Robert Schwarz

Minimalism is arguably the most popular style of music that the late-twentieth century produced, appealing to the widest possible audience - fans of rock, jazz and classical music. But the Minimalist aesthetic has not been lacking in controversy. To its detractors, it is maddeningly repetitive and single-minded, no better than pop music masquerading as art. To its adherents, it is ecstatic and vibrant, combining classical, popular and non-Western elements to create a style that restores the severed link between composer and audience.The two best-known Minimalist composers, Americans Steve Reich and Philip Glass, are world-famous figures. But they can only properly be understood in the context of their predecessors (La Monte Young and Terry Riley) and their successors (John Adams, Meredith Monk and Europeans such as Michael Nyman, Louis Andriessen and Arvo Part). This book, the first overview of Minimalism aimed at a general public, traces the lives of the Minimalist composers, discusses their most significant works, and examines the artistic milieu from which they emerged.

Gyakran, amikor "rossz" dolgok történnek velünk, szenvedéseink értelmetlennek tűnhetnek. Legnehezebb feladataink mögött azonban számos rejtett cél bújhat meg, melyeket - a szerző kutatásai szerint - még azelőtt terveztünk el, hogy megszülettünk. Valóban lehetséges, hogy mi választjuk meg életkörülményeinket, kapcsolatainkat és az életünkben bekövetkező eseményeket? A szerző életében értelmet és célt keresve rátalált a születés előtti életterv felfedezésének útjára, mely alapjaiban változtatja meg a sorsról és szenvedésről alkotott fogalmainkat. A könyvben meghökkentő történetek olvashatók, melyek komoly, életüket nagyban átrendező felismerésekhez, ezáltal a számukra szükséges gyógyuláshoz, s teljes szellemi valójuk átéléséhez vezettek el embereket. Ezek olvasása során fény derül arra, hogy a sorsunkat meghatározó eseményeket mi magunk tervezzük el a születésünk előtt, hogy azok fejlődésünket szolgálják, meghatározva ezzel életünk célját és értelmét. Ezúton jutunk el a szellemi felébredéshez, mely által szenvedéseinkre többé nem úgy tekintünk, mint értelmetlenül kínzó sorscsapásokra, igazságtalan, életünket "feleslegesen" megkeserítő fájdalmakra - bár azokra önmagában már a könyv olvasása is enyhülést hoz.