János Pusztay
autor
Szabáriától Szibériáig - Útijegyzetek
70. évét tölti 2018 augusztusában a Szerző. Erre az alkalomra jelentetjük meg úti jegyzeteit, mely sokkal több egyszerű útijegyzetnél: átfogó történelmi távlatokat ad, statisztitkákat idéz, felhívja a figyelmünket a 20. és 21. századi oktatás problémáira, az egész "finnugor" területen.
Olyan helyekről tudósít, amelyek ma nem "divatosak", pedig azoknak kellene lenniük! Ha a múltunk, eredetünk társainak nem mindenki tekinti is ma az "ugor" közösség le- és elszármazottait, azért még mi hiszünk a professzornak: a nyelvésznek, a közművelődés Prima Primissima díjas kiemelkedő alakjának!
És ezek az útirajzok a tudományos tények és adatok mellett olvasmányosak, megszólítanak, akár egy regény - mert a Szerző szépírói tehetsége elvitathatatlan!
A felvidéki magyarság a 21. században
A trianoni békediktátum következtében sok ágra szakadt magyarság egyharmada kisebbségi sorba került. A kisebbségi sors szinte mindig veszélyeztetett helyzetet szül. Akkor is, vagy talán még inkább, ha a kisebbség egy adott terület őslakossága. Helyzetüket befolyásolja a többségi nemzet kisebbségpolitikája, de magának a kisebbségnek is a többséghez és a saját helyzetükhöz való viszonya.
A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt - szándékunk szerint - pártsemlegesen.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége támogatásával.
Egy nyelvcsalád tündöklése és...?
A világ nyelveinek nagy része veszélyeztetett helyzetben van. Előrejelzések szerint századunk végére a nyelvek 50, de akár 80%-a is eltűnhet vagy kerülhet erősen veszélyeztetett helyzetbe.
A finnugor (uráli) nyelvcsalád helyzetén keresztül mutatjuk be a nyelvek eltűnésének folyamatát. A mintegy 20 nyelvet magában foglaló nyelvcsaládban vannak államnyelvek, amelyek egyúttal az EU hivatalos nyelvei is (észt, finn, magyar), de a nyelvek zömét Oroszországban élő népek beszélik. Ezek a nyelvek az évszázados és az utóbbi években még erőteljesebbé váló orosz asszimilációs politika miatt fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak. Még az ún. regionális államnyelvek is (erza, moksa, mari, komi, udmurt) egyre inkább kiszorulnak a használatból, s válnak csak családon belül használt ún. konyhanyelvvé - a hangzatos és demokratikusnak látszó törvények ellenére.
Nem megnyugtató a helyzete az észtnek, a finnek és a magyarnak sem. Nem csupán a demográfiai mutatók, az elvándorlás - amihez a magyar esetében hozzájárul még a nyelvterület szétszakítása is -, hanem az angol nyelvnek a globalizációval egyre erősödő szerepe miatt is megkezdődött a nyelvhasználat eróziója. mind politikai és szakmai szinten tesznek vagy tenni kellene, hogy a még menthető nyelvek fennmaradjanak, ezzel is hozzájárulva a világ nyelvi-kulturális sokszínűségének megőrzéséhez.
A Szerző 75. születésnapjára
Gyökereink
Pusztay János könyve az anyanyelvünk története után érdeklődők és a nyelvtudomány szakemberei számára egyaránt tud újat mondani. Olvasmányos stílusa és szakmai felkészültsége segít abban, hogy a finnugor összehasonlító nyelvészet nekünk, magyaroknak mindig oly fontos kérdéséhez közelebb kerüljünk. Kutatásainak fontos újdonsága, hogy a magyar nyelv születését és fejlődését nemcsak az ún. uráli alapnyelvvel való kapcsolatában, hanem az emberi nyelv kialakulásával, fejlődésével összefüggésben vizsgálja, a hátteret a genetika, az antropológia, a klimatológia és a régészet - a téma szempontjából- lényeges adatai alapján rajzolva fel.
E nézőpontból közelítve nyelvünk múltjához, tudományosan megalapozott, újszerű választ ad arra a problémára, hogy a magyar nyelv miért és hogyan finnugor, s a magyar nép miért és hogyan nem az.
Művelődéstörténetünk sajátos vonása, hogy a nyelvünkkel kapcsolatos elméletek mindig feszült vitákat keltettek. Nincs ez másként ma sem. Ezért a szerző kötete második részében a személyét és nézeteit támadó szakmai vádakra válaszol.
Vypredané
10,96 €
11,54 €
