváltó a hopmester, és póniszerű lóerők futkorásznak a hátsó ülésen... A tarka páncélos futrinkák pedig máris ajtónállók egy palotában. Bándi Bandi addig úszik szárazon, míg egy úszómedencébe nem ér. Plaká Tóni, aki világragasztó, tapétával egésszé ragasztja egy félárva kisfiú életét. A dupla kávé meg az újság vérre menő (kávéra menő) párbajt vív a presszóasztalon. A villogó kések hatalmas bulit rendeznek a fiókban. A vénséges vén Ücsörgő Banya finnyás királykisasszonnyá válik, válogathat a szebbnél szebb selyem-, bársony- és brokátruhák között. A megszokott világunkból, ha akarjuk, a legelképesztőbb mesebuborékok virulnak ki egy pillanat alatt. Csukd be a szemed, és mondd velünk: hipp-hopp, az legyek, aki akarok!

Versírást nem lehet tanulni, nem? Költőnek születni kell! Megszületik: kisfiú, kislány vagy költő? Akkor külön tesszük a babát. Naná, vízszerelőnek meg focistának is születni kell. Minden olyan munkához, amit szívvel-lélekkel végzünk. A költészet műveléséhez nem elég a hatalmas szív és máj, mint a nótázáshoz. Meg az ihlet sem, amitől habzik a szánk, és rángatózni kezdünk. Nem árt némi erőnlét, gyakorlás, csak épp az irodalmi izomzat nem látszik a strandon. Annál inkább megfigyelhető a javuló szövegminőségen. Lackfi János egyetemen, fesztiválon, versműhelyekben, internetes fórumokon több mint húsz éve tanít írástechnikai trükköket fiatalok és felnőttek sokaságának. Ezeket a tapasztalatait összegzi most gyakorlatias könyvében, hogy minél többen nekilássanak az irodalmi fekvőtámaszozásnak, és kigyúrhassák magukat. A kötetet használva bárki megtanulhat kicsit jobban írni, mint ahogy eddig tette. Több tucat feladat vár az aktív olvasóra ebben a pörgős, életszagú kézikönyvben. Ugyanis a költészet az életről szól, meg persze halálról, szerelemről, családról, nyelvről, Istenről, örömökről, fájdalmakról. És közben nem olyan nagy kunszt egy kis rímelést vagy anapesztust tanulni. Meg a szabad vers szabályait. Kézműves költészetet. Mert hogy ez jó mulatság, jó buli, jó játék. Akkor is, ha olykor véresen komoly játék.

Teremteni elképesztő izgalmas. Mekkora érzés gyurmából élethű macit gyúrni, nem? Vagy malacot... Vagy kiskutyát... Vagy madarat... Vagy elefántot... Képzeljétek el, az Egyisten mennyit mulathatott, miközben hullócsillagot, pörölycápát, pandahangyát, tapírt, örvösmedvét, csikóhalat teremtett! Ráadásul élő anyagból izgő-mozgó lényeket! Meg embert is, akinek a fejéből kipattant az egész mostani világ. Joseph Haydn zeneszerző csodás muzsikával próbálta elképzelni a világteremtés hatalmas munkáját és örömét, az ő oratóriumát megtaláljátok az interneten.

Mintha egy sokféle szólamot éneklő kórust hallgatnánk, olyan olvasni ezt a kötetet. Lackfi János versei egy család mindennapjairól mesélnek, ám csöppet sem mindennapi módon: viccesen, bölcsen, bátran és nagyon őszintén. A gyerekek csodás találmányokról álmodoznak, cserebogarat gyűjtenek és szirmokat, hol szerelmesek, hol beléjük szerelmes valaki, éppen legyőzik a hisztit, ámulnak a tengerparton, lelkesen legyekre vadásznak, vagy éppen arra vágynak, hogy legyen egy saját szupermenjük. Ebbe a szeretni való kavalkádba szól bele időnként mélyebb hangján az apa, aki rácsodálkozik saját családjára és életére, a világra, Istenre – és a gyerekre, aki benne lakik.

Na de melyik Mikulás igaz meséje? Hiszen annyi van belőle! Kicsi, nagy, közepes, lila és piros és ezüst és arany. Hívják Télapónak, Hóapónak, Mikulásnak. Lackfi János szívmelengető meséje arról szól, hogyan lett Szent Miklós minden adakozó, minden ajándékhozó ember példaképe.