Dan Lungu

Az Akácos utcában előrehozott nyugdíjba kényszerült vagy munkanélküli "urak" laknak, gyakori "elfoglaltságuk" a Gyűrött Traktor látogatása. Torzult emlékekből, nosztalgiákból, képzelgésekből, különc tervekből és elszállt álmokból képződő világ ez, közösségi menedékhely, "a férfiak mennyországa", ahogyan a fiatalabbak nevezik. A végeérhetetlen purpárlék során nem csupán kocsma-filozófiai kérdésként vetődik fel, hogy: "Van-e a tyúkoknak mennyországuk?" Mert Relu Covalciuc kertjét elözönlik a földigiliszták, és sűrű szőnyeget képezve napokig ott maradnak. Mindenki csodát gyanít. Covalciuc tyúkjai szinte ember módjára kezdenek viselkedni, gazdájuk pedig azon tűnődik, hogy igazából jobb tyúknak lenni, mint embernek. És elképesztő kanyarokat vesz a történet, a "kert-közeli és kocsmaszintű" stílus találó fordulatokban sziporkázik. A fordítással Szonda Szabolcs leleményesen követi mindezt: székelyföldi kocsmákban, erdélyi Akácos utcákban élő, ihletett magyar nyelven alkotja újra a művet.

Az általános iskolás kislány a nagyszüleivel él egy romániai kisvárosban, miközben óvónő anyja Rómában cselédként dolgozik, hogy ezzel segítsen a család anyagi helyzetén. Az anya négy éven keresztül nem látja gyermekét, a kislány pedig elhagyatottságában kitalál egy magányos játékot: sivár, lakótelepi toronyház tetején Istent játszik. Elképzeli, hogy varázslattal befolyásolni tudja a profán dolgokat, megváltoztathatja a sorsszerűen bekövetkező eseményeket. A vágyak és a brutális valóság feszültség végigkíséri a történetet a regény romániai és olaszországi helyszínein. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek érdekei valamint a keleti és nyugati életformák közötti különbségekkel nap mint nap szembesülő édesanya, a hasonló sorsú, megalázott,és számkivetett honfitársak között talál menedéket és barátnőt Róma távoli külvárosában, így saját tapasztalatai a menekült sorstársak színesen kalandos, érdekfeszítő élettörténeteivel is kiegészülnek. A várva várt, de mindig késleltetett hazatérés, a többször megálmodott karácsony a kislány meg az édesanyja számára is tartogat meglepetést.

Az általános iskolás kislány a nagyszüleivel él egy romániai kisvárosban, miközben óvónő anyja Rómában cselédként dolgozik, hogy ezzel segítsen a család anyagi helyzetén. Az anya négy éven keresztül nem látja gyermekét, a kislány pedig elhagyatottságában kitalál egy magányos játékot: sivár, lakótelepi toronyház tetején Istent játszik. Elképzeli, hogy varázslattal befolyásolni tudja a profán dolgokat, megváltoztathatja a sorsszerűen bekövetkező eseményeket. A vágyak és a brutális valóság feszültség végigkíséri a történetet a regény romániai és olaszországi helyszínein. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek érdekei valamint a keleti és nyugati életformák közötti különbségekkel nap mint nap szembesülő édesanya, a hasonló sorsú, megalázott,és számkivetett honfitársak között talál menedéket és barátnőt Róma távoli külvárosában, így saját tapasztalatai a menekült sorstársak színesen kalandos, érdekfeszítő élettörténeteivel is kiegészülnek. A várva várt, de mindig késleltetett hazatérés, a többször megálmodott karácsony a kislány meg az édesanyja számára is tartogat meglepetést.