György Majtényi

Hasznosról Sánta Lászlóné 1947-ben elindul az erdőbe, és Fallóskútnál ismeretlen forrást talál, amiből csodák és tragédiák sorozata, s a könyvben - a szerző számára is - több bonyodalom adódik... Miért üldözte Klára asszonyt a kommunista hatalom, és miért nem támogatta a katolikus egyház? Miért fogták és hurcolták el? Hogyan állt ellen a kínzásoknak? Ki volt az, aki megfigyelte, és jelentett róla? Megismerhető és elmesélhető-e ma az ő története? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, mely apró emlékmozaikokból alkotja meg ismét a csodák elfelejtett történelmét. MAJTÉNYI GYÖRGY 1974-ben született. Írásai, esszéi, tanulmányai rendszeresen olvashatók irodalmi és történelmi folyóiratokban. Több könyvet írt Magyarország közelmúltjáról.

Kiváltságok, elit és luxus a szocializmusban Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Melyikük lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt közülük elefántot? Mely tájakra, országokba utaztak szívesen? Hogyan éreztek és gondolkodtak a letűnt kor politikusai? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, ám nem anekdotagyűjtemény, hanem hiánypótló társadalomtörténeti munka. Huszadik századi történelmünk mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el. A második világháború után a kommunista pártvezetők megismerték, majd hamar megszerették a Horthy-kori elit életének elengedhetetlen kellékeit: a villákat, az autókat, a vadászatot, az utazást. Emellett új szokásokat is meghonosítottak: előszeretettel mutatkoztak munkások társaságában, és nagyon szerették a focit.

Hogyan ?lőtte le Kázmért, a medvét, Horthy Miklós? Miképp vitte be Brezsnyev elvtársat a susnyásba egy sebzett vadkan? Kikkel vadászott Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János? Kik cserkeltek József főherceg egykori vadászterületén a szocializmusban, és ki birtokolja a rezervátumot ma? Az elmúlt száz évben melyik magyar politikus lőtte a legnagyobb bakot? Kádár János vagy Semjén Zsolt rendezett-e jobb vadászati kiállítást? Az elmúlt száz év során Magyarország megannyi politikai, történelmi változáson esett át. Rendszerek, korszakok, ideológiák és vezetők jöttek-mentek, cserélődtek. Mégis létezik valami, ami összeköti egymással a Horthy-korszakot, a szocializmust és a rendszerváltás utáni időszakot: a hatalmi elit öröknek tetsző vadászszenvedélye. Hazánkban a vadászat nem csupán úri passzió, hanem több annál. Magyarországon számos erdő és tisztás vált fontos döntések és bizalmas megbeszélések színterévé sorsfordító történelmi pillanatokban. Miért vadásznak minden korban a politikusok? Miként alakította a politikai döntéseket az elit vadászszenvedélye? Hogyan befolyásolta mindez az emberek sorsát Magyarország elmúlt száz évében?Majtényi György könyve a hatalmasok vadászatainak legrejtettebb titkait tárja elénk történészi alapossággal, ám mégis olvasmányos formában. Korábban ismeretlen és izgalmas történetekkel találkozunk vadászokról, hajtókról, medvékről, őzekről és szarvasokról. Az olvasó Magyarország elmúlt száz évének történelmét egy vadászpuska távcsövén keresztül is megismerheti a kötet lapjain – úgy, ahogy azt politikus-vadászaink látták. A szerző ugyanakkor nem hallgatja el az áldozatok szempontjait sem.

Hol lakott és hogyan élt Rákosi Mátyás, Nagy Imre vagy Kádár János? Milyen autókkal jártak a kommunista funkcionáriusok? Ki lőtte a legtöbb fácánt, és ki zsákmányolt közülük elefántot? Hova vezettek külföldi útjaik? Hogyan éreztek és gondolkodtak a letűnt kor politikusai? Majtényi György műve lebilincselő olvasmány, ám nem anekdotagyűjtemény, hanem hiánypótló társadalomtörténeti munka. Huszadik századi történelmünk egy mostanáig ismeretlen fejezetét beszéli el. A második világháború után a kommunista pártvezetők megismerték, és hamar megszerették a Horthy-kori elit életét: a villákat, az autókat, a vadászatot, az utazást. Emellett új szokásokat is meghonosítottak, előszeretettel mutatkoztak munkások társaságában, és nagyon szerették a focit.

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György hiánypótló, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg. Ki volt Tamáska Mária? Hogyan ismerte meg az ifjú Kádár (akkor még Csermanek) Jánost a kommunista mozgalomban, és később milyen érzelmek örvénylettek közöttük? Miképp érezte magát az asszony a pápánál a Vatikánban, s miért szólította egyszer levelében "elvtársnak" a férjét? Hogyan befolyásolta személyisége az ország vezetőjének magatartását és a Kádár-korszak politikáját? Milyen volt az agg házaspár élete a kommunista rezsim végnapjaiban, és miként alakult Kádár özvegyének sorsa a kilencvenes évek elején? Többek között ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni a Befejezetlen múlt című sorozat legújabb kötete.

A Kádár-korszak névadója, Kádár János 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György hiánypótló, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg. Ki volt Tamáska Mária? Hogyan ismerte meg az ifjú Kádár (akkor még Csermanek) Jánost a kommunista mozgalomban, és később milyen érzelmek örvénylettek közöttük? Miképp érezte magát az asszony a pápánál a Vatikánban, s miért szólította egyszer levelében "elvtársnak" a férjét? Hogyan befolyásolta személyisége az ország vezetőjének magatartását és a Kádár-korszak politikáját? Milyen volt az agg házaspár élete a kommunista rezsim végnapjaiban, és miként alakult Kádár özvegyének sorsa a kilencvenes évek elején? Többek között ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni a Befejezetlen múlt című sorozat legújabb kötete.