Molnár Károly

A lelkiismeret fogalma és tapasztalata uralta sokáig a keresztény erkölcspszichológiát, a modern kor azonban igyekezett megszabadulni tőle és gondjaitól. Legfeljebb kényelmes erkölcsi hivatkozásként maradt meg benne. A Szabadságolt lelkiismeret című munka a lelkiismeret tapasztalata és fogalma történetével foglalkozik. Bemutatja a tapasztalat különféle értelmezéseit és a fogalom különböző jelentésváltozatait, a hozzájuk kapcsolódó vitákat és dilemmákat. Jelen kötet az antikvitástól a reformációig terjedő időszakot tekinti át: miként alakult ki és terjedt el a lelkiismeret fogalma és tapasztalata, jutott uralomra és nőtt meg a jelentősége, lett népszerű az áttekintett időszakban. A lelkiismeret tapasztalatának tömeges elterjedése nemcsak a tapasztalat és a fogalom problémái fordította a figyelmet, hanem arra is, hogy megbízható-e az ítélete sőt, lehet-e egyáltalán a cselekvő embernek jó lelkiismerete?

Max Weber tanulmánya, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (1904–1905) a társadalomtudomány egyik legtöbbet hivatkozott műve. Weber szerint a sikeres kapitalizmus létrejöttének egyik forrása egy sajátos mentalitás, a kapitalizmus szelleme, aminek forrása elsősorban az angolszász kálvinizmus (puritanizmus).Noha Weber írása már 1923-ban megjelent magyarul, és a magyar társadalom jelentős része (a 16–17. század fordulóján pedig a magyarok zöme) református volt, számottevő volt itt a puritán mozgalom, de a kapitalizmus szellemének jelenléte nem nyilvánvaló, a problémát nem kutatták a magyar történelemben.Jelen kötet Weber tézisét elemzi, majd azt vizsgálja, hogy a 17. századi magyar puritánok gondolkodásában megtalálható-e a protestáns etikának nevezett mentalitás, és azt mutatja be, hogy a magyar történelem e mozzanata milyen szélesebb társadalomelméleti tanulságokkal szolgál.