Kjersti Skomsvold

Tragikomický debut mladej nórskej autorky, preložený krátko po vydaní už do štrnástich jazykov, rozpráva o starej žene, ktorá sa posledné roky svojho života pokúša žiť naplno. Kniha získala cenu za najlepší nórsky debut roka a bola nominovaná na cenu nórskych kníhkupcov. Mathea nikdy príliš nevychádzala s druhými ľuďmi, pretože sa od nich až príliš odlišovala. Na sklonku života ju prepadne obava, že umrie skôr, než niekto zaregistruje, že vôbec žila. Vytiahne svoje staré svadobné šaty, napečie koláčiky a konečne sa odváži zájsť medzi ľudí. Bez ohľadu na pokročilý vek hlavnej postavy sa s ňou dokázali identifikovať aj mladí čitatelia, pretože autorka bez gýčového sentimentu a humorným spôsobom hovorí o veľmi dôležitých veciach – medziľudských vzťahoch a potrebe byť samým sebou. Útla kniha počíta s čitateľom, ktorý sa rád hrá a pátra. Na prvý pohľad je to nesúrodý sled scén zo života rozprávačky, z prúdu príbehov sa však postupne vynára pomerne jasný dejový oblúk. V románe sa objavuje niekoľko časových línií a mnohé odbočky. Chaos je však iba zdanlivý, každá veta, obraz, scéna či zdanlivo náhodná poznámka má nejaký význam, ukazuje na iné miesto v knihe, prípadne definuje charakter postavy. Mathea zaháňa osamelosť nielen absurdnými výpravami do okolia svojho domu, miestami morbídnymi spomienkami či podivnými známosťami s inými zúfalcami, ale napríklad aj neústálym rýmovaním a slovnými hračkami, ktoré prinášajú pokoj do jej duše. Je na čitateľovi, aby sa týmto skrytým pôvabom nevyslovenosti nechal osloviť. Kjersti A. Skomsvold (1979) je autorkou jedného krátkeho a jedného dlhého románu. Tragikomický debut mladej nórskej spisovateľky bol preložený do štrnástich jazykov, rozpráva príbeh starej dámy, ktorá sa rozhodne žiť naplno.

Mathea Martinsen a betűk, rímek és számok szerelmese, így tökéletes társra talál férjében, a statisztikai hivatal tisztviselőjében. Eleven pillanatképek során keresztül ismerjük meg kettejük életútját az immár öreg Mathea szemszögéből, aki egy kicsiny lakásban él Oslo külvárosában, és nem egykönnyen nyílik meg mások felé, de a legmindennapibb események is különleges kalanddá nemesednek az életében. Tudja, hány kavics van az iskolaudvaron (ha a kisebbeket és a nagyobbakat is összeszámoljuk), hány lapot kell statisztikailag letépni a vécépapírtekercsről, és hányszor kell átkeverni a kártyapaklit, bár az már nehezebb kérdés, hogy kinek osszon azután. És nem mellékesen kiválasztott: belécsapott a villám - igaz, ez kétes dicsőség, hiszen a villám csapta meg őt, nem pedig megfordítva. Mint minden ember, Mathea is az élet nagy kérdéseire keresi a választ: mi van a "ragadd meg a napot!" vezérelve és a rideg statisztikai igazság, a hírnév és elismerés, illetve az ismeretlenség és láthatatlanság közötti senkiföldjén. Aki pedig elég kitartóan keres, az előbb-utóbb talál, így végül az is kiderül, hogy Mathea életének érelmét egy időkapszula, egy fülvédőkből varrott kabát, egy alkalmi ismerősnek adományozott óra, netán valami más jelenti-e majd.

Jedna žena, dvaja muži, jedno dieťa. V takomto krehkom vesmíre krúži rozprávačka príbehu - učiteľka matematiky s chorými pľúcami. K. miluje Ferdinanda, ktorý viac nevládal žiť, ale aj Samuela, ktorý sa zamotal do nekonečného kriketového zápasu. Neustále uvažuje o jednom aj o druhom mužovi, o svojom zdravotnom stave, matematike a o túžbe po dieťati. Práve oslávila 33 rokov a hľadá odpoveď na otázku, čo je vlastne láska a či má dosť síl a odvahy na to, aby sa postarala o potomka. Veľká nádej mladej nórskej literatúry Kjersti A. Skomsvold rozpráva v tomto nezvyčajne intenzívnom románe s osviežujúcou a až brutálnou úprimnosťou o vnútornom svete mladej ženy, o živote a smrti.

Toto je príbeh lásky. Matka rozpráva svojmu novonarodenému dieťaťu o udalostiach, ktoré k nemu viedli. Sú to príbehy o dlhej chorobe, osamelosti a smútku. O strachu niekoho milovať, ale napriek tomu sa odvážiť to urobiť. Román skúma existenciu s nezvyčajnou zraniteľnosťou a veľmi jasným pohľadom na to, čo nám umožňuje nadviazať kontakt s druhými a čo nám ho znemožňuje. Nórska spisovateľka Kjersti A. Skomsvold po tematizovaní ľudskej osamelosti v úspešnom debute Čím rýchlejšie kráčam, tým som menšia a lásky s veľkým L v knihe Tridsaťtri prináša v románe Dieťa ďalšiu, miestami smutnú, miestami humornú drobnokresbu zásadných otázok, ktoré si v nejakej podobe môže položiť každý z nás.

Mathea Martinsen a betűk, rímek és számok szerelmese, így tökéletes társra talál férjében, a statisztikai hivatal tisztviselőjében. Eleven pillanatképek során keresztül ismerjük meg kettejük életútját az immár öreg Mathea szemszögéből, aki egy kicsiny lakásban él Oslo külvárosában, és nem egykönnyen nyílik meg mások felé, de a legmindennapibb események is különleges kalanddá nemesednek az életében. Tudja, hány kavics van az iskolaudvaron (ha a kisebbeket és a nagyobbakat is összeszámoljuk), hány lapot kell statisztikailag letépni a vécépapírtekercsről, és hányszor kell átkeverni a kártyapaklit, bár az már nehezebb kérdés, hogy kinek osszon azután. És nem mellékesen kiválasztott: belécsapott a villám - igaz, ez kétes dicsőség, hiszen a villám csapta meg őt, nem pedig megfordítva. Mint minden ember, Mathea is az élet nagy kérdéseire keresi a választ: mi van a "ragadd meg a napot!" vezérelve és a rideg statisztikai igazság, a hírnév és elismerés, illetve az ismeretlenség és láthatatlanság közötti senkiföldjén. Aki pedig elég kitartóan keres, az előbb-utóbb talál, így végül az is kiderül, hogy Mathea életének érelmét egy időkapszula, egy fülvédőkből varrott kabát, egy alkalmi ismerősnek adományozott óra, netán valami más jelenti-e majd.

Anyává válni mélyen testi és egyúttal felforgató érzelmi, egzisztenciális tapasztalat - ennek az átalakulásnak, változásnak leheletfinom rajza ez a regény. A családdá válás krónikája, amelyben a gyerek születését megelőző események és a kisgyerekes élet hétköznapi, apró szilánkjaiból egy szerelem története is kibontakozik. Az elköteleződéstől, a gyerekvállalástól való félelem nyers, pszichológiai mélységű ábrázolása mellett a könyv árnyalt és érzékletes pontossággal beszél arról is, milyen félelmetes dolog szeretni másokat, milyen bátorság kell ahhoz, hogy az életünket megosszuk velük, és milyen csodálatos, hogy ezt mégis meg merjük tenni. Kjersti Annesdatter Skomsvold tisztánlátó regénye a magánélményeket egyetemessé teszi, lapjain a banális és a bonyolult, a humoros és a komoly egyensúlyra lel, miközben felragyog az intimitás csodája, félelme és öröme.