Magyar András

Az orvostörténész szerző a legkülönösebb gyógymódokat tárja az olvasó elé, illetve azokat a cselekedetek, amelyek "a gyógyítás históriájának elhagyatott határterületein rejtőznek". A szórakoztató olvasmány illusztrálásra álljon itt két jótanács, amely a hosszú élet titkát fedi fel előttünk. Cserei Mihály krónikaíró így inti hazánk lakosságát: "Ha magyar vagy s sokáig élni akarsz, okos ne légy, vitéz ne légy, s pénzed se legyen sok."

Egy 18. századi értekezés a mondabeli és történeti asszonyokról, akik az orvoslásbankiemelkedő szerepet játszottak - első magyar fordítás. "Az sem tagadható, hogy olyan orvosnők is akadnak, akik nem megvetendő hírnévre tettek szert. Az a szándékom ezúttal, hogy egyenként méltatom majd őket, és óvom meg nevüket a feledéstől."

A szüntelenül emelkedő gyógyszerárak egyre több ember számára teszik lehetetlenné az orvosságok megvételét. Ilyen helyzetben ki foglalkozik a náthájával? Pedig milyen kellemetlen tud lenni! Ráadásul majd mindenki megkapja; a hűvös idő beálltával köhög, tüsszög, és az orrát fújja az egész ország. Ezt a receptkönyvet a nátha ellen ajánljuk, benne 101 régi, több évszázados tapasztalatokat összegző, természetes gyógymóddal. Híres orvostudorok legjobb receptjeit válogattuk össze görög, latin, angol és német nyelvű szövegekből olyanokat, amelyek ma is elkészíthetők házilag. Akinek nem áll módjában orvoshoz fordulni, próbálja ki bármelyiket!

Az utóbbi évek pályakezdő költői között egyre többen akadnak olyanok, akik a klasszikus versformák újjáélesztésével, költői rehabilitálásával keltenek megérdemelt figyelmet. Magyar László András közéjük tartozik, sőt talán legkönnyedebb, legelegánsabb művelője ennek az irányzatnak. Az antikvitás kultúráján edzett eredeti szemléletmódja, tudatossága, kiművelt és tiszta versbeszéde szerencsésen ötvöződik az ironikus, olykor groteszk ábrázolásra való hajlamával, a modern nagyvárosi élet többnyire hétköznapias élménykörével vagy éppen az erotikus idillköltészet újszerűen ódon változatával. Higgadt és szemlélődő alkatából következően költészetének centrumában a nem avuló emberi és művészi értékek védelme és tudatosítása áll. Ez végül is nincs ellentétben azzal, hogy jól meggondolt ambivalenciákban és dilemmákban fedezze fel az egyéni s költői hivatás, az ajándékul kapott létezés értelmét.

Aki meg akarja tudni, mi a kapcsolat a gólem és a számítógépek, Frankenstein és a mandragóra-emberke, az incubus-ördög és az eugenika, a génsebészet és az alkímia között, ebben a könyvben választ talál majd kérdéseire. Aki arra kíváncsi, miképpen próbált az ember magához hasonló lényt teremteni s miképpen vágyott részesülni az emberteremtés kétes gyönyörében, hogyan kutatta saját eredetét az alkímia, mágia, kabbala, a fizika, kémia és biológia segítségével, ezt a könyvet olvasva, ha ki nem is elégítheti, legalább csillapíthatja kíváncsiságát. Aki pedig pusztán szórakozni szeretne letűnt korok, hajdanvolt emberek és ősi gondolatok történetét hallgatva kíván megpihenni munka után, az sem teszi le csalódottan ezt a könyvet, hiszen nincs szebb, nincs érdekesebb, mint az emberi vágyak története – olyan történet ez, amelyben alig választható szét álom és valóság.

"Micsoda a kísértet? Hol található? Hogyan tartható távol s idézhető meg? Mire használható? "Egyebek közt ezekre a kérdésekre ad rövid, mulattató választ ez a kis könyv, mely egy nemlétező világba, a kísértetek birodalmába kalauzol minket.S ugyan mit keresünk mi, mai emberek, a kísértetvilágban? Talán saját vágyainkat és félelmeinket, múltunkat és hagyományainkat. Mesék, hiedelmek, szokások, mítoszok, versek és különös gondolatok között bolyongunk majd, vámpírokkal, démonokkal, fehér asszonyokkal és lánccsörgető csontvázakkal ismerkedünk, nevetve azon, amit meghaladtunk, és mosolyogva azon, amit máig őrzünk. Hiszen a kísértetek világa az emberek világa: melyik gyökerezik a másikban, ki tudja?Szálljunk hát alá! Kezdjük meg utunkat!

Az állatoknak nincs történelmük: a zoológia őse, az úgynevezett "historia animalium" - a historia szó eredeti jelentéséhez híven - mindig is fajuk vagy egyedi testük puszta leírására szorítkozott. A változások olyasféle hálója, amilyen az emberiség sorsát jellemzi, az állati létet nem veszi körül: az állat számára a változás csupán teste és környezete változását, esetleg faja evolúcióját jelenti, szemlélete módosulását, vagy múltja, emlékezete gazdagodását sosem. Az ember azonban kétségkívül történeti, vagyis időben élő lény: az emberit talán éppen ez különbözteti meg az állati léttől. Ha tehát zoohistóriáról beszélünk, nyilván csupán az ember és állat kapcsolatának történetét érthetjük alatta. Állatokhoz való viszonyunk, állatszemléletünk múltja azonban szorosan kapcsolódik saját történetünkhöz, így lényünk lényegéhez is, amelyet segítségével bizonyára könnyebben is érthetünk meg. Ezért lehet tanulságos egy effajta kérdésekkel foglalkozó tanulmánykötet... - (részlet az Előszóból)

Magyar László András kötetébõl megtudható, hogy mi köze a koponya dudorainak a jellemhez, vagy az orrnak a hímtaghoz. Létezett-e aranyszõlõ? Milyen szokások, hiedelmek, mesék kapcsolatosak a napfogyatkozással? Van-e értelme az érvágásnak? Miért nehéz gyógyítani a gazdagokat? Gyógyhatású-e a szûzlányok közelsége? Efféle különös orvostörténeti kérdésekre ad választ a kötet tizenkilenc komolyan szórakoztató tanulmánya. Aki ezt a könyvet elolvassa, amellett, hogy jól szórakozik, sok mindent megtudhat a múltról és egyben önmagáról.